Eger - hetilap, 1865

1865-11-23 / 47. szám

390

A m.-szigeti kerületben Szaplonczay József; Trencsénben Kabicza Pál;

Csongrád városában Rónay Mihály;

Feb érmegye csákvári kerületében Tóth Lörincz; Kassán b. Luzsénszky Pál;

Trencsénmegye beszte rezei kerti létében U 11- m a n n Bernát ;

Esztergoramegye táthi kerületében Zsitvay József;

A hajdúsági szoboszlói kerületben Thúry Samu; Székesfehérmegye vályi kerületében Salamon Lajos;

A marmarosi akna-sugatagi kerületben M i h á ly Péter.

Horvátországi ügyek.

A horvát-szlavon országgyűlés eddigi működéséről a következő részleteket tartjuk megemlitendőknek:

Az első ülésben a bán és Haulik bibornok beszédei után Mrazovics felszólalása folytán vita támadt a felett, ha vájjon a báni tábla ülnökeinek az országház teremében van-e Ulé- sök és szavazatjoguk ? A vita azzal fejeztetett be, hogy az ügy szavazattöbbséggel egyelőre mellőztetni határoztatott. Erre titkos szavazás utján jegyzőkul megválasztattak: Horvát Mirko, Car Jankó, Slivicic és Peicic. Ezután az összes, 205 jelenvolt tagból álló ház, a választások megvizsgálása végett öt osztályra oszlott, mire a gyűlés berekesztetett.

Másnap bizottmányi ülések tartattak, mely alkalommal megválasztattak az öt bizottmány elnökei és előadói. Elnökök: Kukul j e v i c s főispán, K r a 1 j Levin püspök, Rauch báró, Stro s- mayer püspök és Haulik bibornok-érsek. Előadók: Venci- n a alispán, S u b o t i c hétszemélynök, dr. R a c k y, 0 z e g o v i cs Márton, Horvát Mirko. A bizottmányok munkálkodása több napot vévén igénybe, ez idő alatt általános ülések nem tartattak.

A pártok állását illetőleg érdekesnek tartjuk a „Wanderer“ zágrábi leveléből a következőket közölni:

Egy'sereg másod- és harmadrangú párton kívül, minő annyi van, a hány egyes ember, eddig két főszinezetet lehet megkülönböztetni. Mindkettő csaknem egyenlően erős, és csak az országgyűlési előterjesztések hangja, valamint a kormány jó akaratától függ, ez vagy ama párt maradjon-e tulnyomóságban. Egyben mindkettő találkozik, abban t. i. hogy a februári alkotmány változatlan alakbani elfogadását mindketten egyaránt perhorrescál- ják. De egy lépéssel odább már oly széles az örvény köztük, hogy csak a politikai bölcseség és az utóbbi két évtized keserű tapásztalásai nyújthatják az anyagot annak áthidalására. A nemzeti párttal, mely az államjogi kérdések megoldása felett Magyarországgal közösen akar tanácskozni, az úgynevezett autono- mista párt áll szemközt, mely bár szintén az államjogi kérdések megoldását óhajtja, s az autonómia nevében a központi kormánynak vagy inkább a bécsi birodalmi parlamentnek a birodalmi ügyek közös kezelésére nézve nagy engedményeket ad, ámde mindezekben nem Magyarországgal közösen kiván eljárni, sőt ez utóbbiról egyáltalában tudni sem akar. Megjegyzendő, hogy a cs. k. határőrvidék képviselői, a cs. k. főispánok s a cs. k. nyugalmazott udv. kanczellárfötámaszait képezik e pártnak.

A „P. H.“ Zágrábból nov. 20-ról a következő táviratot közli: Az önálló nemzeti párt programmjának alapelvei a királyi propositiók első pontjának megoldására következők :

1) Az öszmonarchia egységes lényegének s nagyhatalmi positiójának fentartása; 2) A közös ügyek elvileges elismerése közös alkotmányos tárgyalás végett; 3) Elhatározó öszve- séges képviselet a monarchia számára, az összes jogos factorok egyenjogú képviseletének alapján, s ezen képviselettel szemközt

felelős birodalmi kormány. 4) Törvényjavaslatok kidolgozása végett deputatio kiküldése a horvát országgyűlés részéről a császárhoz, mely deputatió Magyarország illető küldöttségével egyetértve működjék. 5) A kölcsönös tanácskozás eredménye a zágrábi országgyűlés részéről a császárnak terjesztendő fel. 6) A meghiúsulás esetére, a fönnebbi kérdések végleges elintézéseinél^ az illető országgyűlési határozatokból eme királyságok államjogi igényeire nézve semmiféle következtetések ne vonassanak le.

Az országgyűlés második ülése szerdán lesz.

Erdélyi ügyek.

A kolozsvári országgyűlés megnyitásáról eddigelé csak rövid távirati tudósítások érkeztek. Nov. 18-án este előleges értekezlet tartatott, melyben több szász és román is vett részt. Elhatározták, hogy a jegyzőkönyv három nyelven lesz vezetve, mi örömrivalgással fogadtatott. Másnap ünnepélyes istenitisztelet és Veni Sancte volt; az országgyűlés voltaképi megnyitása azonban csak 20-án történt, melyre nézve a „P. H.“ a következő táviratot közli: Kolozsvár, nov. 20. Crenneville országgyűlési kir. biztos magyar beszéddel nyitá meg az országgyűlést. A kir. leirat tartalma az, hogy az októberi diploma által értett és meghívott legális képviselők a régi erdélyi alkotmány alapján hivattalak össze, s az előbb nem jogosult néposztályoknak is illő képviselet adatott a 8 frtnyi census által. Kizárólagos tanácskozási tárgy az 1848-diki első törvényczikkely revisiója, minek meg- felelöleg a magyar országgyűlésnek is, az 1848-diki hetedik törvényczikkely revisiója elő fog terjesztetni.

Minden nemzetiség megjelent; Saguna, Sulutiu is. Az igazolási bizottmány ki van nevezve. Az ülések körülbelől egy hétig szünetelni fognak.

Az erdélyi országgyűlésen 55 megyei, széki és városi hatóság lesz képviselve, még pedig, minthogy a káptalan és konvent csak egy-egy követet küld, a követek száma 108 lesz, mig 48-ban 88 vala. Mint első tekintetre feltűnik, a hatóságok megszaporodtak. Kilencz királyi várost s egy vidéket látunk, mint újat megjelenni,— mennyiben a szász királyi városoknak a széktől kűlön- váltan követ adatott, a mennyiben a nem rég állított Naszódvi- dék, a királyi várossá emelt Szász-Régen és Fogaras városnak szintén képviselet adatott. A 108 követből megyét és széket 52 képvisel, várost 54. Nemzetiség szerint magyar követ lett,—föltéve, hogy Hátszegen egyik követ magyar lett —■ 36, székely 26, szász lett, 33, román — feltéve, hogy Hátszegen egy követet kap — 13. E szerint az összes 298 követ és regalistából magyar lett 117, székely 75, szász 56, román 50.

A „Pester Corr.“ szerint, D ó z s a Elek, marosvásárhelyi követ fogja megtenni az unio-törvényt illető indítványt. Dózsa a nevezett lap szerint, ismételve értekezett eziránt D eákkal.

Hevesmegye gazd. egyesülete igazg. vál. által Gyöngyösön 1865-ik év nov. 6-án tartott rendes havi ülés jegyzőkönyve.

Jelenvoltak :

Kovács László mint elnök, B e r e c z Ferencz, B e n s t Ödön báró alelnökök, Alberthy Pál, Bajza Antal, Csal a Sándor, Desscwffy Jób, Freyburg Lajos, Főkövy Antal, Györffy Ignácz, Kiirthy Antal, Kűrthy János, Máj zik Viktor, S z a p á ry Imre gr. és S z á v os z t Frigyes, vál. tagok.

76. Elnök az egybegyült tagokat üdvözölvén, a legközelebb tartott rendes havi igazg. vál. ülés jegyzőkönyve felolvastatott.

Tudomásúl vétetett, s a jelen jegyzőkönyv hitelesitésére Kűrthy János ésSzávoszt Frigyes urak kérettek föl.

77. Elnök a fennérintett jegyzőkönyv 67. sz. alatti végzése