Eger - hetilap, 1865
1865-05-11 / 19. szám
166-i T A R C Z A. MÁRIÁSSY GÁBOR, Az egri főegyház olvasó-kanonokja, érseki - helyettes . s palaeopolisi püspök consecratiója jövő vasárnap (május 14) fogván tartatni, ez alkalomra van szerencsénk t. olvasóinknak azon gyönyörű s művészeti szépséggel épült kálvária rajzát bemutatni, melyet ő méltósága a Miskolcz s Csaba közt fekvő, „Tűzköves“ nevű szőlőhegyen, megvevén e czélra az Almásy-féle 60 kapás szőlőt, nagy költséggel emeltetett, s melyet 1863. sept. 13 án, Kis- apponyi B a r t a k o- vics Béla egri érsek, ő excllája fényes egyházi ünnepélyességgel fölszentelt. E rajzok magyarázó szövegét az akkor nyomtatásban megjelent „Mis- kolczi kálvária“ czi- mti füzetke után közöljük: A bemenetét tizen- nyolcz, 3'/í öl hosszúságú kőlépcső ékesíti, s a vasrács-kapuzatot gÓt -r modorban csucs-to- ronykákkal kétfelöl emelkedő sudár oszloptámok díszítik. Innét keresztben felkigyózó, egyengetett kies hegyi ut, bokrokkal és fácskákkal szegélyezve, zöldellő szőlő táblák között visz fel az állomás-, vagyis statio-kápolnákhoz. Minden ily állomás, úgynevezett sz. statio, kevéssé bemé- lyedő hajlékot állít elő, gót Ízlésű kápolnácskák alakjában, csucs- ivü nyílt nagy kapuzatokkal, melyeket Bársony János, helybeli lakatosmester által nagy szorgalommal készített gótidom. zatu rácsozat zár el. A kápolnák magas homlokzata kanyarivü csúcsban végződve, úgynevezett gót szélvéd (Wimperg) homlokcsúcsokat képeznek, és szegélyeiken a gót modor lombdiszitmé- nyei, a levélcsomók (Bosse, Krabbe) finom kőfaragványai felfutva, ormaikon az úgynevezett gót keresztvirággal végződne k. Mig két oldalt többszörösen tagozott nyúlánk oszloptámok (Strebepfeiler) hegyes és sokoldalú toronykákkal úgynevezett phialákA miskolczi kálvária. kai emelkednek a magasba, szegélyeiken ismét díszes lombozat- s a csúcson keresztvirág-faragványnyal ékítve. Az állomások bensejében, a hátfalnak mintegy közepére alkalmazott kőlapokon az Ur szenvedésének ismeretes jelenetei vannak előállítva domborműben, Sandhaas pesti szobrásztestvérpár eléggé csinos és ízletes müfaragványai. Az egésznek központját és főtárgyát, az állomáskápolnák felett mintegy közepén a hegytetőn díszelgő nagyob- szerü kápolna képe zi. Ez egy emeletes kis templomot állít elő, kisebb alsó s magasabb felső haj lékkai, vagyis úgynevezett fel- és a 1 templommal, mauso- leumok modorában é- pitve. Az alsó hajlék u- gyanis az alapitó nemes főpap sírboltjául van rendel. ve s e szerint alakítva,valamint ez a régi gót egyházaknál, például a hires assisii templomban és hazánkban is a sz. ferencziek pozsonyi egyházának János- kápolnájában valószínűleg a guti Ország-családnak, úgy Szepes- Csötörtökhelyen a Zápolyák nagyobbszerü gót mausoleumaiban látható. A kápolna ezen alsó hajlékából a felmenetet kívülről kétfelöl faragott négyszögk övékből Ízletesen és díszesen alakított, hárántékosan felvivő oldal-párkányzatok képezik, melyek mintegy félkörüleg előhajolva, az itt ájtatoskodók számára alkalmasan nyíló tért, két oldalról befoglalva, kerítik be. A felvezető ol- dalpárkányzatokat fent, faragott kökarzatok, balustradok emelik, közepén az egyház fökupozata előtti emelkedésen félkörü erkélyben leleszökve, mely alulról is a sirboltozat kétszárnyú csúcsíves gót kapuzatának közép oszlopa, fent gyámkövet képezve, emel.