Eger - hetilap, 1865

1865-08-24 / 34. szám

285 Levelezések. Délles, aug. hava 1865. Még egy szerény nefelejts 0 E x ez e 11 e n czi áj a, Érsekatyánk arany miséje emlékéhez. Azon ezerek, kik „Bartakovies“ nevét tisztelet- és sze­retettel hordozzák ajkaikon és sziveikben, méltó örömmel tapasz­talhatták a kegyelet és hála, az elismerés és hódolat ama sok­féle nyilatkozatát, melyek félszázados áldozata alkalmából mintegy drága koszorú örökzöld levelei borultak az ifjulelkü fö- pásztor érdemekben őszült halántékaira. A legnagyobbak megtisztelő megemlékezése mellett ott áll az egyszerű dicsé­ret, melyet a gyermekek ajkairól készített neki az Ur; monumen­tális müvek mellett, melyeket a hir és történelem vészén örökbe, egy-egy fiúi gyöngéd érzelem, egy-egy nemes gondolat, mely minden melegét, minden ragyogását a szeretettől kölcsönzi. Ez utóbbiak sorába tartozik ama kegyeletes tény is, melyről ha szó­lok, teszem nemcsak saját benső értékéért, hanem azért is, mivei tudtomra eddig nem volt e lapok hasábjain felemlítve. Az apátfalvi egyházi kerület t. i. lelkesedve ama fényes ér­demeknél, melyeket a dicső főpásztor úgy a haza és egyház, va­lamint az összes emberiség szolgálatában magának kivívott; de különösen hálás szívvel megemlékezvén arról, hogy nm. Érsek­atyánk az, ki alatt az összes kerület úgyszólván restauráltatott, templomai, paplakai, iskolái tetemes részben megujittattak: érezte hogy a nagy ünnep koszorújába legalább is egy szerény nefelej- tset kell tűznie. És aszeretet, mely az irás szavai szerint t a- lá 1 é k o ny, egy szép gondolatot adott a kerület ft. papságának. Ez idei tavaszi gyülésökben ugyanis elhatározták : hogy a ke­rület minden parochiáján egyenkintegy,,Barta- kovics-alapitványt“ tesznek, melyhezképest az idősze­rinti lelkipásztorok az élő főpásztor hosszú életéért, majdan a megholt üdvéért évenkint egy szent mi­sét fognak szolgálni. Valóban gyönyörű és megható nyilatkozata a fiúi kegye­letnek, mely érzelmei gyöngédségét az Ur oltárain hal­hat lan itj a, s hitben, imádságban nemcsak e földön, hanem a sirontúl is boldogan egyesülve óhajt maradni szeretete föl­kentjével. Engedje a jóságos ég, hogy a lelkes alapítvány második részére mennél tovább, mennél később kerüljön a sor! j M. G. Pest. aug. 21. 1895. A lefolyt héten a főváros az ünnepé­lyességek özönében úszott. Ekkor volt apostoli királyunk szüle­tési évnapja ; ekkor tartá a pestbudai zenede fönnállásának ne­gyedszázados ünnepét, ekkor ös Budánk s vele az ország első királyunk sz. István dicső ünnepét. — Szóljunk mindenikröl va­lamit, legalább annyit, mennyire e lap fontosabb értelmi közle­ményei között terünk jut. Ö Felsége születés napját a főváros szokott fénynyel ülte meg, a megelőző estvén a két város díszesen kivilágitatott; köz- téreken katonai zenekarok játszottak, s az utczákat a lelkesült nép megszámithatlan tömegben lepte el. A nemzeti színházban diszelöadásúl „Erzsébet“ alkalmi operát adták, melyen tár­nok ő exján kívül a katonai, mágnási s polgári körök számos tag által valának képviselve. Az‘előadást a „néphymnus“ elzengése előzte meg, melyet a színházi közönség harsány éljenzése zárt be. A zenede ünnepély fénynapját nagy művész hazánkfia Liszt abbé képezte. Legújabb művé „Sz. Erzsébet“ oratóriuma f. hó 15-én estve adatott elé a vigadó-teremében 500 közreműködő tag által rendkívüli számú hallgatóság előtt. — Mit szóljunk ez Oratóriumról? Iveket kellene megtöltenünk, ha e zenemű nagy­szerűségét, rendkivüliségét, remek compositioját, megható dalla­mait, s lelket rázó momentumait csak vázolni akarnék. Annyit azonban föl kell emliteniink, hogy a nagy zeneköltö, midőn müve előadását megelőzőleg az egyik zenede igazgatósági-tag M á tr ai által egyszerű de meleg szavakban, a zenede nevében átnyujta- tott értékes vezénybotot kezébe véve, fölemelé, arcza átszelle­mült, s benne a hadvezért láttuk, ki seregét lelkesülten vezeté a művészet egyik legnagyobbszerü diadalára! — s a valóban diadalmas előadás után láttuk a közönség oly lelkes, rendkívüli tapsviharát s kitörését, minőre még nem emlékszünk. Csütörtökön — aug. 17-én — volt a második hangverseny a legmüvésziebb s élvezetdusabb tartalommal. Ismét láttunk L i s z t e t, s hallók a Dante Divina comoediája Poklát (Inferno) ama rémletes, valóban pokoli zenében. — Hallók a Mendelsohn- Alleluját, Keményinek varázshegedüjét, L. Hollósy Cornélia bá­jos, lelkesítő magyar dalait; — látók az ősz V o 1 k m a n t, de­rék Mosonyynkat, s élvezők becses müveikben magasztos eszméiket. Az ünnepélyeket aug. 20-án az ősi szokásként nagy fény­nyel megült Sz. István ünnepe — melyet bibornok prímás ö emcja vezetett, s melyen abbé Liszt papi talárjában, egyházi karingben volt jelen, — s délután az ország minden részéből összesereglett s egyesült dalárdák előadása a városligetben zárta be. Az egybegyült dalárok száma az 1000 et meghaladta ; azon­ban, — úgy látszik — a nagy előadásról egy részök visszavo­nult, — miért a karok oly gyöngék voltak, hogy a kissé távo­labb állók alig hallhattak valamit. A dalár-elöadást harsogó ka­tonai zenekarok válták fel s a városliget különböző pontjain gyönyörködteték a mulató közönséget, melynek számát, ha szem mértékünk nem csal — körülbelül 40—50 ezerre tehetni. Estve J gyarló tűzijáték is volt künn a nagy körtérben. így végződött j a pesti múlt heti ünnepélyesség; melynek egyes részleteire ugyan volna némi megjegyzésünk, de attól ezúttal tartózkodunk. Újdonsággal is szolgálhatunk kedves egri földieinknek. Legközelebb L a t a b á r akar nálunk újonnan igen jól szervezett társulatával néhány hetet tölteni. A jövő hó (sept.) végére pe­dig fiatal művészek ígérték meg nekünk, hogy lerándulnak Egerbe pár hangversenyt rendezni. Közöttük van Trux Hugó is, kire, úgy hiszem, jól emlékeznek városunk derék hölgyei. Isten velünk. Egedi. Politikai hírek s események. Austria. Ö felségének a poroszkirálylyal kilátásba helye­zett találkozása f. hó 19-én Salzburgban megtörtént. A viszály a a herczegségi kérdések iránt legalább egy időre, ezúttal még békésen oldatott meg. E megoldás szerint a közös birtokjogok gyakorlása úgy osztatik meg, hogy az egyik birtokosnak a másik hatalomkörébe vágása lebetlenné tétetik; e czélból, azonkívül, hogy a herczegségekben álló osztrák hadcsapatok, mint a poro­szok, saját hadparancsnokot kapnak, s azonkívül, hogy a két herczegség főhadparancsnoksága s polgári főhatósága megsziin- tettetik, mindenik birtokos hatalomköre geographiailag úgy lesz meghatározva, hogy jövendőben Holstein kizárólag porosz, Schleswig kizárólag osztrák hatalmi területnek tekintendő. 0 Felsége Szalzburgból 21-én reggeli 3 órakor visszatért lseidbe, hová ugyanaz nap 9 órakor a porosz király is elutazott. f rancziaország. Napoleon napját ez évben a császár honn nem léte és az esőzés miatt kevesebb fénynyel ünnepelték meg Parisban, mint más években ; e hiányt azonban a chalonsi táborban kipótolták, hol azt a császár és császárné jelenlétében nagy pompával ülték meg. Jelen volt ez ünnepélyen Abd-el-Ka- der is, ki a császár és császárnéval az isteni tiszteleten is megje­lent A császárné politikai missiójával újabban ismét sokat foglalkoznak, a regenséget, ha erre szükség volna, részére akarják biztosítani. Egy két porosz érzelmű franczia lap mint a „Revue Contemporaine“ és „Constitutionnel“ csaknem rósz néven

Next

/
Thumbnails
Contents