Eger - hetilap, 1864
1864-01-28 / 4. szám
27 e bizottmány kérelmét pártolólag a magas országos hatóságokhoz fölterjeszteni szíveskedjék. Jegyzetté: Dr. Albert Ferencz, bizottmányi jegyző. Egerváros főorvosának hivatalos jelentése 1863. évről. (Folytatás.) II.Átalános kórállapot: a) Az imént lefolyt 1863-ik év egészségi szempontból középszerűnek mondható, úgy a betegek, mint a halottak számát tekintve; első negyedében az átalános hu- rutos járványon kivül, leginkább a légzési szervek lobos bántalmai s közöttük a hártyás torokgyík — mely járvá- nyilag Egerben sok év óta nem észleltetett — voltak kártékonyak; egyébkint az évek óta uralgó epés jellem most is minden súlyosabb bajhoz hozzászegődött, s mi különös, télen inkább, mint nyáron; az ez évszakban mindig súlyosbodni szokott csúzos köszvényes bántalmakat nem említve, a bőrkütegek közül a himlő ugyan gyéren, de a vörheny és kanyaró többször előfordultak, valamint a hök- hurut is, ezeken kivül a váltóláz e télen ismét szokottnál gyakrabban előkerült. Az év második negyedében a rendkívüli változékony, szokatlan időjárás bár az idült bajokra igen mostohán hatott, milyenek: a mellbajok, csúz, kösz- vény, aranyér, mindemellett hevenykórfajok igen gyéren fordultak elő, és járvány sem gyermekek, sem felnőttek között nem észleltetett; az átalános kórjellem még mindig epés, váltólázra hajlandó, a bélcsőnek saját hurutos izgatottságával, miből nem ritkán vérhas fejlődött ki. Az év harmadik negyedében, a rendkívüli hőség, szárazság és hirtelen légmérsékleti változások daczára, az egészségi állapot felnőttek között kielégítőnek mondható; kiterjedt járvány nem észleltetett, szórványosan is mind a heveny, mind az üdült kórfajok csekély számmal merültek fel; azonban a gyermekek közt augusztus hóban a vérhas járványként uralgott, s elhanyagoltaivá, sokszor halállal végződött, úgy hogy ezek az összes halottak számának két harmadát tevék; átalában az epés jellem minden bajon leginkább feltűnt, s a vérhasra, váltólázra, bélgörcsre, hagy- mázra való hajlam sokszor észleltetett. Az év utolsó negyedében az epés jellem még mindig fentartá magát, s bár elterjedt járvány nem fejlett ki, de főleg a vastag beleknek azon sajátságos izgatottsága, mely különösen a has- hagymázban szokott előfordulni, most igen gyakran ivar- és korkülönbség nélkül észleltetett, de a hagymáz fajai is elég gyakoriak voltak, a váltóláz folyvást, számos esetekre rányomta bélyegét, mialatt a hideg, szeles évszak főleg vége felé, az idült bajokat sulyosbitá. b) A betegek nyilvános ápolására nézve: «) Közönséges betegápoló-intézet, sajátlag kórház létezik, ««) Az irgalmas-szerzetbelieknél, hol 28 fölszerelt be- tegágy találtatik, kizárólag férfibetegek számára, melyek közül azonban alapitványnyal biztosítva csak 12 van, a gyógyítás alólirott felügy elése m ellett a szerzetbeli sebészek és betegápolók által történik. Az itt ápoltatott férfibetegek száma ez évben 664, kik közűi felgyógyult 615, meghalt 28, ápolás alatt maradt 21, a rájok fordított ápolási napok száma 6081. — Az őrültek osztályába felvétetett 11, ezek közül felgyógyulva elbocsáttatott 6, ápolás alatt maradt 5, ezekhez járulnak még a gyógyithatlan elmebetegek, kiknek száma 12, s nagy részben évek óta itt ápoltatnak. ßß) A keresztényszeretet leányainak — másként ir- galmasnőknek, — ápolására bizott városi kórház 15 felszerelt ágygyal, kizárólag nőbetegek számára, melyben egri származású vagy itt meglionosult nők dij nélkül, vidékiek ellenben a közös kórosztályba 40 kr, az elmebetegek pedig 70 o. é. kr dij mellett vétetnek föl, a gyógyítás ebben is alólirottra s a városi sebészre van bízva, az itt ápolás alatt volt nőbetegek évi kimutatása következő: +3 •*3 CÚ ^4 s s s J4 <?S o>-*-a <D 'S £ £ *d E d-*-3 Havonként ' «5 rö ■*-3 *<D ^ CS2 & S3 *d xjrj bß d J4 1 s-< O c3 a t>o> &H o ^ & ~ 3ro ti £> fa Ü S3 bn & o > Január 20 14 34 565 13 — 26 8 Február 21 8 29 537 10 4 18 11 Márczius 15 17 32 497 10 2 22 10 Április 20 19 39 580 18 2 27 12 Május 19 11 30 518 12 3 21 9 Junius 15 13 28 455 14 — 18 10 Julius 14 14 28 540 8 2 18 10 Augusztus 18 17 35 529 18 2 24 11 Szeptember 15 18 33 550 12 5 22 11 Oktober 16 19 35 504 11 5 22 13 November 19 16 35 559 11 4 25 10 Deczember 20 13 33 624 10 6 21 12 Összesen: 17 179 391 6458 147 35 264 127 A második rovat 1-ső száma és a 3-ik rovat utolsó száma =199 teszi a fölvettek összegét, ennek megfelelnek a 2-ik rovat utolsó, valamint a 6-ik és 7-ik rovat ösz- szes számai = 190. A 2-ik és 3-ik rovat összes számai (az „összesben rovatot kivéve) megfelelnek a 4-ik rovat összeségének, valamint a két utolsó rovat összege ugyanennek felel meg. Az ezen kórházban ápoltatott nőbetegek fennebbi számából = 391, kórnemek szerint szenvedtek: hevenybajokban: 166, idült kórokban 194, bőrk ütegben 10, kül- sérelemben 8, elmekórban 12, mérgezésben 1. A bujakóros nők külön osztályában ápoltatott ez évben 25, közőliik felgyógyult 22, ápolás alatt maradt 3, a rájok fordított gyógyszerek ára tesz 44 frt 85 krt, miből az elengedett negyedrész = 11 frt 21 y4 kr levonás után fizetendő marad 33 frt 633/4 kr o. é. Ha a haldokolva behozott hat beteget leszámítjuk, a halálozási arány ez intézetben kissé nagyobb, mint a közéletben, de kisebb, mint a múlt évben; ugyanis 15 —16 egyén között esik egy haláleset, minek okát bizonyára nem az ápolási hanyagságban fogja keresni mindaz, ki látta, miként ide átalában a legelhagyottabb szegények és kóresetek hozatnak be. A kórház szükségeire kivántatott gyógyszereket az irgalmas-szerzet gyógyszertára szolgáltatja, 25 százalék elengedése mellett, s igy a 439 frt 36 kr évi összegből 109 frt 84 krt levonva, fizetett 329 frt 52 kr. o. é. mely ösz- szegből minden egyes beteg ápolása mintegy 84 krbao. é. került, noha itt pontos számitást tenni lehetlen, minthogy a szegények osztályában is naponkint találtatnak gyengélkedők, betegek, kiknek gyógyszerre szükségük van, de a korházi betegek számába föl nem vétetnek. Továbbá az ápolási napok számát a betegekével elosztva, egy betegre esik 16 —17 ápolási nap, ámbár ezen betegek közt többen vannak, kik hónapokig gyógyittat*
