Eger - hetilap, 1864
1864-01-07 / 1. szám
3 tonosan bombáztatik, egyáltalában nem hajlandó, kapuját felnyitni. Ez lenne a dolgok állása a harcztéren. (Vége követk.) A Bukovinában lakó magyarok állapota. Bukovina, Józseffalva, decz. 21. 1863. Midőn 1858-ban Magyarországba vittem azon gyermekeket, kiknek neveltetését a nagyérdemű Szent-István- társulat , herczeg-primás ő eminentiája és egri érsek ő nagyméltósága, elfogadni méltóztattak: mindenütt annyi kegy ességgel,részvéttel és érdeklettséggel találkoztam,hogy örömem kimondhatlan volt, és meggyőződtem, miszerint minket csak azért nem segítettek eddig Magyarországban lakó testvéreink, mert nem tudták, nem ismerték szomorú és elhagyott helyzetünket. Voltam én ekkor Egerben is, és hálás szívvel emlékezem vissza a kegyességre, melylyel ott engem fogadtak. Érsek ő nagyméltósága neve az itteni magyarság között nagy emlékezetben és áldásban van azon sok szép, ájtatos és épületes könyvek miatt, melyekkel a bukovinai magyarságot oly sokszor megörvendeztette. Ez idő óta sok minden történt; de mi közöttünk él a reménység, hogy lassan-lassan elhagyottságunkon segítve lesz; kivált, ha visszajőnek a mi gyermekeink, s itt papok, kántorok, s tanitók és mesteremberek lesznek. Es ime szerkesztő ur! felkeresem ezen soraimmal, hogy megírjam mostani helyzetünket; de mulhatlan kötelességemnek is érzem, az itteni magyar falvakról némi tudósítást adni. Lakik itt hat faluban 8651 igazi magyar, mindnyájan tiszta Atilla maradékai. Első hely ség Istensegits, 2365 magyar kath. hívekkel, kik között mintegy 30 reformata vallásu van. Ez szabad helység, határa 5600 holdra terjed, rónaföld, termékeny, és a legnagyobb minden itteni magyar helységek határai között. Van benne plébánia és szép falusi iskola. A templom fából készült, fölötte szegény, se orgonája, se bepadolva nincs. A plebániaház szintén fából van és kicsiny. A plébános jövedelme: 500 frt o. ért., melyet a kormány fizet, e mellett van 24 hold földje és csekély stolaris jövedelme. A tanítónak fizet a kormány 210 frt és öt öl bükkfát, ezenkívül 10 hold földdel bir. Második helység Hadikfalva, 3000 kath. lélekkel, Istensegitstől l/% mérföldnyi távolságra fekszik, fele szabad, a másik fele pedig egy katholikus örmény földes- urhoz tartozik, ki itt 800 hold földet és korcsmát bir. Itt kőből épült csinos templom és plebániaház van, melyet Estei Ferdinánd főherczeg, mint Galliczia és Bukovina kormányzója építtetett; de orgona itt sincs. A tanitó oly fizetéssel bir, mint Istensegitsben. A plébánosnak a stolaris jövedelmen kivül 600 forint készpénze és 24 hold földje van. Nagyon sajnálatos, hogy a mostani plébános nem tud magyarul; a tanitó sem ér sokat, oh de el is vagy hagyva szegény Hadikfalva község! Harmadik helység Adrásfalva. 2136 lélekkel, ezek között mintegy 900 reformata vallásu, kiknek itt fából készült tulajdon imaházuk van; mostani papjuk Biró Mojzes nevű, nagyon becsületes ember. Nagy és szép katholikus templom és csinos plebániaházzal, a templomban orgona is van. Ezen helység egészen szabad, csupán a korcsma tartozik a kir. kamarához. Hadikfalvához V2, Istensegitshez pedig \1/i mértföldnyire van. A plébános csupán 400 frt készpénzfizetést és kevés stolaris jövedelmet bir. Az andrásfalvi kántortanitói állomás a legjobb mindenik között; van 280 írtja készpénzben, 24 hold földje, 10 öl bükkfája, és 24 mérő gabonája, melyet mind a kormány fizet. Az iskolaház romlásban van, és már három éve, hogy tanitó nincs, mióta a derék Göndöcs Lajos innét pesti főelemi tanítóvá lett. Reményijük, hogy jövő évre Molnár János, ki most Pesten a nagyérdemű Szent-István- társulat költségén a 2-ik évi praeparandiát végzi, András- falván lesz. Negyedik helység Józseffalva, 640 lélekkel, és a szlatinai, Moldvában levő schismaticus klastromhoz tartozik. E helység 6 mérföldnyi távolságra fekszik a többi bukovinai magyar helységektől, a moldvai határhoz pedig igen közel van, csak 200 lépésnyire. A Moldvában lakó magyarok e helységhez három napi járásra vannak. Itt nincs se templom, se papilak. Az istenitisztelet egy bérbefogadott parasztházban tartatik, melyért a kormány 63 frtot fizet. A lelkésznek van 52 frt 50 kr házbér, 380 frt készpénz, e mellett három hold földje. Oh bár minden ember Magyarhonban Isten nevében szánna egy pénzt az elfelejtett bukovinai józseffalvi magyar kath. testvéreknek, a sok ezer krajczárból azonban lehetne templomot, paplakot és iskolát építeni! A helység tehetetlen és fölötte szegény. Erdélyből igen jó kán tor tanítója van; ennek fizet a kormány 92 frt 0. ért., 6 hold földet bir, az uraság 4 öl bükkfát ad, a község pedig 24 mérő kukoriczát. Ötödik helység F ogadjisten230 lélekkel,mint fiókegyház Istensegitshez tartozik, s tőle 1 mérföldnyire van. Szegények, de legjobb magyarok, szelidek és jámborok. Kis templomuk iából van; itt az istensegitsi lelkész az istenitiszteletet minden negyedik hétben végzi. A földes- uraság Kapry Emánuel schismatikus örmény, de nagyon becsületes uriház; a fogadjisteni szegény templomnak négy év előtt egy ezüstkelyhet és uj misemondóruhát ajándékozott. Iskolaház nincs; a tanitó egy részeges paraszt, ennek van szabadlakása kerttel, 4 hold földje, ezenkívül a szegény község 20 mérő kukoriczát ad. Hatodik helység Tamnatik vagy Falkó, 180 lélekkel, fiókegyház, Andrásfalvához tartozik, melytől 6 mérföldre van, templomuk, iskolájuk nincs, az andrásfalvi lelkész évenkint meglátogatja szegényeket, majd azt lehet mondani, hogy mint vadak élnek. E helység egészen a határon van, itt nem jártam. Istensegits,. Hadikfalva, Andrásfalva, és Fogadjisten a Szucsava vize partján fekszenek. E szegény elhagyott népek itt is híven ragaszkodnak nemzetiségökhöz, eredetűket híven megőrizték, a kath. hitet vallják, a tiszta magyar nyelvet beszélik, idegent községükben nem tűrnek, csak maguk között házasodnak, és a magyar szokáshoz ragaszkodnak; szép, egészséges és bátor nép, szinre nézve barnák s a férfiak szebbek mint a nők. Minden helységben külön magyar vezetéknevük van, p. o. Józseffalván: Kórody, Gál, Kismődy, Mezei, Mészáros, Erőss, Szentes, Várda stb. Foglalkozásuk: földművelés, emellett szekerességre is járnak Moldvába, Bes- sarabiába és Erdély- s Lengyelországba. Árnyoldaluk a tolvajlás,mely nagyon elharapózott közöttük. Egyházmegyeileg a lembergi érseki megyéhez tartozunk, ez kissé távol van, mintegy 50 mérföldnyire, és ez sok bajnak az oka, idejárul, hogy a lembergi érseki megyében csak nehezen kapható magyar pap. Azon gyermekektől, kik most Magyarországon Pesten, Esztergomban, Egerben és Keszthelyen neveltetnek, Isten után sok jót várok. Vajha még többet is elfogadnának nevelésbe. Igen óhajtanám különösen még e három ifjút: Molnár Andrást, *
