Eger - hetilap, 1864
1864-02-18 / 7. szám
50 met, ha tervét buzgalma és erélye által minél előbb létesítendő Örömmel jegyezzük fel: hogy Czobel Imréné úrnő e kórházra 1000, b. Horváth Jánosné 100, gr. For- gách Kálmánná 1000 frtot és 150 rőf vásznat adományoztak. Még csak egyet! — Úgy emlékszünk, Kgy a megye gondolkodó, lelkesebb része egy közkórház szükségét régen érezte, s már 1848. előtt egy ily intézetnek Nyíregyházán felállítására tetemes összeget adtak össze, ha jól vagyunk értesülve, körülbelül 18 — 20,000 vírint gyűlt volt össze. A kórház alkalmasint az idő viharai miatt nem állíttatott fel, de hát hová lett a pénz? Mily hatalmas támot s alapot nyújtana most az e kórháznak! Elveszni ily szent adománynak nem szabad, azért tán czélszerü lenne utána nézni és nyomozni, hogy mibenléte kitudassék. Nem rendíti meg semmi annyira a közbizodalmát, mint ha a közáldozatokkal visszaélés történik. Óhajtunk e szent ügynek szerencsés sikert! * Az egri érsekmegyei könyvtár. (Folytatás.) Az északnyugati szögletben a Boldogságos S zűz s a szent ereklyék tisztelete van jelképezve. 01- táralaku alkotványon a kis Jézust ölében tartó és bájoló- lag mosolygó szent Szűz van ábrázolva, fölötte pedig párkányon egy szentnek holtteste fekszik. Bizalommal fordul ide a szűkölködő, törődött koldus, a megsebesült har- czos, a vigasztalást kereső özvegy és több istápot vesztett árvagyermek, összesen hét, remekül jellemzett alak. A délnyugati szögletet a halotti szentség kiszolgáltatásának előadása tölti be. Keresztényi megnyugvással fekszik ott, kínágyán a haldokló ; mellette áll, keresztény szeretettől ihletett arczczal az áldoztató pap; az ágy lábánál térdelnek a haldoklónak vigasztalhatlan neje és siró gyermekei, és áhitatteljes arczczal a miseszolga, összesen öt, kitünőleg ecsetelt alak. A mennyezet felső részén, ott hol a festett boltívek egyesülnek, balról V-ik Károly, jobbról I. Ferdinánd mell- pénzalakban festett arczképei látszanak, legfölül pedig a mennykő kigyódzik be az általa látszólag áttört boltozaton, a kárhoztatott könyvek felé tartván s ezeket szétszórva meggyujtván. A boltozatra még a foltok is rá vannak ter- mészethiven festve, melyeket a trienti templomon az idő viszontagságai okoztak, még pedig oly csábitó hűséggel, hogy a könyvtár látogatói közűi már sokan nyilatkoztatták ki fájdalmukat a felől, hogy miért nem viselték jobban gondját e remek festménynek, s miért nem őrizték azt jobban a nedvesség káros befolyásától; azt hívén, miszerint a festett foltok valóságosan az idő viszontagságai által okozott foltok ; a legszebb elismerése a jeles festő kitűnő műügyességének. A terem oldalai a legszebb építészeti festészettel diszknek, a távtan szabályai pedig oly mesterileg alkalmazvák, hogy a terem sima falaira és bolthajtására festett gót boltivek, oszlopok, párkányzatok, fülkék, öblönyök és díszítmények oly természetesen és oly képlőleg tűnnek elő, mintha csak igazán kőből volnának faragva. De az emberi alakok is, bár azok elhelyezését és ar- czaik kifejezését, vagy a szinezetet nézzük, remekül vannak festve, és noha Olasz- és Németország műszentelt földén a falfestészetnek sok kitűnő példányát, világhírű műveit láttam és bámultam, mégis s talán épen azért állíthatom szerénytelenség és túlzás nélkül, miként a mi falfestményünk egyike a legjelesebbeknek és a legjobb karban fönmaradottaknak. Elismerte azt maga M a u 1 p e r t s c h, az Európaszerte hires freskofestész is, ki Bécsből hivatván meg, a lyceumi kápolna mennyezetét festendő, midőn meglátta Kraker jeles müvét, kezeit összecsapva fölkiálta: „annyit én nem tudok!“ Egyébiránt oly gondosan és kitűnő tökélylyel végbevitt festményt Krakernak is alig sikerült másutt kiállítani, s ugyanazéx*t ezt remekművének méltán tarthatjuk. A terem tiz ablakon át nyer világosságot, öt alól van a teremben, öt pedig a karzatot s a terem felső részét világítja. Minden alsó ablak magassága 2, szélessége IV2 öl, minden felsőnek magassága pedig 1 öl 4 láb, szélessége egy az alsókéval. Azonkívül van öt ajtaja, t. i. három 2 ölnyi magasságú és 7 lábnyi szélességű és két kisebb. A nagy ajtók közül az egyik kettős ajtó a főbejárást képezi, a másik 2 a mellékszobákba nyilik, a két kisebb pedig a karzatra vezető két csigalépcsőt zárja. A lépcsők felső vége hasonló nagyságú két ajtóval zárható. Lenn a teremben a falak mellett csinos faragmányok- kal díszített s gazdagon aranyozott, természetes nagyságú mellképekkel ékesített, 16 tölgyfaszekrény áll, melyek a főbejárás bal oldala felől a latin nagy betűrend első 16 betűjével A-tól Q-ig jelelvék. E szekrények közt van négy fölül boltozott, melyek magassága 2 V2 öl, szélessége 7 láb, nyolcz négyszögü, melyek szélessége 1 öl és négy szintén négyszögig melyek szélessége b1/^ láb, a magasság mindnyájoknál egyenlő. Minden szekrény feje építészeti oszloprendi diszitményekkel van ékesítve. A 16 szekrény közűi 12-nek homlokzatán mellképet látunk, még pedig az A betűvel jelelt szent Pál apostolét, a C n tt „ Jeromosét, az E tt tt „ Antonin érsekét, F tt tt V XIV. Benedek sz. pápáét, a Gr n v Antonius Boetiusét, „ H n n Verbőczy Istvánét, az I r> tt Istvánffy Miklósét, a K V tt Baronius Caesarét, az L tt szent Boroméi Károlyét, * M V nagy Gergely pápáét, az O n tt szent Ágostonét, a Q tt tt „ János evangélistáét. A karzaton összesen 19, hasonszerkezetű szekrény áll, közőlük 7 darab fölül boltozott, és 12 darab négyszögü, magasságuk közös t. i. 13 lábnyi, szélességük pedig változó t. i. 5 lábtól 8-ig. E szekrények kettős latin betűkkel vannak jelelve t. i. Aa-tól Tt-ig és közőlük 12 szintén egy-egy aranyozott mellképet hord homlokzatán, még pedig a Bb betűvel jelelt szalézi szent Ferenczét, „ Dd tt tt szent Jusztin vértanúét, az Ff tt 99 szent Damazus pápáét, a Hh tt tt Jusztus Lipsiusét, az Ii n tt Mabillon Jánosét, a Kk n tt Kopernikus Miklósét, az L1 tt tt Galileo Galileiét, „ Mm n tt Kolumbus Kristófét, „ Nn » tt Pázmány Péter bibornokét, a Pp tt tt nazianzi sz. Gergelyét, az Rr tt tt szent Lukács evangélistáét, a Tt tt tt szent Czyprián érsekét. A teremből balra nyiló szoba 4 öl hosszú, 2 öl szé-
