Eger - hetilap, 1864
1864-03-03 / 9. szám
66 vonal közt változik, 1863-ban csak 1883/4 vonalra rúgott, különösen szárazak voltak a január, február, április, május, julius, augusztus, október és deczember havak. Eger február 27. 1863. Dr. Albert Ferencz, érseki csillagda-igazgató. Oroszországi viszonyok. I. Vallási ügy. (Vége.) Ezután egy lépéssel előbbre haladtak, s az altábornagy tudomására hozta az egyesültek püspöki karának, hogy vallási titkaik s könyveik változtatást igénylő helyeket tartalmaznak, nevezetesen azok, melyekre nézve a római egyház az egyesültek egyházától a nicaeai zsinat symbolumának hozzátétele által eltér, — ilyen pont bizonyos imákban a pápák neveinek a czár és a czári család tagjai nevei előtti felemlitése. E tudomásrahozás főindo- kaul az hozatott fel, hogy időjártával és hibás lenyomás által az egyesültek szertartási könyveik jelentékeny, s az istenitisztelet tisztaságát sértő változásokat szenvedtek, azért a zsinat saját, t. i. az egyesült görögök collegiuma nyomdája alól került példányait küldi meg, hogy bizonyos legyen, miként a szöveg minden hibától menten, az orosz istenitisztelet orthodox szövegével teljesen megegyez. E készületek 1834. évben történtek, s utána ötödik évre méretett az elhatározó csapás, s a megért gyümölcs nem is kormányzói poroszlók, de a papság keze által sza- kasztatott le. Lássuk az összeházasítás szertartását. 1839. feb. 12-én Poloczkban egybegyűltek a görög egyesültek oroszbirodalmi püspökei a többi magas clerussal. Alitthaui püspök felolvasá a gyülekezetnek az egyesítési okmányt, mi ellen egyetlen szó sem emelkedett, sőt engedelmességét tanúsítandó, azt mindenki aláírta. A legmagasb megerősítést a czár márczius 25-én sajátkezűleg irt következő szavakban adá meg: „Hálát adok Istennek és megerősitem.“ Minden előkészület és vesztegetés daczára mennyire vonakodott a kisebb papság e házasságtól, kitetszik abból, hogy az uj rendszabály kivitelét erőhatalommal kelle foganatosítani. A „Persecution et souffrances de 1’ église catholique en Russie par un ancien conseiller de 1’ etat de Russie. Paris 1842“ szerint a kilencz lengyel tartomány kormányzói korlátlan hatalommal ruháztattak fel mindazon papok vagy más egyének befogatására, kik a kormányi rendelet hatását bármikép gyöngíteni bátorkodnának. A papságnak csak egy negyedrésze volt engedelmes, s igy a daczoló papság nagy része hiveivel vitetett Szibériába, vagy orosz zárdákba, hol vezeklést kelle tartaniok engedetlenségükért. Sokan szerencsések valának az osztrák határszélekre menekülhetni, s ott részvevő fogadtatás s bánásmódban részesültek, mások az erdők rengetegeibe vonultak, s mégis íentarták hiveikkel az összeköttetést. Az ellenszegülő világiak, kik ily papok kezéből fogadták el a kegyszereket, ha nemesek, a papsággal egyaránt bűnhődtek, a polgári osztályúak s a nép alsó rétegeihez tartozók, ha ifjak, a seregbe beosztva, leginkább a Kaukázusba küldettek, az éltesek pedig kényszersánczmunkákra lettek elitélve. A kierőszakolt egyesítésnek mi számos ellenkezői lehettek, kivehető az 1840. márcz. 21. kelt ukázból, mely oly egyházi és világi egyéneket, kik az egyesitést ellenzik, hitehagyot, taknak nevez, s elrendeli, hogy az ilyenek javaikra nézve gyámság alá vettessenek, kiskorú gyermekeiknek az orthodox vallásban neveléséről az állam gondoskodjék, mihelyt azonban a bűnös magába s az egyház kebelébe tér, a gyámság megszűnjék. A kath. egyházhoz hű ragaszkodást oly vétségnek bélyegezték a büntetőtörvénykönyv szerint, melyre bocsánat és kegyelem soha nem remélhető. Mig az egyesült gör. egyház szinig lerombolására minden eszköz felhasználtatott, nem felejtkeztek meg a róm. katholikusokról, bár az ellenük intézett rendszabályok alkalmazására az időt még maguk sem hitték megértnek. Gróf Stroganoff tábornok s a czár hadsegéde, ki a belügyminisztériumban a róm. k. oktatási ügyet vezeté, 1839-ben parancsokat adott ki, melyekben különféle előbbi ukázokat föleleveniteni s végrehajtani rendel. Pl. a kath. nemeseknek Lithvánia és Bolhyniában udvari káplánok tartása betiltatott, valamint az is, hogy orthodox vallásu jobbágyokkal bírjanak, — továbbá a papságnak hivatala teljesítése útjába akadályok gördittettek. Több mint egy század lefolyása alatt egy állam sem hozta magát oly feszült viszonyba a római sz. székkel, mint az orosz,elany- nyira, hogy a római pápát, ki csak nem rég azelőtt Spanyolországban a kath. érdekek kisebb sértéséért erélyesen felszólalt, vonakodva bár, erkölcsi ellentállásra kénysze- rité, s 1842. határozott szellemben egy allocutiót tartott, melyben különösen a kath. papságnak az orosz kormány által barbár s napjainkban hallatlan üldöztetését tényekkel világosítva kiemelte. Az apáczákkali bánásmódot, s Miklós czárnak Romában a kereszténység atyja által kiszámított finom, szivet és velőt rázó fogadtatását, mint nagyon ismert tényt, csak futólag említve, még nehány reminiscentiát a vallásügyben : A keleti tengermelléki tartományokban a végfeloszla- tási pör az evangélikusok egyháza ellen rendszeresen űzetik, nemcsak a vegyes házassági törvények, de főleg az 1857-ben kiadott parancs által, melynek erejénél fogva a minden oroszok czárja a protest, egyház főpásztori tisztét is magának igényelte, megrendelvén: hogy a fő sz. szék minden hittani s szertartási vitakérdésben hozzá forduljon. A iinnlandi protestáns egyház irányában nem bántak ugyan oly nyers kíméletlenséggel, de a számos, szükség nélkül épített görög templomok, melyek fentartási költségei legnagyobb részben a protest, lakosok rovására esnek, méltó elkeseredést szülnek. — A liflandi nemesség, papság s az ország tetemes polgársága nem fogja elfelejteni, hogy az orosz kormány pópái által közel 200,000 parasztot részint csalárd, részint erőszakos eszközökkel az óhitű egyházba kebelezett. Lengyelország és Lithvániában vallásos mozgalom kitörése fenyegeti az orosz államegyházat, s a jelen háború folyama már sok jelenséget mutat, mely az indokot és irányt az el nem fogulttal fölismerteti. Gondoljuk ezekhez, hogy mióta Uvaroff kezdeményezte a g. egyház gyülölségét a katholicismus ellen, utána mások is éleszték a felszított szikrát, s lassankint az orosz népet a nyugat ellen felingerelték, az orosz nép s az orosz alárendelt néptörzsek egymásközt is meghasonlottak, s scopa dissipatát képeznek. Mióta pedig II. Katalin az összes egyházi birtokot a korona javaiba befoglalta, s ez által az egyházat az államtól függővé tette, e változás sok társulatot eredményezett, melyeket ravasz vezetők az állam élete ellen politikai czélokra ügyesen felhasználnak. Különösen említendők a 9 milliónyi starovercek, kik a szabadkőművesek mintájára szervezték magukat, s az egyháznak a czár által
