Eger - hetilap, 1865
1865-07-20 / 29. szám
245 vés, és a vágy, azt minél előbb birhatni. Innét van, hogy már a felkelő nap első sugaraiban is oly hajlandók vagyunk a delet üdvözölni. Megbocsátható tehát a türelmetlenség, melylyel az uj minisztérium megalakulását várjuk, sőt még az is, ha talán már magunk is szervezkedünk, szerepeket osztunk, követeket jelölünk és csaknem választunk is. — Az uj minisztériumnak nem lehet feladata, az nem akarhat a zöld asztalnál az utolsó betűig megírt tervekkel föllépni, hanem keresi az elhagyott ösvényt, a birodalombeli országok megszentesitett törvényeit, mert csak ezek nyomán elindulva remélheti, hogy a fejedelem leg- magasb bizalmának megfelelni, és a nemzetek óhajtásával találkozni fog. És ez jellemziaz alakulóban levő minisztériumot. A volt minisztérium befolyása alatt és pártján álló lapok, e látszólagos szünetelést sietnek az uj minisztérium ellen egész erővel kizsákmányolni. Innét származnak azon elferdített tervek, melyeket annak szándékai gyanánt tűntetnek föl; innét ama rémképek, melyek festésével a nyilatkozó bizalmat megingatni törekednek. — A szláv nemzetiségek érdekeit zászlójukon viselő lapok sem lehetnek tétlenül. Ezek is félni látszanak a történeti jogalaptól. Innét tervekkel lépnek föl, melyek épen nem helyeselhe- tők. Ilyen a többi között az, melyet a „Zukunft“ közöl. Ez a birodalomban élő minden szláv nemzetiség egyesülését, öszhangzó, együttes működését sürgeti. De lehetne- e valami veszélyesebb, mint a szándékolt kibékülést, és rendezést a nemzetiségi szempontból és nem az egyes országok szentesitett törvényeiből kiindulva megkezdeni. Mi nyugodtan várjuk a kifejlődést, és kedves tudomásul veszszük mindazt, mi ennek előhaladását jelezi. Ilyennek tekintjük mi a többi között azt, hogy O Felsége kiadott legmagasb kézirata folytán a sajtóügy vezetése a miniszterelnök kezelése alá tétetett által. a Az egri csillagdában a folyó év második negyede folytán intézett lebtani észleletek főeredményei. I. Légnyomás. A légsulymérőnek a Reaumur-féle fagypontra visszaszámított havi középállása volt párisi vonalokban s azok ezredrészeiben kifejezve: april hóban 332."'809, májusban 331.'"858, júniusban 331.'“] 63. A légsulymérőnek legmagasb állása volt: áprilisban 336."'066 (22-énjreg. 9 órak.), májusban 335."'177 (20-án reg. 9 órakor), júniusban pedig 333.'"511 (9-én esti 9 órakor). A légsulymérőnek legmélyebb állása volt:april hóban 328.'"265 (29-én reg. 9 órakor), májusban 328."'342 (10-én esti 9 órakor), júniusban 328.'"039 (30-án esti 9 órakor.) A légsulymérőnek legmagasb és legmélyebb állása közti különbség tett: april hóban 7 .'"801, májusban 6.'"#35, júniusban 5.'"472. A légsulymérőnek legmagasb napi középállása volt: april hóban 335."'479 (22-én), — májusban 335."'044 (20-án), — júniusban 333.'"226 (9-én). A légsulymérőnek legmélyebb napi középállása volt: april hóban 329.'"052 (29-én), májusban 328.'"789 (10-én), júniusban 328.'"461 (30-án). Jegyzet. A légsulymérőnek minden egyes észlelt állása a Reaumur-féle fagypontnak megfelelő hőmérsékre van visszaszámitva. II. Hőmérsék, Reaumur szerint. A havi közép hőmérsék, Reaumur-féle fokok s azok századrészeiben kifejezve, volt: april hóban + 9.°24. májusban + 15.°13, júniusban + 14.°76. A legmagasb hőfok volt: april hóban -j- 18.°0 (26-án délut. 3 órakor), májusban -f- 26.°0 (31-én déli 12 órakor), júniusban + 23.°2 (30-án délut. 3 órakor.) A legkisebb hőfok volt: april hóban 0.° (3-án és 7-énnapkeltekor.),májusban + l.°0(2-án,3-án,napkeltekor), júniusban + 6.°5 (15-én napkeltekor.) A legnagyobb és legkisebb hőfo k közti különbség tett: april hóban 18.°0, májusban: 25.°0, júniusban 16.°7. A napi középhőmérséket tekintve,volt a 1 eg- melegebb naps annak közép hőmértéke: april hóban -|- 14.°12 (26-án), májusban -j- 19.°88 (31-én), júniusban -f- 19.04O (3-án). A leghidegebb nap s k ö z é p h őm ér s é k e volt: april hóban + 4.°78 (1-én),májusban -f- 5.°83(2-án), júniusban + 10.°68 (15 én). III. Felhőzet. A felhőzet havi középértéke volt: aprilban 1.75, májusban 1.93, júniusban 2.49 ; itt 0 teljesen felhőtlen, 4 teljesen beborult eget jelent, 1 azt, hogy az égnek V4, 2 azt, hogy 1/2, 3 azt, hogy 3/4 része van beborulva. Teljesen derült napa három hónap alatt egysem volt. Majd teljesen derült napot számláltunk: aprilban 5, májusban 1, júniusban 0. Inkább derűit napot számláltunk: aprilban 11, májusban 14, júniusban 3. Teljesen bo rult napot számláltunk aprilban 0, májusban 1, júniusban 0. Majd teljesen borii It n a p o t számláltunk: aprilban 1, májusban 3, júniusban 4. Inkább borult egű napot számláltunk: aprilban 9, májusban 6, júniusban 18. IV. Szélerő. Havi középértéke volt: aprilban 0.65, májusban 0.54, júniusban 0.55. Itt 0 szélcsendet, 1 szellőt, 2 szelet, 3 nagy szelet, 4 szélvészt jelent. Szeles nap volt: aprilban 22, májusban 14, júniusban 3. Szél volt: aprilban 4, májusban 7, júniusban 12 napon. Nagy szél csak junius hóban fújt, még pedig 8 napon. Szélvész volt: aprilban 3, májusban 1. napon. Sirokkó szél fújt junius 30-án délben. V. Uralkodó szél. Mind a három hónapban az északi volt, mely aprilban 25, májusban 32 és júniusban 39-szer észleltetett, megjegyezvén, hogy a szélirány naponkint 3-szor szokott nálunk följegyeztetni. VI. Arány a szélirányok közt. Az északi szelek a d é 1 i szelekhez úgy álltak : aprilban mint 1 : 0. 441, májusban mint 1:0,308, júniusban mint 1:0.063-hoz. A keleti szelek a nyugati szelekhez úgy állottak : áprilisban mint 1 : 0.952, májusban mint 1: 0.555 júniusban mint 1: 0.950-hez. • Vagyis 100 északi szélre esett: aprilban 44. má jusban 31, júniusban 6 déli szél, és 100 keleti szélre esett *
