Eger - hetilap, 1864
1864-01-21 / 3. szám
II. évi folyam. 3. szám. Január 21-én, 1864, Előfizetési díj: Egész évre .. . 5 ft - kr félévre . . . 2 „ 50 „ negyedévre . . 1 „ 30 „ Egyes szí'im ára 12 kr. Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, többszöri közzétételeknél 3 kr; bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad •• EGERBEN a szerkesztőség (újváros, rózsa-utcza 800. szám), — az érseki lyeeumi nyomda irodája, — Jentseh Gotlieb könyvkereskedése; — MISKOLCZON Fraenkl Bernd t könyvkereskedése; — GYÖNGYÖSÖN Pop lan Ede könyvkereskedése, — és minden cs. kir. postahivatal. A kőszén elterjedése Heves és Borsod megyékben, és annak fontossága nemzetgazdászati szempontból. (Vége.) Még többet nyom a népgazdászat mérlegében a kőszénnek tüzelésre fordítása oly vidékeken, hol csak igen kevés vagy épen semmi erdő sem létezik. így például az egész altiszai terjedelmes síkság népe, — azon városok és helységek kivételével, melyek folyók mellett vagy a gyéren előforduló erdők közelében fekszenek, honnan magukat fával nagyobb nehézség nélkül elláthatják — szalmával, náddal és koczkába vagy vályogba vert, szárított marhatrágyával főz és füt. Minthogy pedig az emlitett vidéken, a múlt évi nagy szárazság miatt, még nád sem termett elegendő mennyiségben ; azért a takarmánynak szánt szalmát kell a lábasjószágtól elvonni s föltüzelni. Az emberek hideg elleni küzdelme fölemészti az állatok eledelét, s ha ez történik, az amúgy is roszul táplált barmot le kell vágni, vagy pedig éhen vesz el. Honnan veszi majd a gazda a földműveléshez oly szükséges trágyát, ha a készet fölégeti, uj pedig alom hiányában nem képződhetik? A nagy-tállyai, deméndi, p.-szikszói, pázmán-pusztai és kápolnai érseki uradalmakban a szalmávali tüzeléssel már három év óta felhagytak; a nagy, falazott kemenczék helyett a cselédszobákban, kőszénégetésre alkalmas kis takaréktüzhelyek állíttattak föl; ily takaréktüzhely 4 ftba kerül, s a főzés mellett szobafutésre is szolgál. Kenyérsütésre a cselédség számára szalmával füthető saját kemen- cze építtetett. Különösen a falusi földbirtokosoknak kellene odaműködni, hogy legalább cselédségüknél, a gazdászatra oly káros szalma- és trágyatüzelés kiküszöböltetnék, s helyette a jelenkornak megfelelő, olcsó kőszénégetés hozatnék be, hogy igy a pórnép meggyőződhetnék annak előnyeiről. A kőszén mázsája Egerben a káptalan-udvarban 25 krért kapható; minthogy pedig 16 mázsa kőszén annyi meleget képes kifejteni, mint egy öl itteni fa, tehát egy öl fa, 16 mázsa kőszén által helyettesítve, csak 4 frtba kerül, mig a fa öle 6 — 8 írt, s e mellett a favágatási költségek is megkiméltetnek. Minthogy továbbá minden földbirtokosnak és földművelőnek elég alkalma van, a vett kőszenet részletenkint hazaszállítani, azért a szállítási költségek tekintetbe sem jöhetnek. Fűtésre a kőszenet mindenütt használhatni, a hol vaskályha van, csakhogy jó légvonattal birjon, jól be legyen tapasztva, s tüzrácscsal ellátva. A kályhacsövet lehetőleg magasra kell emelni, hogy a nagyon könnyű gáznemek a kályhában a cső fölött össze ne gyűlhessenek, hanem gyorsan tovaszállhassanak. A fűtés úgy történik, hogy nehány forgács meggyujtatván, arra apró kőszéndarabok ra, dók, de vigyáznunk kell, hogy a tüzrácsot sem e, kőszénnel el ne takarjuk, sem helyenkint szabadj Teljes számú példányokkal még föl; hagyjuk, hanem mindenütt egyenlőn rakjuk be; mert ha egészen eltakarjuk, akkor a léghuzamot elzárjuk; ha pedig egy helyt betakarjuk, másutt nyitva hagyjuk, úgy ez utóbbi helyen a lég betódul, s a körűié rakott kőszén, levegő hiányában nem éghet. Az utánrakásnál vigyáznunk kell, hogy ez akkor ne történjék, midőn a kőszén már egészen hamuvá égett; mert a kőszéndarabok, nehézségüknél fogva, a kialudt hamuba benyomulván, |a levegőt elzárják; ha pedig az utánrakás elmulasztatott a hamut a tiizrácson át a hamukatlanba kaparjuk, a még izzó kőszéndarabokat pedig a tűzrácson összegyűjtjük, s rá friss szenet teszünk. Ezt lehetőleg gyorsan kell végeznünk, s átalában szabályként tekintsük, hogy a kályha ajtaja az utánrakáson kiviil soha nyitva ne álljon, mert a nyitott ajtón erősen betóduló lég, a léghuzam, melynek a tüzrács alatt kell elvonulnia, megakasztatik, s aztán a tűz kialszik. Ipari tekintetben az Eger közelében levő kőszénbányák igen szép jövőnek néznek eléje. így az egri gőzmalom már eddig is több mint 20,000 mázsa bátori és szarvaskői kőszenet emésztett föl; de azon körülménynél fogva, hogy a fönnemlitett kőszenek igen erős légvonatot kívánnak, hogy égjenek, az egri gőzmalom kéménye pedig a szükséges légvonattal nem birt; azért az itteni kőszenet nógrádival, mely könnyen gyulád, kellett vegyiteni a gőzkazán fűtésénél; hogy tehát a nógrádi, mely szállítása miatt igen drága, nélkülözhető legyen, a gőzmalom tulajdonosa legközelebb uj kéményt építtetett, s most az itteni kőszén vegyítés nélkül is a legjobb sikerrel alkalmazható. Továbbá az egri főkáptalan téglaégetőjében eddig mintegy oOOOxnázsa szintén a legjobb sikerrel fogyasztatott el. Úgyszintén az itteni pálinkaégető, Sugár József gyárában, mely kőszénneli fűtésre csak 1862-ben rendeztetett be, már több mint 3000 mázsa, a fönnemlitett érseki uradalmakban 1500 mázsa, s egyes egri lakosoknál több mint 600 mázsa emésztetett föl. Egerben és környékén tehát két év alatt több mint 33,000 mázsa kőszén fogyasztatott el, — igen csekély szám ugyan, de két évvel ezelőtt ez is lehetetlenségnek látszott. , Minthogy a parádi érczbányák művelése újabb időben lendületet nyert, s tavaszszal a mátrai bányaegyesti- let az érezek feldolgozása és olvasztására zúzdát és kohót épittet, hol vizhiány miatt gőzgépek fognak alkalmaztatni: az oda legközelebb fekvő baktai és bátori kőszénbányák uj és pedig nevezetes eladási piaczot nyerendnek. A parádi bányaegyesület igazgatója a nevezett kőszénbányákat már meg is szemlélte, s meggyőződött azok gazdag tartalmáról. Legjelentékenyebb fogyasztója lesz kőszenünknek a faszegény Alföld, mihelyt azzal Eger vasút által összeköttetésbe hozatik. Azonban most is jelentékeny előnynyel lehetne használni ez olcsó tüzelőszert; igy a felső-tárkányi ;p mészkövet igen jutányosán s nagyobb előleges kia- >k nélkül lehetne égetni; egy czukor- és olajgyárnak üme Egerben jövője, valamint papirgyárt is előnynyel . U{S% zoígálhatunk.
