Eger - hetilap, 1865

1865-09-21 / 38. szám

321

— Az idő jelei, (erkölcstani) Munkay Jánostól. — A tkessaloniki vérfürdő, (elbeszélés) Rapaics Rajmundtól. — A pórlegény, (vers) 0 . . . . Á . . .-tói. — Jó tanulni, (vers) Orosz Ádámtól. — Székely furcsaságok. — Székely dalok I, II, Csataghytól. — Népszerű beszélgetés a csillagokról dr. Montedegoi Albert Ferencz egri csillagász s tanártól. — Mese a varjúról (vers) Szabó Imrétől. — Talányok. — Nagym. és főtiszt. kisapponyiBartakovics Béla egri érsek ö kegyelmessége aranymiséje. (Két képpel). — Az osztrák házból származott királyaink sorozata. — Talányok megfejtése.

Hasonlag nem régen került ki az egri sajtó alól Stepha- novszky Sándor lyceumi tanár szerkesztése alatt az „Egri naptár 1866. évre,“ mely mind irálya-, mind tartalmára nézve az „Egri népkönyv“-höz hasonló, különben mindkettőnek czélja is ugyanaz.

Fönnebb említők, hogy egy népirodalmi terméknek jónak, hasznosnak, megfelelő vagyis népies irályának és olcsónak kell lenni. Az „Egri népkönyv és naptár“ pedig

1- ör jó ; valóban minden betű a nép javát akarja ;

2- or hasznos, telve mulattatólag előadott hasznos ismeretekkel, különösen olyanokkal, melyekre a köznépnek legnagyobb szüksége van;

3- or népies irályé; ez ki fog tűnni azoknak olvasásából; és

4- er a mi legfőbb, olcsó. Józsika regényeiből tiz iv egy forint ; ezek mindegyike tiz ívre terjed, s áruk 20 újkrajczár, melyből a naptár még 6 kr bélyegdijt fizet.

Ajánljuk tehát e két könyvet mindazoknak, kik a nép felvirágzását szivükön hordják, figyelmébe. Ismertessék meg a néppel, ajánlják neki; ott pedig, hol azok megszerzése olcsóságuk daczára is lehetetlen, reméljük, akadnak egyes Ugyszeretök, kik némi áldozattal is igyekeznek a nép szellemi jólétét előmozdítani.

Fürkészi.

Vegyes hírek.

f (Hangverseny Egerben.) Trux Hugo nr, tehetséges fiatal hegedűművész, kit a városunkban multtavaszszal rendezett jótékonyczélu hangversenyből kedvezőleg ismer a közönség, mint hitelesen értesülünk, Egerben a lyceum díszteremében, október 1-én hangversenyt rendezend. A programmot mégnem közölhetjük, s egyelőre csak anynyit mondhatunk, hogy Petko Fanni ur- hölgy, zongoraművésznő, ki jelenleg Kassán s Miskolczon hangversenyez, jeles zongorajátékával fogja a hangversenyt érdeke- siteni, Komócsy ur, a „Pesti Hölgy divatlap“ főmunkatársa pedig, hacsak előre nem látott akadályok vissza nem tartóztatják, egy általa irt alkalmi költemény elszavalására Ígérkezett. A derék Zsasskovszky-testvérek is megígérték közreműködésüket. Az egrieknek úgyis ritkán van alkalmuk, hasonló szellemi élvezetekben részesülni, annálinkább reméljük tehát, hogy a közönség az ezúttal kínálkozó alkalmat örömmel fogja megragadni, s tömegesen jelenend meg a sok élvezetet Ígérő előadáson. Trux ur Pestre visszatértében Gyöngyösön is szándékozik hangversenyt rendezni.

f (A szüret kezdete Egerben) mára, azaz szept. 21-re határoztatott. Jó minőségű, de kevés borra van kilátás, tehát vig szüretről szó sem lehet. >

f (A tüzesetek vidékünkön is) gyakrabban kezdenek előfordulni. F. hó 17-én ismét a szomszéd Bakta helységben pusztított e vészelem, mely alkalommal 8 ház minden melléképületeivel lett a lángok martaléka. Nincs kétség benne, hogy a gyufávali könnyelmű bánásmód igen sok helyen oka a tüzeseteknek, ezért csaknem óhajtandó lenne, ha e részben átalános üdvös intézkedés tétetnék, itt azonban mint értesülünk, nem ezen okból, hanem gondatlanságból származott a tűz: ugyanis állítólag egy ifjú rakott volna a háznál tüzet, melyből aztán a vész támadott, és a roppant szárazság miatt hirtelen elterjedt.

t (A távírda-állomás) Gyöngyösön már felállitta- tott és működik. Remélhető, hogy azon állami, országos és magánérdekekből, melyek miatt Gyöngyös a fővárossal összeköttetette távirdai vonal városunkon keresztül Miskolczig folytattatni fog; mindamellett talán nem lenne felesleges, ha városunk részéről ez érdemben illető utón a kellő lépések megtételének.

— (Gyászjelentés.) Özv. Eötvös Ignáczné s gyermekei: Antonia, özv. Kovács Mihályné; József, tarnajárási főszolgabíró; Ignácz; és Amália, a székesfehérvári irgalmas nénékfőnök- nöje, fájdalmas szívvel jelentik felejthetetlen jó leánya, illetőleg testvérük Eötvös Bettinek hosszas szenvedés és sorvadás következtében, a haldoklók szentségei ájtatos fölvétele után, folyó hó 17 kén d. u. 3 órakor történt kiraultát. Hűlt tetemei folyó hó 19-kén, délelőtti 10 órakor fognak a Fájdalmas Szűzről nevezett sírkertben eltemettetni, üdvéért pedig az engesztelő sz. mise áldozat ugyanott, a temetői kápolnában, temetés közben mutattatik be. Eger, szeptember 17-én, 1865. Áldás és béke poraira !

f(A magyar országgyűlés egy behívásáról,) a „Debatte“ azt írja, hogy a legfölsöbb határozat, mely a magyar országgyűlés cgybehivását f. évi decz. 10-re rendeli, f. hó 18-án ^ m. udv. kanczelláriához leérkezett.

t (Károlyi László rendelkezés alatti udv. alkanczellár ő e x c j á n a k) f. hó 14-röl kelt legfelsőbb határozattal megengedtetett, hogy a magyar udv. kanczellária udv. alkanczellárjának előbb betöltött állását újra elfoglalhassa.

A (Németország kath. egyesületeinek 17-dik általános gyűlése) ez évben Trierben f. hó 11 én és következő napjain tartatott meg. Nemcsak Németországból, hanem mondhatni, Európa minden részéből számosán siettek e gyűlésen megjelenni és a tanácskozásokban résztvenni. Ott voltak a többek között Ducpetiaux, a belgiumi kath. gyűlések jeles igazgatója, Baudau a szent Vincze-egyletek elnöke Parisból; Fürstenberg, Stolberg és Scherer grófok, Kerkhove vicomte, Haulville marquis, Van der Haeghen szerkesztő Belgiumból, Almeida gróf Portugalliából, Fries gróf, Philips udv. tanácsos Bécsből, Mou- fang, Kolping stb. összesen 1400. Magyarországból résztvettek e gyűlésben dr. Kubinszky Mihály kalocsai kanonok, dr. Dankö .József, bécsi egyetemi tanár, s esztergammegyei t. kanonok , dr. Franki Vilmos nagyszombati tanár, és Zsasskovszky József egri papnöveldéi lelkiigazgató. A város kitűnő vendégszeretettel és szives barátsággal fogadta és látta el vendégeit. — Elnökül báró Andlaw Henrik Freiburgból választatott meg; alelnökökké : Reichensperger Ágost. t. tanácsos Kölnből, és Adams ügyvéd Coblenczböl kiáltattak ki. A gyűlés öt szakosztályra oszlott fel, u. m. a missiók, a. keresztény szeretet intézményei, a művészet, a tudomány és sajtó, végre a gyűlés alaki érdekeit illető kérdések tárgyalására, melyekben részletes tanácskozások, és fejtegetések tartattak. 0 szentsége a pápa, üdvözletét és áldását küldé a gyűlés működésére. A gyűlés szept. 12-röl táviratilag jelenté pápa ő szenségének, az ,egyház feje iránti mély hódolatát és törhetlen ragaszkodását. A jövő évben tartandó gyűlés helyéül Innsbruck választatott és tűzetett ki.

f (Lamoriciére a kitűnő legitimista tábornok) f. hó 12-én pronceli kastélyában meghalt. Született Nantes- ben 1806-ban. Katonai nagy hírnevet Afrikában szerezte, hol a hadnagyságról osztály-tábornokságig emelkedett. 1845-ben Algír ideiglenes kormányzója volt. Abd-el-Kader elfogatása által algíri pályáját bevégezve, 1848-ban már Párisban volt és Cavaignac tábornokhoz csatlakozott. A köztársaság alatt hadügyminiszter volt. 1849-ben Oroszországban járt diplomatiai küldetésben, hon- nét visszatérve Napoleon elnök politikája ellen küzdött; ezért, midőn az államcsíny elkövettetett (1851. decz. 2-án), mint a legitimitás embere böntönbe záratott és száműzetett. A császári alkotmánynak alá nem vetette magát, arra soha meg nem esküdött. 1857-ben a nélkül, hogy kérte volna, megkegyelmeztek neki, de ő e kegyelmet csak gyéren vette igénybe, ezután jobbadán külföldön tartózkodott. 1860-ban a pápai hadsereg szervezését és vezényletét vette át; kis seregével Castelfidardonál hősiesen, de siker nélkül küzdött a lulnj'omó erő ellen. Ezután ismét magányba vonult, és élt haláláig. Erre vonatkozólag jegyzi meg a „Ga- zetta de France„Titokteljes ellentéte a szerencsének: Lamoriciére kényszer-elvonultságban huny el, s öt egyedül polgártársai tisztelete kiséri; öt, ki 18 hadjáratban a franezía uralmat Afrikában megszilárdította, mig Abd-el-Kalder, a legyőzött, nagy zajjal, az állam költségén, hivatalos kitüntetések között valóban fejedelmi utat tett Francziaországban.“

f (K i n e v e z é s e k.) Trencsénmegye főispánjává b. Med- nyánszky Dénes neveztetett ki. B. Révay Simon, Turóczmegye örökös főispánja a megye kormányát ismét átveendi. Kriegsau Adolf lovag, a felső ausztriai helytartóság udvari tauácsosa, az államminiszteriumnál osztályfőnökké, gr. Cziráky János Magyar ország főkamarásává, Schäfer Pál lovag, a m. k. helytartótanács-