Eger - hetilap, 1865
1865-06-08 / 23. szám
199 Grassow, az előkelő s tán kissé önhitt világfiu, ez alkalommal feszesen viselte magát, s zavara nyiltan vala látható; gyorsan, száz meg száz dologról beszélt, de mindig egyik tárgyról a másikra térve át. A lányka nyugodtsága végre reá is befolyással volt, de izgatottsága csakhamar visszatért, mihelyt a tervezett s lealázó ajánlatot ki akará ejteni. Karolina modorában annyi gyengéd érzelmet olvasott, hogy mintegy visszariadt ama gondolattól, miszerint szivét meg kell sértenie. Várakozott — de minél későbbre halasztá az ügyet, annál kevésbbé kivihetőnek látszott terve ; mert minél tovább beszélt vele, annálinkább kelle becsülnie jellemét. Elbűvölve társalgásának kellemétöl, már néhányszor féligmeddig elhatározá, hogy ajánlatát elhalasztja, mig őt jobban nem ismeri; minthogy érezte, hogy idővel tán egészen más érzelmek közt léphet föl ajánlatával. De végre mégis kész volt ajánlatát előadni. — Karolina kisasszony, én azért jöttem, hogy egy igen kellemetlen— akarám mondani — igen kellemes kötelmet teljesítsek. Karolina arczán élénk pir ömölt el, s láthatóan remegett. Ödön színlelt bátorsággal folytatá: — Én azért jöttem, hogy kegyednek kezemet ajánljam — itt megakadt, s nem tudta, mint fejezze be elkezdett mondatát. Szegény Karolina szive oly hevesen dobogott, hogy szóhoz sem juthatott. E szünet alatt Ödön kibontakozott zavarából, s észrevette Karolináét is; ez azonban nemsokára nyugodt lett. — Grassow ur — mondá szende, de eléggé érthető hangon; én nem fogom kérdezni, mi indította önt arra, hogy e sajátságos ajánlattal lép föl, de nekem elég az, hogy ön engem nem szeret; s jóllehet szegény vagyok és szép sem, mindazáltal férjem szerelmét nem nélkülözhetem. Mélyen érzem, hogy öntől nem volt szép .........Tovább nem tudott beszélni, a szemébe tóduló kön yük méltóságának elfeledésével fenyegették; azért az ajtóhoz sietett. Ödön maga is majdnem könyükre fakadt, midőn e mély fájdalmat látta; utána ment, s kezét ragadta meg, hogy visszatartóztassa. A megragadott kézben volt valami, mit ő Ödön kezében hagyott, s gúnyos nevetéssel mondá: „Emlékül!“ Ödön az emlékül kapott tárgyat kezébe szoritá, a nélkül, hogy megnézte volna, s a szobában néhányszor fel s alá járkált, miközben szivtelenségeért kegyetlen szemrehányásokat tett magának. Midőn kezét kinyitotta, abban szorgosan ezüstpapirba göngyölt — pezsgőpalaczk-dugaszt talált. Bajos lenne Ödön érzelmeit leírni, midőn a házat elhagyta- Igaz ugyan, hogy a veszedelmet szerencsésen kikerülte, a reménylett kosarat is megkapta, mindazonáltal nem volt már oly könnyelmű. Karolina képzettsége, kelleme modorának finomsága, de még inkább ajánlatának visszautasítása, mélyen meghatotta őt. Tán a férfiaknak ily körülmények közti helyes következtetésével gyanította, kiért lángolnak Karolina érzelmei; mert a hiú férfiak hamar átlátják, mi hizeleg személyiségöknek. De emlékajándéka mindenesetre hizonyitá, hogy tudta jól az indokot, mely öt ez ajánlat tevésére készteté, s melyet ö, s kedélyállapotának daczára, mégis visszautasított; mi hosszas gondolkozásra nyújtott neki alkalmat. Ödön azért igen izgatott volt, s habár kíváncsiságból is, de ez utóbbi pont felett mégis bizonyságot óhajtott szerezni magának. A lélektani vizsgálatok a legjobb czél mellett is némely körülmények közt igen veszélyesek. Érezte ez igazság erejét Ödön is, s mielőtt még a kitűzött kérdést megfejthette volna, annyira szerelmes lett, hogy még a nem szép nő követeléseit is kielégité. A felületes tanulmányozó tán azt fogja mondani, hogy ez nem nagy jelentőséggel bir; de részünkről igen is nagygyal bir; mert valamely szép nő által támasztott szerelem mellett, a nem szép nő szerelme kétszer annyit követel, hogy igy személyiségének vonzerejéről semmi kétség se maradjon fen. De mint már említve volt, Ödön egészen le volt bilincselve. Sőt később úgy nyilatkozott, hogy éltének legboldogabb pillanata az volt, midőn Karolina neki megvallá, hogy már akkor is szerette öt, midőn élte fölött, akarata ellenére, a pezsgőpalaczk dugasza határozott. K. A. Vegyes hírek. — Részvéttel közöljük a következő gyászjelentést: Begov- csevich Ignáczné, szül. Jursich Borbála, Begovcsevich Robert érseki titoknok, Begovcsevich Vilma férjezett Uhlarik Jözsefné, és Uhlarik József cs. kir. pénzügyi számvevőségi tiszt,kesergő szívvel tudatják a legjobb férj, atya és ipának Begovcsevich Ignácz, nyugalm. cs. kir. pénztárnoknak, tüdőszélhüdés következtében élte 65. évében mai napon történt gyászos elhunytát. Hűlt teteme f. hó 8-án délelőtti 10 órakor fog a fájdalmas Szűzről nevezett temetőben sirba tétetni, s az engesztelő szent miseáldozat ugyanazon sirkerti kápolnában temetés közben bemutattat- ni. Eger, junius 6-án, 1865. Nyugodjék békével! f (Bakonyi István első magyar daltársulata) múlt csütörtök óta ötször lépett föl az egri kaszinó teremében, mindannyiszor szépszámú közönség előtt. A 11 tagból álló társulat, — kik közt három nő van — teljesen igazolta azon kedvező nyilatkozatokat, melyeket róla a pesti lapokban több ízben olvastunk. A ki valami nagy műigényekkel látogatja meg előadásaikat, az sajnálatraméltó, mert idejét s néhány hatosát elveszítette : de a ki megelégszik azzal, ha bohóságaikon egyet-kettőt jóizün nevethet, az másodszor és harmadszor is szívesen megnézi őket, s azon öntudattal megy haza, hegy az estét jól töltötte el. A f. hó 4-iki előadás részben a helybeli kóroda javára rendeztetett. Az életrevaló kis társulat innen Gyöngyösre költözött. * (A hevesmegyei gazd. egylet,) K óvá eh László ur elnöklete alatt, egy küldöttséget bízott meg, mely a kölcsönösen segélyző, úgynevezett népbankok különféle szabályait vizsgálat alá véve, Gyöngyös vidéke részére az ottani viszonyokhoz alkalmazott alapszabályzati tervet készítene. E küldöttség május 22-én az alapszabály-tervet elkészítő, mely szerint a Gyöngyösön felállítandó népbank következő községekre terjedne ki: Tarjány, Sólymos, Pata, Oroszi, Saar, Visonta, Csány, Horth, Ecséd, Atkár, Halász, Györk, Karácsond, Halmaj, Ugra, Detk, Ludas, Adács, Rhéde. A betételekre a havi időközök fogadtattak el, úgy, hogy minden hóban 40 o. é. krajezár tétetnék azok által be, kik az intézet tagjai lenni akarnak. Az alakulási idő 10 évre határoztatott. A betett összegek azonnal kamatoznak, s a kamatok kamataival is nőnek, úgy hogy 10 év után az, ki a maga 40 krajezárját havonkint rendesen befizette, egyszerre 88 frtot kap. Azt fölösleges is mondanunk, hogy az indítvány, és ennek eddigi fejlesztése a gazd. egylet tevékeny, derék elnökétől, Kovách László úrtól eredt. * (Sarudon s T.-Nán án,) mint nekünk Írják, máj. 24. és 25-én jótékony esők voltak, melyek a vetésekkel együtt a gazdák reményeit is föleleveniték. Némely földeken a buzavetések a tavalyinál is jobban s szebben diszlenek. Egyébiránt T.-Nánán egy más csapás kezd pusztítani: a pajod, mely millió és millió sokaságban dúlja s emészti a dinnye-, bab, borsónövényeket, nem kevésbbé a buzavetéseket is. E bajnak Sarudon semmi nyoma, noha T.-Nánával határos. f (0 cs. kir. Apostoli Felsége) junius 6-án d. e. 91/» órakor volt Pestre érkezendő. A testvér-fővárosok polgársága gondoskodott, hogy a fogadtatás a legmagasb vendéghez méltó legyen. E czélból polgári bizottmány alakult a fogadtatás rendének megállapítására, mely lényegileg igy hangzik: A házak
