Eger - hetilap, 1865
1865-01-19 / 3. szám
18 Leghidegebb nap az egész évben: jan. 20; középhőmérsék: — 11 ,°88 ; — tavaszon: április 8. köz. hőmérs. -f 0,°3; nyáron: aug. 14. köz. hőmérs. + 9.°5; — őszszel: nov. 8. köz. hőmérs. — 0^8;— télen: jan. 20. köz- hőmérs. — 11,°90. A hőmérsék Reaumur-féle fokokban és azok századrészeiben van kifejezve. III. Szélirányok feloszlása. Fútt a szél az 1864-dik évben: északról 295-ször; — északészakkeletről 36-szor; — északkeletről 73 szór; — keletészakkeletről 7-szer; — keletről 134-szer; — keletdélkeletről 5-ször; —délkeletről 62-szer ;—déldélkeletről 17 -szer;— délíelől 105-ször;— déldélnyugatról 7-szer; délnyugatról 6 9-szer; — nyugatdélnyugatról 11-szer; — nyugatról 77-szer; — nyugatészaknyugatról 9-szer ; — észak nyugatról 117-szer; északészaknyugat felől 72-szer. — Uralkodó szél volt az északi. Arány az északi és déli szelek közt: az egész évben: 1:0.349; — tavaszon: 1:0, 244; — nyáron: 1: 0, 141; — őszszel: 1:0, 616; — télen: 1:0, 395; — vagyis esett 10 északi szé Ír e az egész évben 3, tavaszon 2, nyáron 1, őszszel 6 és télen 4 déli szél. Arány a keleti és nyugati szelek közt: az egész évben: 1: 1, 148; — tavaszon: 1: 1,411. — nyáron: 1: 1,622; őszszel; 1: 1,748; télen 1:0,810; vagyis esett 10 keleti szélre az egész évben 11, tavaszon 14, nyáron 16, ősszel 17 és télen 8 nyugati szél. IV. Az ég tekintete és időjárási jelenségek. 1864-dik évben volt: teljesen derült nap 11; majd tejesen derült 12; inkább derült 63; teljesen beborult nap 60; majd teljesen borult 56, inkább borult 126. — Eső esett 93, hó 27, jég 1 napon. — Egiháború volt 8; mennydörgés 6, villámlás 6, köd 22, dér 2 napon; ködös nap volt 28. V. Vizcsapadék mennyisége. 1864-ben nyertünk a levegőből összesen 193, 5 párisi vonal vizet egy négyszöglábnyi területre, 21, 78 vonallal többet, mint 1863-ban Jelesen nyertünk tavaszon 46, 92; nyáron 69, 85, őszszel 51, 17 és télen 25, 46 vonalt. Legszaporább eső esett junius 28-án 17 óra alatt 13, 53 vonal. VI. F ellegzet. Az ég befellegzésének (Bewölkung) évi középértéke: napkeltekor 2, 59; déli 12 órakor 2, 69; napnyugtakor 2, 73; általánosan az egész évre 2, 64. — Az évszaki középértéke volt tavaszon 2, 68, nyáron 2, 45, őszszel 2, 74, télen 2,68. — Megjegyzendő, hogy a teljesen felhőtlen eget 0-al, a teljesen beboríthat 4-el, a zegy negyedrészig bevontat 1-el, a félig bevontat 2-vel és a három negyedrészig felhővel bevontat 3-al jeleljük. VII. Szél eső. A szélerő középértéke volt az egész évre nézve 0, 82; tavaszon 1,12; nyáron: 1, 04 őszszel 0, 59; télen 0, 49. — Itt 0 szélcsendet, 1 gyenge szellőt, 2 szelet, 3 nagy szelet és 4 szélvészt jelent. — Számszerűit volt az 1864-dik év folytán szélcsendes nap 103, majdnem szélcsendes 38, gyenge szellő fútt 101, szél 107, nagy szél 13 és szélvész 4 napon. Végátnézet. Az 1864-ik év leginkább a következő pontokban különbözött az 1863-dik évtől: 1-ször a jóval kisebb hőmérsék, 2-szor: a légkörbőli vizcsapadékok nagyobb mennyisége, és 3-szor: a tavaszi késői (május 5-én) és őszi korai fagy által (okt. 17.). Dr. Albert Ferencz. Alapítványi segély dijak kiosztása. A boldog emlékű Rajner Károly fölszentelt püspök s egri nagyprépost által Eger város polgárainak fölsegé- lésére hagyományozott, segélydijak a múlt évi deczember- hó 28-án, a következők közt osztattak ki, és pedig: 1. A mesteremberakre alapított 100 pforintnyi dijakban részesültek: Szokolay Gryörgy, czipészmester, nős, 7 élő gyermeke van, kik közöl a legidősebb csak 13 éves, semmi vagyona, mesterségét nagy szegénysége miatt nem folytathatja, mert ahhoz szükséges anyagokat nem képes szerezni, különben a plébános ur által jó kereszténynek, a czéh által pedig becsületes és szorgalmas embernek iga- zoltatik; Salamon József, magyar szabó, nős, 6 gyermek atyja, kik közöl a legidősebbik csak 13 éves, a czéh bizonyítása szerint, józan, becsületes ember; mesterségének sikeresebb folytathatása végett a segedelemre a plébániai és polgármesteri hivatal által különösen ajánltatott; Kovács Bertalan, csizmadiamester, a czéh bizonyítása szerint szegénysorsu, betegeskedése miatt nem dolgozhatván, 5 élő gyermekét táplálni képtelen. 2. Az özvegy polgárnékra alapított 60 ptorintban részesittettek: Özvegy Mondok y Gráspárné Szed Iák Rozália 14 év óta özvegy, aggott s gyengélkedő egészségénél fogva napi élelmét alig képes megszerezni; Özvegy Szaniszlai Jánosné Hering Franciska, férje magyar szabó volt; a sok kézimunka által elgyengült állapota miatt sem a maga, sem születésétől nyomorult leánya táplálására szükséges élelmet megkeresni nem képes; Özvegy Hirundovics Józsefné Pálok Mária, férje kőműveslegény volt, ki az állványról munkaközben leesvén, megsérült, s ennek következtében hosszas gyógyittatása daczára is munkatehetetlen lett; végre meghalt s 5 neveletlen árvát hagyott maga után, kiket most özvegye kénytelen nevelni és táplálni. 3. Az özvegy földművesnők számára alapított 40 pforintnyi segélyt nyerték: Özvegy Mile Ferenczné, Brunárszky Rozália, a plébániai és polgármesteri igazolvány szerint, folytonos lábfajdalmai miatt dolgozni képtelen lévén, oly szegény, miszerint mindennapi kenyere sincs, csak mások irgalmából s alamizsnából tengeti életét; Özv. Tamasy Antalné Sülye Anna 65 éves, állítólag 3 neveletlen árvája, illetőleg unokája van, kiket folytonos betegeskedése miatt alig képes napszámmal keresett filléreiből fentartani; Özv. Sávolyi Józsefné Gfyenes Borbála, 10 év óta özvegy, a plébános és polgármester urak bizonyítványai szerint elaggott és magával is tehetetlen asz- szony, s mint ilyen, különösen ajánltatott. 4 Az ujházasok és pedig iparosok számára alapított 100 pfrtban részesittettek: Grramantik Albert czipész és neje Sink a Mária.
