Eger - hetilap, 1864
1864-10-13 / 41. szám
324 árulni szabad nem volt, s nem volna szabad most sem; és ha már a lopás meggátlása is közérdek, mennyivel inkább az, hogy szüretünket, midőn annak ideje elérkezett, a lehető legrövidebb idő alatt bevégezhessük, tapasztalásból tudván azt: hogy főleg veres bornál megkivántátik az, hogy a must törkölyével együtt s egyszerre induljon forrásnak, a mit csak meg nem szakított s g-yors szedéssel érhetünk el, és ha mi a szüret idejét előre meg nem határoznék, ki nem hirdetnők, hogy az a szomszéd és távolabbi falvaknak is tudomására essék, képesek lennénk-e szüretünket 5—6 nap alatt bevégezni ? azt mondjuk határozottan, hogy nem, nem 5 — 6 hét alatt sem, sőt jöhet oly sáros esős idő, hogy falusiak segitsége nélkül teljességgel nem is végezhetnők be, mert a helybeli munkásnép a szedést sem volna képes 5 — 6 hét alatt bevégezni, a termés befuvarozását pedig épen nem teljesithetnők, nem lévén magunknak igavonó marhánk, már pedig ha a szomszéd falvak segítségére szorultunk, szükséges, hogy a szüret határidejét, melyre őket mintegy meghivjuk, nekik tudtokra is adjuk azért; hogy ők is mezei dolgaikat úgy intézhessék, hogy az egri szüreten 5—6 napot káruk nélkül eltölthessenek. És hogy ez az ok, nem pedig a felszólaló ur szerint ürügy, melylyel a szüret meghatározásának szükségét indokolni szokták, tanúsítja az 1851-iki év, midőn tudniillik — nem emlékezem világosan az okra — a falusi szedők és főleg szekeresek az egri szüreten kevés számmal jelentek meg az almagyari szőlőkön, mely a város közvetlen szomszédságában fekszik, egy teher termésnek hazahozataláért az akkori pénzláb szerint 5 váltóftot, a szedőnek 40 kit, a puttonosnak 1 váltóforintot fizettem, holott a szüretet megelőzött hetekben az egri férfinapszám 45 kron felül nem állott, más években egy teher hazahozataláért 1 frt. — 1 frt. 30 krnál többet nem fizettem; de voltak, kiknek szőlői távol fekszenek, kik egy teher termés hazahozataláért 10—15 vforintot is fizettek, és még ezen nagy bérek mellett is sokan szüretöket félbenhagyni, vagy elhalasztani kénytelenek voltak, és ekkor nem a szüret idejének az elöljáróság általi szokásos meghatározása volt e baj okozója, hanem a falusi segítség elmaradása, mely baj, ha a szüret ideje előre meg nem határoztatnék, s ki nem hirdettetnék, majd minden évben előfordulna, és hogy elő ne forduljon, ez maga elegendő közérdek arra, hogy a szüret megkezdésének ideje közakarattal eleve állapíttassák meg. A jogi szempontot a mi illeti, hazánknak nem csak írott, hanem szokásos jogai és törvényei is voltak, ezenfö- lül statutarius hatalommal a törvények korlátái közt minden hatóság birt, különösen a szüret idejét a földesúri hatóság alatt álló községekben a lakosság meghallgatása mellett a földesúr, királyi városokban a tanács, országos fontosságú szőlősvidékeken a vármegye közgyűlése határozta meg; és hogy ez igy volt, utalom a felszólaló urat az 183% évi 7-ik t. czik 3-ik §-ra, mely azt mondja: „A szüretelés idejét mindenkor ugyan az uraság határozza meg, de ez ennek kijelzésében arra figyelmezzen, hogy a szőlőmüvelők ne károsodjanak, miről előre gondoskodni a vármegyék kötelesek; azon megyék pedig, melyek eddig a szüret idejét közvetlenül szokták kijelenteni, ezen gyakorlatban jövendőre is meghagyatnak“. Hogy azon gyakorlat, melynél fogva aszüret ideje meghatároztatok, nemcsak azon szempontból történt, hogy a jogosított a dézs- mát egy időben, tehát kényelmesebben beszedhesse, hanem azon közérdek is szerepelt, melynél fogva a lehető legtökéletesebb bor nyeressék, s a szüret megindulásával kapcsolatban lévő orzások, rendetlenségek meggátoltassanak, tanúsítja az: hogy a királyi városokban — hol dézs- ma nem létezett — a szüret idejét a városi tanács, némely helyeken pedig a megye, melynek végzéseihez a dézsmát nem adó ur majorsági szőlőjének szüretidejét alkalmazni köteles volt, határozta meg. Egerben a dézsma megváltása előtt a szüret kezdetének meghatározhatási joga a földesuraságokat illette, a földesúri hatóság és dézsma megszűnte után e jog, miután a megye azt nem gyakorolta — a városra mint rendezett tanácscsal biró hatóságra 1848-ik évi 9 -ik törv. czikk 4.§ szellemében általszállott. Ez azon jog, melyet a felszól- laló ur tudni kíván, ez az, mely mellett a szüret ideje Egerben az elöljáróság s gazdaközönség által meghatá- roztatni szokott. Sőt az idei szüret idejének megállapításába a megyei hatóság is beavatkozván, azt Egerre nézve szintén október 10-ik napjára határozta. Ha tehát az általam mondottakat a felszólaló ur elegendőknek nem találja, utalom őt a megyei hatósághoz, hol is a megyei intézkedés jogalapját bővebben ie megtudhatja, de nyerhet megnyugtatást arra nézve is: vájjon a megye, mely a szüret megkezdhetésére határidőt szab, az időjárást is kedve szerint igazgatja-e? vagy legalább e szabályozása által okozott kárt pótolja-e? és ha ott ily hatalmat felmutatni nem tudnak, s kárpótlási hajlamot nem mutatnak, ne kívánjon ilyest a felszólaló ur egy oly városi hatóságtól, mely a megyei hatóságnak minden tekintetben alá van rendelve. Eger. okt. 2-án. Martonffy Károly. Hevesmegye gazd. egyesülete igazg. vál. által .Gyöngyösön 1864-ik év okt. 3-án tartott rendes havi ülés jegyzőkönyve. Jelen voltak: Kovách László, mint elnök, Beust Ödön báró, Bajza Antal, Bokros János, Csala Sándor, Kürthy Antal, Kürthy János, Móczár János, Szávoszt Frigyes, Zatykó József, és több tagok. 69. Elnök az egybegyült tagokat üdvözölvén, a múlt havi ülés jegyzőkönyve felolvastatott. Tudomásul vétetett, s a jelen jegyzőkönyv hitelesítésére báró Beust Ödön, és Szávoszt Frigyes urak kérettek föl. 70. Elnök jelenti, hogy a múlt havi igazg. vál. ülés határozata folytán Jászberényben megjelenvén, a kiállításra fölajánlott helyiséget megszemlélte, s azt minden tekintetben alkalmasnak, a kiállítandó tárgyak befogadására elégségesnek találta. Továbbá jelenti, hogy Tarnay Károly városi főbíró elnöklete alatt: Bathó Ignácz, Beleznay Ignácz, Kovács Imre, Sipos Orbán, és Skópián Sándor urakból bizottmányt alakított, s hogy ezen bizottmánynak minden egyes tagja közreműködését szives készséggel fölajánlván, teendőit már meg is kezdette. Végre jelenti, hogy a kiállítás tárgyában több gépésztől kapott már levelet, jelesen Vidacs Istvántól, kijelentése folytán bokros elfoglaltsága miatt, a kiállításban részt nem vehet ugyan, mindamellett, hogy az egyesület iránti figyelmét bebizonyitsa, egy uj taligaszerkezettel ellátott Hovard-Vidacsféle ekét ajándékoz azon kéréssel,hogy kipróbálása után az eredményről az egyesület őt is értesíteni szíveskedjék. Továbbá Farkas Jánostól, ki a fölajánlott két szekeren felül, mely az általa küldendő apróbb gazdasági eszközök elszállítására elegendő ugyan, — még
