Eger - hetilap, 1864
1864-10-06 / 40. szám
II. évfolyam. 40. szám. Oktober 0-án 1804. Előfizetési dij: Egész évre . . 5 ft — kr Félévre . . . Z „ 50 „ Negyedévre . . i „ 30 ,, Egy hónapra . — 44 „ Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad •• EGEBBEN a szerkesztőség (803. szám), — a kiadó-hivatal (Szent- János-utcza Violet Otto könyvkereskedése); az érseki lyceumi nyomda irodája, — J ent s eh Gottlieb könyvkereskedése; — MISKOLOZON Fraenkl Bernát könyvkereskedése; — GYÖNGYÖSÖN P o pl an Ede könyvkereskedése, — és minden cs. kir. postahivatal. Előfizetési fölhívás az „E G E R“ czimii vegyes tartalmú hetilapra. Azon t. előfizetőinket, kiknek előfizetésük szept.hó végével lejárt, tisztelettel kérjük, hogy a további megrendelést mielőbb megtenni szíveskedjenek. Előfizetési dijak: Félévre...............................................2 frt 50 kr. Negyedévre....................................1 „ 30 „ E gy hóra.......................... . . . — 44 „ Az „EGElt" kiadó-hivatala. (Szent-János-utcza, Violet Ottó könyvkereskedése.) A fényűzés. Alig van modernabb tudomány napjainkban a népgazdaságtannál.1) A fényűzésről, mint a javak fogyasztásának egy módjáról, tüzetesen szólni, e tudomány körébe tartozik. S ha már a tudomány egészben véve nem egyszer tétetett keserű megtámadások tárgyává azok részéről, kik vagy az egész társadalmi rendet férgesnek, s azért fijjáalakitandónak találják, vagy inkább, kik a népgazdaságtan szellemébe mélyebben behatni nem igyekeztek: — mennyivel inkább a fényűzés maga, mint a melynél azon erők elfajulása, a melyek öszbangzatos kifejlesztésére a tudomány hivatva van, a legkiáltóbb színekben tűnt elő. — Igaz, hogy napról napra apad azon nehézvérü bírák serege, kik a népgazdaságtant még ma is azon szemrehányással illetik, hogy „az csak a durva anyaggal foglalkozván, a lélek magasabb röptét gátolja, s az erkölcsi életet megbénítja“, — mert bármily ferde állást fogtálának is el, a jelszó: munka és takarékosság ! melyet ama tudomány parancsoló hangon magáénak vall, bozzájok mégis elhatott, s fölverve őket ábrándos álmaikból, a hitet s bizalmat, melyet önmagukba helyeztek, megingatá.2) *) Népgazdaság vagy gazdászat és nemzetgazdaság vagy gazdászat azonos fogalom. Ezt szükségesnek tartjuk megjegyezni félreértések elkerülése végett. 2) Lásd a népgazdaság hasznáról: Kautz Gyula: Nemzet- gazdaság és pénzügytan §. 7: (gazdag irodalmi ismeretekkel irt De más részről alig van általánosabb s nehezebb szemrehányás, mely a társadalmi életet éri, a mindinkább elharapózó fényűzésnél. — Naponkint halljuk komoly, értelmes emberek ajkairól a panaszt, melyet az elhatalmazó fényűzés ellen emelnek; naponkint halljuk átkozódni a férjet, a családapát a változó divat ellen, mely jövedelmét fölemészti. De sőt a történet lapjain a világ ura, Róma maga, nem visszarettentő példaként áll-e előttünk a fényűzés ellen? S ha végre a gazdászatilag magasan álló népek óriási erőfeszítésein az anyagi világ terén végigpillantunk, nem szállja-e meg lelkünket a kétkedés szelleme, mely, Montesquieu szavaival élve, azt kérdezteti velünk: hogy az erők őrjöngő megfeszítése az anyag utolsó élvezhető atomjainak kizsákmányolására, nem ama pontra készül-e vinni bennünket is. hol minden ember csak élvezet után törekszik, mely erénynyé vált?! — S valóba,n ha élénken végiggondolunk ama kétségbeejtő nyomor s szenvedéseken, melyek annyi millió embertársunk életét egy- egy kíntengerré változtatják, csak azért, hogy azon óriási verejtékforrástól, melyet az éhező munkás izzadott, a gazdag fényűzés szomját kielégíthesse, — már-már az érzékeny keblii Rousseau természeti állapota után kezdünk sovárgani. S kicsoda, a kiben a költői érzület végső szikrája még ki nem hamvadott, vagy a kinek szivét s eszét a vak előítéletek férge még át és át nem rágta — ki az, ki vágy s vonzalommal ne tekintene egy oly társadalmi lét felé, hol az emberek életüditő munka közt, az egyenlőség és szabadság boldogitó ölében élve, habár távol a cultura büszkén emelkedő magaslataitól, csak a kölcsönös bizalom és szeretet szent köteléke által vannak egybefüz- ve ?! — Szép ábrándok! midőn az ember a földön csupa angyalokról álmodik. Ha a társadalom csupa Rousseaukból állana, fölösleges volna a természeti állapot után sovárganunk, de mivel annak egy része Cleopatrák és Vitelliusokból is áll, azért az az utáni vágyaink olyanok, mint midőn a szomjtól epedő a kristályforrást szemléli, melyet el nem érbet. Már a nagyhírű Zachariä K. S.* 3) megjegyezte, hogy az emberi nem általában külső állapotával elégedetlen. Ezen elégedetlenség azonban egyszersmind egyike a leghatalmasabb emeltyűknek, a melyek az emberek tevékenységét mozgásba hozzák. — A világkormány maga a legtöbb elégedetlent számítja, — főleg az időjárás végett. Az ember születésének percze halála órájára is emlékeztet, onnan számítjuk, hogy meddig él; a legegészségernunka) és Karvasy Ágost.: Népszerű népgazdaságtan § 3. (Ez utóbbi mü különösen könnyű érthetősége végett igen ajánlható.) 3) Vierzig Bücher vorn Staat.
