Eger - hetilap, 1865

1865-02-02 / 5. szám

38

szeretni úgy, vagy talán jobban, mint azok, kiknél a szavakra mozdul meg a szív.

— Bouvel János tehát mellettem maradt, segitni nekem ösz- 8zekötni rözsémet. Azután este elhozta hozzám a terhet. Ezen nap óta gyakran láttam öt, s ö erősíti, hogy engem szeret, és minthogy derék legény, ki, mint én, arczának verejtékével keresi kenyerét, én megmondottam neki őszintén, hogy szerelme engem nem sért, hogy azt osztom, — azon nap óta jegyesek vagyunk.

— Es most én tudom, hogy Mariette semmi nagyra nem lön teremtve, hogy ha ö nem is fog hintón járni, selyemruhát hordani, talán nagyon fog szeretni és szerettetni, és ezért hiszi most Mariette magát boldognak.

Ezeket mondva a szép parasztleány, egészen kipirulva benső felindulásától, egy szép bókot tett felénk.

—• Helyesen, szép gyermekem ! helyesen! kiáltott Anatole, több szeretet, nemesebb szív van a ti durva mellényetek, mint az atlaszköpeny és selyemcsipkék alatt, ti gazdagok vagytok gyermekem, gazdagabbak szivetek által, mint az úri nők és nincs semmi okotok, rájok irigykedni.

— Mariette énekelve távozott. Stern kisasszony gondolkozóvá lön, egy köny ragyogott pilláin, gépszerüen kisérte szemeivel a szép parasztleányt.

— Talán ! mormogta, talán !

..............

X

N

os uraim; kérdé Stern kisasszony tőlünk, egy pillanatnyi gondolkozás után, mely alatt úgy látszék, elhatározta a csatatért nekünk átengedni, mit gondolnak önök a fiatal leány szavairól ?

— Azok egy tiszta, gyöngéd lélek kifolyása valának, felelt Anatole; ezen kis parasztleány, kinek élete hosszú menete a kísértéseknek és nélkülözéseknek — boldognak érzi magát azon naptól fogva, melyen megtudta, hogy szerettetik.

— Hiszi ön, hogy a szerelem tartós boldogságot adhat ? kérdé még Matild, és nem gondolja, hogy találhatni igaz boldogságot egy csendes élet kebelén, eltávolitva a szenvedélyeket, melyek gyakran szomorú kiábrándulásokra vezetnek ? !

— Nehéz, majdnem lehetetlen kegyed kérdésére felelni, felelt Anatole ; az igaz szerelem nem gondol a jövőre. Igaz, hogy a szenvedély idővel meghűl, de az érzelem mindig megmarad, és a lázas, tünékeny szenvedélyt követi a csendes boldogság, mely nem ke- vésbbé tökéletes.

— Hiszi ön, hogy egy nő, megvetvén az illemet, szakíthat a kötelezettséggel, melyet szabadon vállalt, és feláldozhatja a békés jövőt, hogy bizonytalant keressen?

— Ha azon nő igazán szeret, szive fog felelni helyettem; ha nem: esztelenség volna, feláldozni jövőjét egy múló szeszélynek, és előkészíteni magát ez által egy megbánható életnek.

— És ön kapitány, semmit sem mond ? fordult hozzám Stern kisasszony, én sokat tartok ön tanácsára.

— Engedje kegyed, hogy visszatartsam magamat, felelém, én talán nem lennék eléggé részrehajlatlan biró, mert legjobb barátom élete van koczkán, és én mindent megkísértenék, hogy azt megmentsem.

— És az én elhatározásomtól függ Derly ur élete ? kérdé tőlem félhangon.

— Igen, kisasszony, és bár milyen legyen ez elhatározás, félek : nem vezetend jóra.

— Isten adja, hogy ön csalatkozzék, mondá újra sóhajtva, de szükség, hogy önnel titokban beszéljek, jőjön ma este hozzám, anélkül, hogy Anatole észrevegye.

— Igen jól van, válaszolám, számítson rám.

Nehány pillanat múlva Stern kisasszony újra nevető, köny- nyelmü lett, és el látszott feledni azon kis eseményt, mely immár végbement; de vigsága sokkal zajosabb volt, semhogy őszinte lehetett volna, és a figyelmes vizsgáló észreveheté, hogy az színlelt.

Stern kisasszony nem sokáig maradt velünk, miután jelt adott, hogy Ígéretemet el ne feledjem, távozott, én egyedül maradtam Anatoléval.

— Térjünk vissza, kérlek, előbbi beszélgetésünkre, mondá nekem; hiszed, hogy Emilia engem komolyan szeret ?

— Kétségkívül, szegény barátom ! ez meggyőződésem.

— Az valóban nagy szerencsétlenség lenne, mert igen sok fájdalmat kellene okoznom a szegény gyermeknek, megfosztván öt minden reménytől, de végre is én öt nem szerethetem !

— Eh ! Istenem! nem hallottad tehát, mit mondott Stern kisasszony : hogy a szerelem nem nélkülözhetien kellék a házasságnál. Ezen leánynak igaza van, és anyagisága mély bölcseségen alapszik.

— Te beszélsz igy? és őszintén szólasz?

— Mért nem ? meggyőződésem, hogy te igen boldog lennél

Emíliával, és igen gyönyörű életetek lenne, mig Matild, ha elhatározta, szakitni miattad az őrnagygyal............

— Nos?___

t

r

— O téged igen szerencsétlenné fog tenni, mert lesz nap — ebben bizonyos vagyok — melyen neked szemrehányást teend, hogy éretted feláldozta magát, vagy azért, mert hitte, hogy te fogod magadat feláldozni. . . függetlenségedet.

— Igazad lehet, de már megmondottam előbb Matildnak, hogy a szerelem nem számit. Jőjön, minek jönie kell: el vagyok határozva.

(Folyt, köv.)

Vegyes hírek.

(U j könyv.) Közelebb egy munkácska kerül ki az egri sajtó alól e czim alatt: „Az igazság gy ö z e 1 m e,“ fordítva dr. Wick József után. Esetleg megismerkedvén annak tartalmával, el nem mulaszthatjuk, hogy e munkát addig is, mig a szakavatott ítészét azt érdemleges tárgyalás alá venné, és méltányolná, az olvasó-közönségnek elöíegesen figyelmébe ne ajánljuk. Ajánljuk pedig e könyvecskét mindazoknak, a) kik korunk vallásos ingadozásai között tisztába jöni óhajtanak ama nagyfon- tosságu, és gyakorlati kérdés iránt: „mi jobb, hinni vagy nem hinni? és — miképen hinni?“ — b) kiknek kedélye a vallás- talanság, avagy hitetlenség divatos nagy szólamai (phrasisai) által megzavartatva, tépelödésbe, hitbeli kételyekbe merül; c)kiválólag a középosztálynak, mint mely hivatva van arra, hogy vajúdó, és alakulásban lévő társadalmunknak egyik, mind számra, mind értékre nézve nagyfontosságu tényezője, osztálya legyen; mely hivatását csak akkor fogja sikeresen és üdvösen betölteni, ha tagjai testben lélekben erősek, egészségesek lesznek, ha a hit igazságai, az erkölcsösség törvényei, s kötelmeiről tisztázott, határzott fogalmakkal birván, e magasztos igazságok fényében fogják honfiúi, és polgári kötelmeiket is felfogni, és teljesíteni. Azok, kiknek nincs módjukban az emberiség e főfontosságu szellemi ügyei- s érdekeiről másoktól oktatást, felvilágositást vehetni, az érdeklett könyvet bő haszonnal fogják lapozgatni.

— (Fauler Tivadar „Büntetöj ogtan“) czirnü jeles müvének 3-ik füzete megjelent. Ebben a nagytudományu szerző az egyes bűntetteket és büntetéseiket ismert alaposságával s azon tömörség és szabatossággal tárgyalja, mely minden munkáját kitüníi- leg jellemzi. A mélyen érzett hiányt pótló munkából még egy füzet van hátra, melynek mielőbbi megjelenését óhajtva várjuk.

■{■(Eltűnt katonatiszt.) Városunkban igen elterjedt az a hir, hogy M, cs. k. főhadnagy a Wasa-ezredben, több nap óta hiányzik. Közmeggyőzödés, hogy valahol agyonlőtte magát.

— (Statistikai bizottság.) Egerben, mint kettős megyénk székhelyén, Földváry János, főispán! helytartó ö mlga elnöklete alatt, statistikai bizottság alakult, melj jan. 26. tartotta első ülését.

j- (A lövész bál) január 28-án, a nr ron kellemetlen idő daczára, szépszámú vendégkoszoru jelenléteoen tartatott meg. A miskolczi czigányok játsztak. A csinos belrendezés Szlammer Fe- rencz allövészmester urnák érdeme. Mint halljuk, a bál jövedelme alig fedezte a költségeket.

— (Jótékonyczélu t án c z v ig a 1 o m.) A helybeli minta-kisdedóvoda javára folyó évi február 26-án a kisdedóvói he■