Eger - hetilap, 1864
1864-01-21 / 3. szám
— 18 — lehetne fölállítani; csak tőkére és vállalkozó szellemre van szükség, hogy e vállalatok biztos alapon életbe lépjenek. Ha a czukor- és más gyárak Sopronmegyében nyereség mellett fönnállhatnak, daczára annak, hogy ott a tüzelőszer kétszer annyiba kerül, mint itt: miért ne lehetne ez hasonlóképen nálunk is? Sőt még egy második gőzmalom is kifizetné magát Egerben, a nélkül, hogy ebből a vízimalmokra legkisebb kár háramlanék, mert akkor gabona helyett kész lisztet lehetne szállítani. Minthogy aszály által sújtott testvéreinknek egyéb nyomorok mellett jelenleg a hideggel is kemény harczot kell víniok, minden honpolgár szent kötelességének tekintse, a szenvedőket, kik a kőszénnek tüzelés előnyös voltát nem ismerik, arra figyelmeztetni, mi által egyszersmind annak terjesztése is elősegittetik. Tehát olcsó tüzelőszert a szenvedőknek minden áron! ezáltal meg lesz mentve a barmaiknak szükséges alom és takarmány. Uxa József. A birodalmi tanács mindkét háza folyó hó elején ismét megkezdé üléseit. A felsőház már 4-én összeült, s tárgyalás alá vette a költségvetést. Az alsóház előterjesztvénye több kevesebb hozzászólással többnyire helybenhagyatik. Vannak mindazonáltal pontok, melyekben a felsőház nem ért egyet az alsóval. Ilyen volt a január hó 4-én tartott ülésben a római követ fizetését illető pont. Az alsóház 20,000 forint levonását határozá el; de a felsőház a levonás ellen tiltakozott. Szólották ez ügyben Rauscher bibornok, gróf Thun és Lichtenfels urak. Ez utóbbi mondá: „a külügyminisztérium a nélkül is jogosítva van az alsóház által levont 20,000 forint kifizetésére, mivel a kormány csak a diplomatiai kiadások összegéből teendő levonásba egyezett bele, s nem abba, hogy a követségeket illető tételekből vonassák le valami. A külügyminiszternek szabad keze van budgete egész öszletén bellii.“ A január 5-én tartott ülésben leginkább két pont körül merült fel élénkebb vitatkozás, t. i. aközigazgatás újból szervezése, és a fenyitőházak iránt. Az előbbi kérdést gróf Thun Leo hozta szőnyegre, és sok olyast mondott, miből szabadelvüséget és alkotmányos eszméket az alsóház vezérei is tanulhattak. A fenyitőházakat illetőleg azon kérdés vitattatott: vájjon bizandók-e azok egyházi rendek gondoskodására ? Az alsóház e kérdésre nemmel válaszolt; Rauscher bibornok jeles beszédében az ellenkezőt vitatta. A fenyitőházaknak nemcsak a bűnhödés, hanem a javulás helyének is kell lenni. f Hasonló szellemben és értelemben szólott báró Hennet is. Ő — mondá — maga is ellene volt, hogy a zord és vad férfiak gyönge nők vezetésére és felügyeletére bízassanak; de a karthausi fenyitőházban, mely szerzetesnők felügyeletére van bizva, személyes tapasztalása után az ellenkezőről győződött meg. E gyenge nők, mondá, azon öröm és kedvesség által, melylyel önként vállalt nehéz kötelmeiket teljesitik, határtalan türelmök és szelidségök által, sokkal nagyobb befolyást gyakorolnak a rájok bizott foglyok felett, mint minőt a férfifelügyelet valaha elérhetett volna. Ohajtá, hogy a szóban levő kérdés ellenei ily személyes tapasztalás által szerezzenek maguknak meggyőződést. Az ügy az alsóház ellenére döntetett el. A 7-ikén tartott ülésben két tétel állíttatott vissza, melyeket az alsóház kitörölt u. m. a római Mária deli’ anima nemzeti (német) egyház igazgatójának fizetése, és a churi püspök nyugdija. 8-án tárgyalás alá kellett volna kerülni a horvát- szlavon udvari kanczellária költségvetésének, de ez elha- lasztatott. Plener pénzügyi miniszter ur ugyanis itt akará helyrepótoltatni az alsóház azon eljárását, mely a horvátországi igazságügyi költségvetésből több ezer forintot kitörölt, és e halasztás által czélt is ért; mert a 14-én tartott ülésben visszaállíttatott a kérdéses összeg. A felső- ház itt helyesebb szempotból indult ki, mint az alsó-ház, mert nem avatkozott a törvénykezési eljárásba, melyet nemcsak az októberi diploma, hanem a februári patens is a belügyek közé számítván, az illető országgyűlések jogkörének tartott fenn. Az alsóház 11-én kezdé újra üléseit. Mindjárt az ülés kezdetén a pénzügyi minisztérium egy irata osztatott szét, melyben az a hadügyminzisterium költségvetéséhez még 14 milliót kíván megszavaztatni, 4 milliót az 1859-kihadi költségek pótlására, 10 milliót pedig a holstein-lauenburgi szövetségi executio költségeinek fedezésére. Ez ülés nevezetesebb pontját képezé továbbá Mühl- feldnek és társainak az összes minisztériumhoz intézett kérdése a schleswig-holsteini ügyben a porosz kormánynyal követett politika iránt. Ez interpellatióra érdekes választ várnak. Eddig alig jött valami feljegyzésre méltó tárgyalás alá. Azt mindenesetre helyesen határozta el az alsóház, hogy az arany- és ezüstáruk finom tartalmának meghatározása ne bizassék az arany- és ezüstművesek tetszésére, hanem arra köteleztessenek a közönség érdekében. A fényüzési adó iránti javaslat tárgyalása még nincs bevégezve. Közelebb kissé élénkebb vitát várhatunk, az erdélyi vasút tárgyalásánál. A bizottmány csak egy vonal kiépítését fogja javaslatba hozni, de melyik legyen az? eziránt még maga sincs tisztában. h. Egerváros főorvosának hivatalos jelentése 1863. évről. (Folytatás.) A légsulymérő állása ez év folytában ismét igen ingatag, mint a múltban, minthogy a szél iránya s ez által a légnyomás is minduntalan változott; a hónapokat tekintve, februárban volt általában legmagasabb, jelesen e hó 21-én = 29“ i/V" (bécsi mérték), gyenge KE szél mellett; legalantabb márczius 28. és 29-én, erős északnyugati — továbbá szept. 22. és 23-án erős délnyugati — és végre de- czember 13-án ismét igen erős északnyugati szél mellett 27“ 11'“; ennélfogva ezen évi légsulymérői ingadozás 131/;,'“ tesz, s igy a múlt évinél ly^'-al kisebb. A hévmérő változásai ez évben is, főleg nyáron át, hirtelen igen érezhetőleg történtek, s nem egyszer az égető hőséget pár óra múlva vagy hűvös szél, vagy hűvös éj váltá fel. A hőség legmagasbik fokára — + 29°R. árnyékbankét Ízben jutott, először junius utolján, s majd ismét augusztus ele jén, noha közben is számos forró napok észlelteitek, legalantabbik állása deczemb. 31-én volt = — 11° R. Ezen évi átalános hőmennyiség a múlt évit jóval fölülmúlta, egyszersmind a hévmérői ingadozás 3 fokkal kisebb. A légnedvmérő a rendkívüli szárazságot híven jelzé, csak ritkán, rövid időre nyirkosodott meg a lég, mit a gyakori szelek is gátolván, nemcsak eső igen kevés lett, hanem harmat is ritkán s gyéren keletkezett. Szelekben ez év bővelkedett, irányuk minduntalan lí’.’JZ
