Eger - hetilap, 1864
1864-03-17 / 11. szám
II. éri folyam. 11. szám. Márczins 17-én 1864. Előfizetési dij: Egész évre .. . 5 ft — kr félévre . . . 2 „ 50 „ negyedévre . . 1 „ 30 „ Egyes szám ára 12 kr. Hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért minden hasábzott sorhely ntán 4, többszöri közzétételeknél 3 kr; bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Elölizetéseket elfogad ; EGERBEN a szerkesztőség (újváros, rózsa-utcza 800. szám), — az érseki lyceumi nyomda irodája, — J ént s eh Gotlieb könyvkereskedése; — MISKOLCZON F r a enk l Bernát könyvkereskedése; — GYÖNGYÖSÖN Poplan Ede könyvkereskedése, — és minden cs. kir. postahivatal. Az egri inségsegélyző bizottmány eddigi működésének rövid ecsetelése. E becses lapoknak f. é. 4-dik számában közlém kivonatban bizottmányunk f. é. január 22. és folytatólag 23-án tartott gyűlésének jegyzőkönyvét, azon szándékkal, hogy a hetenkint egyszer, szerdán, tartatni szokott bizottmányi ülések jegyzőkönyveivel liasonlólag cselekszendem, de mindenféle teendőkkel tulhalmozva, e szándokom végrehajtása eddig elmaradt. Azonban azon elvnek hódolván, miként közügyét kezelő bármily testület eljárásáról a közönségnek számolni tartozik, kivált ott, hol mint a mi bizottmányunknál is, ugyancsak a közönségtől nyert adakozásoknak mikénti felhasználásáról van a szó: kötelességemnek tartom, bizottmányunk eddigi működéséről, e lapok teréhez mért rövid vázlatban tudósitni a t. közönséget. Miután azon kérdésnek, vájjon az egri Ínségesek mi módon élelmeztessenek ? — komolyan és minden fönnálló körülmények kellő tekintetbe vétele mellett megvitatása után, a bizottmány azon határozathoz ragaszkodott, hogy az élelmezés egyedül kenyérosztás által történjék; ez élelmezés legelőször február 2-án ment foganatba, és azóta hetenkint kétszer t. i. minden kedden és szerdán rendesen folytattatik. Az eddig kiosztott kenyérnek mennyisége és az élelmezettek száma a következő átnézetből tűnik ki: Osztat, febr. 2-.in és 3-án 411 csal. 41 '/2 mázsa lisztből süt. 5603 font kény. „ „ 9-én » 10-én 494 „ 42 19 » SU» n n » „ 16-án „ 17-én 551 „ 44 1) „ 5782 n n „ „ 23-án „ 24-én 650 „ 40 n „ 6010 n n „ márcz. 1 én „ 2 án 680 „ 46i/2 „ ti „ 6302 n n Tehát összesen eddig . . 28,805 n n Azon látszatos ellenmondás, hogy február 9—10-én több család közt kevesebb kenyér osztatott el, mint febr. 2-án és 3-án, a következő előadásban találja felderítését. A kiosztással megbizott bizottmányi tagok t. i. az első osztásnál tapasztalván azt, hogy az eredetileg megállapított kiosztási arány 6, 12, 20 és 24 font, nagyok lévén abban a fokozatok, nem kielégítő, a bizottmány ez arányt akként módositá, hogy ezentúl a családtagok számához képest, 6, 8, 12, 16, 20 és 24 fontnyi részletekben történjék a segélykenyér kiosztása. A kenyér kiállításához járultak eddig — a bizottmány rendelkezésére álló pénzalapon kívül — a tettes megyei központi inségsegélyző bizottmány 260 p. mérő rozszsal és Glosz Károly meg Ruzsin Ferencz egri sütőmester urak egyenkint száz-száz font kész kenyérrel. Szükségesnek találom, még az okokat is elősorolni, melyek a bizottmányt arra bírták, hogy daczára a mindenfelől ajánlott, több helyről pedig nagyon is sürgetett le- vesfőzetésnek, mégis a puszta kenyér kiosztásához ragaszkodjék. Történt pedig ez; mivel l)afőzetés költséges volna, mert tett számításból kiderült, hogy a majdnem 3000-re rugó élelmezendők részére az egy napi fő- zetés többe kerülne 200 írtnál, hetenkint 2 napi, tehát többe 400 írtnál, mig kenyérrel ugyanezen számú élelme- zendőinket ugyanezen összeggel egész hétre elláthatjuk. 2) A főzetés gyakorlatilag is kivihetetlen, leginkább azon okból, hogy az ily nagyszámú élelmezendők részére a fő- zetésnek legalább is 6 helyen kellene történnie, holott a bizottmány az élelmiszerek bevásárlására, s azok szét- szállitására sem eszközzel, sem személyzettel nem rendelkezhetik. 3) Segélyezésre szorult népünk sokkal jobban szokott a kenyérhez, és sokkal kedvesebben veszi a kenyéradományt, mint a nyilvános közös konyhán főzött levest, mely tekintve a nagy mennyiséget, melyben kiállítandó volna, bizony, valljuk meg igazán, valami jó és tápláló nem is igen lehetne. Végre 4) mivel a beteg ínségesek előtt, kik a kiosztott kenyeret talán meg nem emészthetnék, a helybeli irgalmas-szerzet és a szürkenénék kórházaik nyitva állnak, miután e mindkét rendbeli szerzet ebbeli készségét valódi keresztényi felebaráti szeretettel felajánló. A bizottmány rendelkezése alá adott pénzalap állása a következő : Az eddigi összes bevétel azon 200 írttal, melyet gr. Sza- páry Gyula ur ő mga a pesti hölgyek bazárja bevételeiből rendelkezése alá bocsátott 3400 írtból Isaák László ur által a bizottmánynak kézbesittetett, tesz 1075 frt 90y2 kr az összes kiadás tesz eddig . . 792 „ 60 „ Van tehát pénzkészlet . . 283 frt 3OV2 kr Valamint minden emberi vállalat, úgy bizottmányunk működése sem maradt megszólás nélkül, sőt ez annyira hatott, hogy még a megyei főispáni helytartó ur ő mga is kényszerülve érzé magát, egy február 24-én 1787. sz. alatt kelt leiratában akként nyilatkozni: miszerint hitelt- érdemlő hir utján tudomására jött volna az: hogy némely segélyzettek segélykenyereiket eladják; hogy a segélyzet- tek közé olyanok is vétettek fel, kik arra nem szorultak, mig más érdemesek kihagyattak, miért is ő mga javalja, hogy az élelmezettek jegyzékét egy küldöttség újra megrostálná. E leiratra a bizottmány válaszolni határzá: miként e bizottmány működése elején is gyanítván már, hogy a segélyezéssel némelyek vissza is élhetnek, sőt visz- szaélni fognak, a mennyiben talán a segélykenyeret eladván, annak árát megiszszák; vagy olyanok is fognak a segélyezésben részesittetni, kik azt talán egészen meg nem érdemlik, mi a segélyezendők nagy számát s azon körülményt tekintve, hogy azok fölvételénél a bizottmány csak mások állitásai után indulhatott — megbocsátható; a bizottmány már működése megkezdésekor a piaczi biztosokat utasította volt : hogy ha a piaczon a segélyül nyert kenyerek áruitatnának, az árulót a városházhoz vitessék, s ha a vizsgálatból az derülne ki, hogy az eladás csak
