Eger - hetilap, 1865
1865-10-19 / 42. szám
111. évfolyam. 42. szám. Oktober 19-éu 1865. Előfizetési díj: Egész évre . . 5ft.— kr. Félévre ... ‘I „ 50 ,, Negyedévre . . 1 ,, 30 ,, Egy hónapra . — 44 „ Politikai s vegyes tartalom hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda, k Kifizetéseket elfogad: a szerkesztőség (Busti-ház, 803. szám), — Violet Otto és Jent sch O könyvkereskedésük; s minden cs. kir. postahivatal. Eger, oktoberhó 18-án. A magyar kormány által a megyékbe kinevezett némely főispánok és főispáni-helytartók irányában, az ellenszenv bizalmatlansági szavazatokban nyilatkozik. Mi ezen nem ütközünk meg. Az alkotmányos életnek természetes következményei azok, és nem volt még kormány a világon, mely a politikai pártok mindegyikét, kinevezései által valaha kielégítette volna. Ily csodatényt, a múlt kornak tisztujitószékei sem volnának képesek felmutatni, a mely alkalmakkor, a közvélemény ugyancsak erősen nyilatkozott. A politikai pártok mindig saját embereiket tolják az előtérbe, és tolják még akkor is, ha azok hibáit és gyarlóságait jól ismerik. Kinevezik, alkalmazzák és megválasztják azokat, mert minden körülmények között számolnak rájok. És ha a pártok valamelyike, más elvű és irányú emberek által esetleg a küzdtérről letolatik; a re- criminatiok zápora megered ilyenkor, mindent felkutatnak és elmondanak, a mit az ellenfél discreditirozására tehetnek, a sajtó és a társadalmi élet heves hullámzásba jő, és a mozgalom tart mindaddig, a mig a lenyomott fél nem jut uralomra. így volt ez minden időben, e párttaktika egykorú a szabad népek alkotmányos életével . . . Megyehatósági alkotmányunk ezen szabadság gyakorlatára széles mezőt nyitott minden időben. De azon kormány, mely egy szabad nép sorsát intézi, a magas feladatot, mely neki szemben e körülményekkel jutott, csak úgy és akkor oldja meg, ha nem tekint aggályosán az alulról jött e nemű felszólalásokra, ha kinevezéseit szabad belátása szerint teszi, ha bizalmát biró férfiakat helyez be a főispáni székekbe: —- habár a kinevezések nem találnak is a pártoknál általános helyeslésre. Czélzatainak tisztaságában elég ereje van úgyis, az e nemű elszigetelt bizalmatlansági nyilatkozatokra nagy súlyt nem fektetni. Igaz ugyan, hogy a bizalom igen gyöngéd érzete az emberi kebelnek, melyet főleg a magán-életben erőtetni nem lehet. — Azonban más tekintetek alá jő akkor, ha az a kormány képviselőjétől tagadtatik meg; mert ez esetben mindazok, kiket a közügyek érdekelnek, nemcsak jogositva, de kötelezve is vannak megkérdezni: vájjon a bizalmatlanság indokolt-e? A hazai közvélemény a Majláth-Sennyei kormánynak osztatlan bizalmat szavaz. És méltán. Mert a magyar kormány actiója, melylyel föllépett, közjogi kérdéseinkre megnyugtató és jótékony hatást gyakorol, sőt ez elvek hatásának végső gyűrüzete a többi európai nemzetek jogi állására is szilárditó befolyással van. A napóleoni politika a nemzetek históriai joga és állásának ellenlábasa. Mióta az inauguráltatott Európában, a nemzetek legitim követelései, a kötött szerződések szentsége és biztossága, a nemzetközi határozmányok és megállapodással kijelölt birodalmak határai, régi biztonságukat elvesztették. Es mi mindig csodálkoztunk azon nem magyar szabású politikai észjáráson, mely még a lengyel nemzet cserbenhagyása, Nizza és Savoyának Francziaországba való bekeblezése után is a napóleoni politikában bizhatott. E politikai irány mely nincs tekintettel a nemzetek históriai jogaira,mely a jog és legitimitás helyére az erőszakot és a szemérmetlen önzést állítja föl, már is át kezdé hatni az európai conservativ irányú kormányokat is, melynek végső következményéül a gyengébb nemzetek elnyomását fogtuk volna szemlélni. — Poroszország, ujabbi tetteiben, e politikai irányba látszik sodortatni, — a re- gnorum sacra fames kedvéért a legitimitás elveit, a melyek alatt harczolt eddig, lassankint abbahagyván. A magyar kormány e politikai epidémia terjedésének ellenszeréül adhatta ki program apát, melylyel a birodalom alkotmányának kérdését és különösen Magyarországét a históriai bázisra vezeti vissza. A külföldi sajtó fölismerte annak horderejét, és igazságot szolgáltatott a magyar kormányférfiaknak. A hanyatlásnak indult legitimitás, az európai nemzetek históriai joga újabb erőt nyert a fellépés által; és a nemzet-családok keblében a békének egy hatalmas biztositéka szereztetett meg az által. Mi is magyarok, mondhatjuk, hogy szerencsésebb előjelek között még nem kezdeményeztetek hazai közjogi kérdéseinknek megoldása. Hogy azonban e remények beteljesedjenek, a nemzetnek a magyar kormányférfiakkal öszhangzatosan kell működni, mindezen üdvös kezdeményezésnek gyökeret kell verni a hazában, a béke és egyetértés plántájának sarjadzani kell, hogy gyümölcsöt hozzon: mi csak béke ölében történhetik meg. Ezen lelki békének helyreállítása tehát jelenleg a legfőbb czél, ennek szempontjából kell minden egyebet — még a főispáni kinevezéseket is tekintenünk. Ha valami, úgy e nagy körmányczél az, mely áldozatokat érdemel, — különösen a széthúzó vélemények és nézetek azon önmegtagadását, mely az önmérsékeltség hazafiul erényének neveztetik. Végre is, nem az egyes kinevezések minőségétől függ átalakulásunk szerencsés fejleménye. Többiben nyílt titok az, hogy a Majláth-Sennyei kormány csak a megelőzött személyes értekezés után az illetőkkel, tette az ismert és általában szerencséseknek mondható főispáni kinevezéseket. És mert találtattak tiszteletreméltó egyéniségek, kik politikai nézeteikkel összeférhetlen- nek hitték még ma is, közszolgálatot vállalni, vájjon tehet- e ez ellen a kormány? e vonakodás következményeit a kormánynak fogjuk-e betudni? Még egy tekintetet kell itt megérintenünk. Ősi jel
