Eger - hetilap, 1864
1864-06-09 / 23. szám
178 alig hogy ezen sokaktól oly óhajtva várt intézet létesült, tüstént versenyre kelt vele egy külhoni, tetemes pénzerő- vel rendelkező hitelintézet, abrüsseli Credit Főnéi e r, tehát még a kölcsönvevőre olyannyira üdvös verseny sem hiányzik e téren; kimenekülhet tehát a megszorult földbirtokos a túlságos uzsora hinárából, csak legyen elegendő hitele, és kimutathassa a kellő biztosítékot. Ezúttal nem szándékom a hitel kellékeiről, vagy a fölveendő pénz kamatviszonyairól bővebben értekezni; tegyük, hogy a jószágait jobb karba helyezni óhajtó, s jövedelmét hasznos beruházások által magasabb fokra emelni vágyó földbirtokos eléggé olcsó pénzhez juthatott, kérdés támad: vájjon a jó szándékot fogja-e mindenkor az óhajtott siker koronázni? — az eddigi tapasztalás följogosít a kétkedésre. Hogy őseinktől öröklött gazdálkodási rendszerünk a külföld mezei gazdászatának roppant vívmányaihoz, s a reálismeretek mostani fejlettségéhez arányosítva átalakítandó, ez már régen elismert igazság. Nem is hiányzik honunkban a törekvés az okszerűbb, a sikeresebb gazdálkodásra : országos központi gazdasági egyletünk, s a már számosán keletkezett fiókegyletek oktató munkákkal, vonzó példával, és igen szép haladást tanúsító kiállításokkal iparkodnak meggyőzni gazdászainkat a régi rendszer átalakításának szükséges voltáról; és nem is mondhatjuk, hogy ezen törekvés hatástalan maradna, minthogy már nem csak nagyobb földbirtokosaink átalában, sőt sokan középföldbirtokosaink közül is, átalakiták gazdálkodási rendszerüket az újabb kor igényeihez; hanem a figyelmes észlelő észreveheti, hogy még kisbirtokos földészeink is, kivált a végrehajtott tagosztály következtében, már is oly eszközöket alkalmaznak, s oly fogásokat használnak kis gazdaságuk szűk körében, melyekről nagyapjok még csak nem is álmodott. Azonban sok jószándéku buzgalom csakhamar zátonyra jutott! s nem egy iparkodó gazda bámulva látta át, hogy a mesterséges gazdálkodási rendszerek, a váltógazdaság, a költséges gépek, nem termették meg azon hasznot, melyet ő előre kiszámított, sőt talán azon beruházások, melyeket nagy megerőltetéssel, vagy nagy kamatú kölcsönpénzzel létesitett, még kárára váltak. így nem csoda, ha a megszokott régi módhoz makacsan ragaszkodó, s minden ujitástól irtózó gazdák mainap is nevetik a könyvből gazdálkodókat, és kárörvendve mutatnak arra, kinek ujitó kísérletei meghiúsultak: holott nem a könyvekben, vagy a régi modortóli eltérésben volt a hiba, hanem inkább a tapasztalás hiányában, és azon tévedésben, hogy sokan nem úgy fogják fel a gazdászatot, mint egy szerves egészet, mint egy nagyszerű gépezetet, melynek kerekei egymást forgatják ; hanem egyes részeket tetszésük, vagy tapasztalatlan számításuk szerint kikapnak a rendszeres egészből, és azt, a többi részek elhanyagolásával tulművelik. (Vége követk.) A tej mint tápszer. (Vége.) A tej jó minősége leginkább a tehén kellő ápolása és élelmezésétől függ: oly tehén, mely tisztán tartatik, gyakran jár a szabadban, s jó, friss és leves fűvel táplálkozik, igen jó és sok tejet ad; mig azon tehén, mely friss levegőt nem szíhat, hanem földalatti nyirkos istállóban, romlott levegőben tartózkodik, mint ezt nagy városokban tapasztalhatni, s e mellett sovány takarmánynyal, szalmával sat. tápláltatik, rósz, megromlott s tehát az egészségre kártékonyán hatható tejet ad. Az ily tejet arról lehet fölismerni, hogy kissé huzamosb állás mellett nyálkás lesz, vagy pedig, hogy megalváskor csak kevés vastag állományt rak le, és turókészitésre alkalmatlan. Havasi vidékeken tehát, hol a tehenek szabad hegyi légben nedvdús füvekkel s fűszeres növényekkel élnek, ez okból a legkitűnőbb, legegészségesebb tej kapható; igy már Galen állitá, hogy Stabiae, campaniai városban a tej az egészségre igen jótékony hatású, mert az ottani réteken kitűnő jóságu növények tenyésznek, melyekkel a stabiaei tehenek táplálkoznak. A jobb és friss takarmány oka annak, hogy a tehenek nyáron több és kövérebb tejet adnak, mely évszakban a vaj is jósága és sárgás színe által tűnik ki. Hogy a dajkának bizonyos kedélyállapotai, indulatai, a harag, búbánat sat. tejére is jelentékeny befolyással vannak, s azt a csecsemő egészségére nézve igen ártalmassá változtathatják, mindenki előtt tudva van ; valamint az is be van bizonyítva, hogy csecsemők gyakran megrészegednek, ha dajkáik bort vagy pálinkát ittak; sőt Hoffmann több példát hoz fel arra, hogy a gyermekek a későbbi ivásrai hajlamot is a dajka tejével szíják be, ha t. i. ez gyakran iszik pálinkát. De az állatoknál is kártékonynyá, sőt mérges hatásúvá változhatik a tej bizonyos kórállapotok, valamint mérges növények, p. o. farkastej evése következtében ; néha pedig ártalmas sajátságokat vesz föl, a nélkül, hogy Orfila és más hires vegyészek szerint, a tünemény okát ki lehetne puhatolni. Némely növények, melyekkel az állatok táplálkoznak, a tej izét és szinét megváltoztathatják, p. o. a levestikon, mustár sat. Keserű tej. A tej, valamint az abból készitett vaj keserű izét közönségesen a tejnek tisztátlan, nedves helyen tartása okozza; továbbá a tehén bizonyos epés állapotai, valamint keserű növények, mint üröm, árpaszalma sat. élvezése is előidézik a keserű izt. Vérvörös tej. A tej vérvörös színe, melyet a középkorban, midőn még a boszorkányokban hittek, a tehén megbűvölése csalhatlan jelének tartottak, nem ritkán a vérnek a tőgybe nyomulásából, erős, gyantás növények élvezéséből származik, továbbá támadhat onnan is, ha a tőgy tüskék és tövisek által megsértetik, vagy pedig ha a tejelő állat vörös festanyagot tartalmazó növényeket evett. A kék tej, melynél Hermstaedt a penészt kimutatta, eltekintve a hamisítástól, melyről alább szólunk, indigo- tartalmu növények, p. o. tatárka, gyüriivirág sat. élvezéséből származik; legtöbbnyire azonban a tej kék szine annak rósz eltartásából, a tehén gyengeségéből (mozgás és jó takarmány hiánya vagy rósz emésztés miatt) veszi eredetét. Oly állatok teje, melyek mély, nyirkos istállókban tartatnak, s a szabad levegőt nélkülözik, könnyebben is savanyodik és alszik meg. A tej megsavanyodását és megalvását annak a lég élenyéveli összeköttetése okozza ; a gyors savanyodás okai: viharos lég, a légmérséklet gyors változása, tisztát- lanság a fejésnél s az edényekben, melyek azért gyakran kilugozandók. Hosszasb állás következtében átalában minden tej könnyen megsavanyodik, s aztán feloszlásba megy át, azaz megalszik. Yung kísérletei szerint, a nem kérődző állatok teje kevesebb savat tartalmaz, mint a kérődzőké. A tej megsavanyodását. Gay-Lussac vegyész szerint
