Eger - hetilap, 1865
1865-08-24 / 34. szám
III. évfolyam. 34. szám Angnstns 24-én 1805. Előfizetési díj: Egész évre . . 5ft — kr. Félévre . . . 2 „ 50 „ Negyedévre . . 1 „ 30 ,, Egy hónapra . — 44 „ Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. * • Kiadó-hivatal: a lyceunii nyomda. ElftíizetéHrket el fogad .• a szerkesztőség (Busti-ház, 803. szám), — Violet Otto és Jentsch G • könyvkereskedésük; s minden cs. kir. postahivatal. Közügyeink. augusztus 23. Megyéink helyreállítása és ezután országgyűlés! e két szóban nyilatkozott a vidék, lehet mondani, az ország óhaja, gondolata a dolgok újabb fordultával. A megyék még mindig a mi kedvelt, ősi intézményünk, melyhez köt- vék legdrágább emlékeink, melylyel együtt hanyatlott alkotmányos életünk ; a megyei közgyűlések érlelék meg a nagyobb kérdéseket s úgyszólván eíó'csarnokát képezék a törvényhozói teremnek, azért a teendők első' helyén nem is láthattak mást szemeink. Azonban a magyar kormányférfiak, kiket a nemzet bizalma és reménye kisér nehéz munkáik között, a megyéket teljesen visszaállítani az országgyűlés megnyitásáig nem szándékoznak; és örömmel tapasztaljuk, hogy az aggodalom, mely e hirre itt-ott támadott, oszlik azon megnyugtató hang, s felvilágosító okokra, melylyel a nagyobb, az értesűltebb lapok e dologról szólották. A jelen napok nagy feladata: a törvényesség helyreállitása, mely egyedül a törvényes formában összehívandó országgyűlés áltlal történhetik. A megyék evégre most nem nélkülözhetlenek, mivel a legfontosabb kérdésekre nézve, melyekről a törvényhozás határozni fog, az eszmék és elvek már 1861-ben kifejlettek, melyeket úgy a nemzet mint a kormány jól ismernek. Továbbá: megyéink mostani szerkezete úgyis csak ideiglenes, s ha jelenleg visszaállíttatnának is, csak a jövő' törvényhozás intézkedéséig maradnának igy. „A jövő törvényhozás egyik, legnevezetesebb feladata leend a nyegyvennyolczadik (XVI) törvényczikk értelmében a megyei rendszert organicus törvény által akkép szabályozni, hogy egyrészt az önkormányzat, olcsó közigazgatás és a ré- gi, tisztes formák megőriztessenek , másrészt a felelős kormány, a népképviselet és a rendszeresebb közigazgatási, törvénykezési és adózási igényeknek elég tétessék.“ írja a „P. N.“ A mi az országgyűlési képviselők választását illeti ez, ha a megyék vissza nem állitatnak is, törvényes formában minden nehézség nélkül megtörténhetik. Az 1848- ik (V. t. ez. 7 §) törvény a) pontja csak azt rendeli: „osztassanak fel a megyék választó-kerületekre“. Ez meg van az egész országban, b) pontja pedig „egy központi bizottmány alakítását kívánja, mely a választási ügyek minden ágazatait kezelje s vezérelje“. Ez megalakult még 1861- ben, mely a főispán meghívására azonnal ha kell, összeül s teendőit végezi. Ekkép a választásokat független egyének vezetnék, a törvényes'forma is megtartatik, és minden ok az aggodalomra teljesen megszűnik. Az alkotmányos kérdések megoldását s a törvényesség helyreállitását jelenleg az országgyűléstől várjuk, és hogy ennek összehívása mindekkorig késik, oka azon roppant nehézségekben rejlik, melyekkel némely dolgok s viszonyok előkészítése jár. „Mi azt hisszük — mondja a „Hon,“ — hogy az országgyűlés kihirdetése mégnem lehetséges. A magyarországi provisoriumnál és a megyék kérdésénél még sötétebben tornyosul a láthatárra az erdélyi ügy, s a közérdekeltséget egészen lefoglalja a maga számára. Itthon majd elintézzük sérelmeinket valamikor, de Erdély ügye a mai nap ügye, és Erdély ügye életkérdés. A Királyhágón innen egy ballépést egy jobb lépéssel mindig helyre lehet hozni, de túl rajta már egy egészen,ferdén taposott út, az előbbi kormány által mesterségesen összebo- nyolitott viszonyok vannak, melyeket ki egyenlíteni s kibontani súlyos feladat. A kormánynak munkája s helyzete felette nehéz Azért nem tudjuk, ki lehetne Magyarországon, a ki óhajtaná, hogy hivja összea kormány a magyar országgyűlést, mielőtt Erdély ügye iránt teendőivel tisztába jött volna“. . Ugyan ezt mondhatni a horvátországi viszonyokról, melyekre nézve szinte az alkudozások s tanácskozások folyton folynak. E lehet oka azon ténynek is, hogy ő cs. kir. felsége aug. 16-ról kelt legfelsőbb rendeletével a horvát-szlavon országgyűlésnek isaugustus 28-ra kitűzött megnyitását f. évi oct. 9-éré elnapolni méltóztatott. Es e nehéz munkának e fontos előkészületeknek meg kell történni, ha az országgyűlésről eredményt akarunk. A késés, a fontolva haladás tehát, mint némelyek gúnyosan meg jegyzik, csak tetsző; mert ez alatt legdrágább jogaink s érdekeink győzelme mellett foly a harcz s munka. Minden tette s lépése a magyar kormánynak eddig teljes bizalmunkra méltó. így olvassuk közelebb, hogy ő Felségei, hó 10-kén Bartal György, volt tolnamegyei alispánt a m. királyi helytartótanács elnöki helyettesévé nevezte ki. A „Debatte“ erre Írja: „Magyarországban e kinevezést teljes érteke szerint fogják becsülni, és a kormányt őszintén üdvözleni, hogy sikerült neki Bartal ur tevékeny közreműködését magának biztosítani. A kormányügyekben tevőleges részvevés oty férfiú részéről, kinek hazafi érzelmeit, mély belátását, világos eszét és határozott akaratát az egész ország ismeri és tiszteli a kormányra nézve nagybecsű nyeremény.“ így közük legújabban örömünkre a fővárosi lapok: „hogy a magyar udv. kanczel- láriát egy nagy fontosságú ügy foglalkoztatja, a magyar alapítványi javaknak a pénzügy-miniszter kezéből való átvétele.“ ABach-kormánynakugyanis első tette az volt, hogy ez igen jelentékeny alapítványokat a többi országos alapokkal együtt, a bécsi központi kormányba keblezte. A m. udv. kanczellátia 1860. óta ismételve sürgette az alapítványok kiadatását s most remény
