Eger - hetilap, 1864
1864-05-05 / 18. szám
II. évfolyam, 18. szám Május 5-én 1864. Előfizetési díj: Egész évre .. . 5 ft - kr félévre . , . 2 „ 50 „ negyedévre . . 1 ,, 30„ Egyes szám ára 12 kr. Hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, többszöri közzétételeknél 3 kr; bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Előfizetéseket elfogad : EGERBEN a szerkesztőség (újváros, rőzsa-utcza 800. szám), — az érseki lyceumi nyomda irodája, — Jentsch Gotlieb könyvkereskedése; — MISKOLCZON Fraenkl Bernát könyvkereskedése; — GYÖNGYÖSÖN Poplan Ede könyvkereskedése, — és minden cs. kir. postahivatal. Az osztrák birodalomban található fekete- és barnaszén mint tüzelőszer értéke a fáéval egybehasonlitva. Azon mértékben, a mint az ásványszenek nagyobb mérvbeni kiaknázása és a szállításukat eló'segitő közlekedési eszközök szaporodása, azoknak műipari és házi czé- lokrai fordítását megkönnyítette, mindenütt annak szüksége is érvényre emelkedett, hogy értékük mint tüzelőszeré, az eddig majdnem kizárólag használt fáéval egybe- hasonlitva közelebbről kipuhatoltassék. Az efféle nyomozások tán seholsem képeznek oly sürgős szükséget, mint épen az osztrák birodalomban, mert a világ egy országában sem találtatnak az ásványszenek oly sokféle minőségben; itt azok minden korosztályát föltaláljuk, kezdve a legrégibbtől (az angoltól) egész a legif- jabbig (a turfáig). A legutóbbi londoni iparkiállitáson igen nagy figyelmet s érdeket keltett az osztrák birodalomban előforduló ásványszeneknek a bécsi cs. kir. földtani birodalmi iutézet által, korosztályok szerint gondosan összeállított s rajzokkal magyarázott kiállítása. A kiállított kőszeneket előbb Hauer Károly cs k. bányatanácsos és a bécsi földtani intézeti vegyműhely főnöke, víztartalmukra, az elégésök után fönmaradó hamura és tüzelőértékükre nézve, a fáéval egy- behasonlitva, megvizsgálta. Mielőtt azonban az elemző nyomozások utján nyert eredményeket az osztrák birodalom egyes tartományai szerint itt elősorolnám, szükségesnek tartom, az ásványszenek helyesb megítélése czéljából előbb a tüzelésre leginkább használt fanemek viz- és hamutartalmát fölemlíteni. Az élő vagy frisen levágott fának víztartalma több körülménytől függ. Legközelebb a fa kora és tömöttsége által tételeztetik fel, s azok növekedésével fogy, nagyobb a háncsban (belhéjban) s a fiatalabb ágak fájában, mint egy régi törzs szófiájában. A víztartalom íügg továbbá a fii- vészi nemtől s puha fanemeknél átalában nagyobb, mint a keményeknél. A frisen levágott következő fanemek fájában következő víztartalom találtatott: Gyertyánfa 18.8 száztóli Luczfenytí 37.! száztóli Fűzfa 26 n Topoly afenyű 3 7.7 ?? J ávorfa 27 Erdei bükkfa 39.7 V Kőrisfa 28.7 r> Rezgő nyárfa 43-7 » Nyírfa 30.8 V) Jegenyefenytí 45.2 T) Cserfa 34.7 n Vörös-fényű 48.6 Kocsánostölgyf.35.4 V) Fehér jegenyei. 51.8 Ha a frisen levágott fát száraz helyen hevertetjük, akkor víztartalmának bizonyos mennyiségét párolgás által elveszítvén, a szárazság oly fokát éri el, mely változatlan marad, hacsak háborgató külköiülmények nem járulnak hozzá, s a fa súlya többé nem változik. A mint a lég mérséklete nagyobbodik vagy alább száll, nedvesség! állapota pedig növekszik vagy fogy, a fa ismét vizet szí a levegőből vagy ennek enged át vizet, de minden esetben csak csekély mennyiségben, s az egyszer kiszáritott fa még a legnedvesebb levegőből sem szí többé annyi vizet magába, mennyit frisen levágott állapotában tartalmazott. A légen szárított fának közép víztartalma 20 száztólira tehető. Tökéletesen csak úgy szárítható ki a fa, ha huza- zamosb ideig 150 Celsius-féle foknyi hőmérséknek tétetik ki. Az ily módon kiszáritott fa azonban már kevés nap alatt ama 20 száztóli vizet a légből ismét magába szíja. Minthogy már most az ásványszén víztartalma 0 és 36 száztóli közt változik, nem szabad elfelednünk, hogy száraz fánk is 20 száztóli vizet tartalmaz; egyébiránt az ásványszenek, s nevezetesen a barnaszén, a levegőn több száztólit vesztenek víztartalmukból. Fabamu alatt értjük azon megéghetlen ásvány-anyagokat, melyek a növényeknek növésük folyama alatt nél- külözhetlenek, s melyeket tehát a talajból, melyen tenyésznek, felszínak. Fa-nemeink hamvából hamuzsirt, (kálit) azon fanemek hamvából pedig, melyek a tenger szomszédságában nőnek, széksót (nátront) nyerünk. Különféle fanemek elégetése után következő átlagos hamumennyiségeket találtak : F enyufa 0.23 Száztóli Nyárfa 1 '05 száztóli Nvirfa 0-53 n Tölgyfa 1-18 Szurkos fényű O.91 „ Hársfa 2.28 n Bükkfa 0,54 n Fűzfa 2-94 A kőszenek hamuja nemcsak azon növények ásványos maradványait tartalmazza, melyekből a kőszenek keletkeztek, hanem a kőszén-hamunak legnagyobb része alkalmasint csak későbben, a zavaros vizek által került oda, mely eset főleg nzon telepekből nyert kőszeneknél fordul elő, melyek összetorlott fákból keletkeztek, melyeken rendesen iszap tapad. A mi a fa és ásványszén vizét és hamvát illeti, ezek természetesen a fűtés czéljára nézve ártalmasaknak tekintendők, még pedig a hamu mint megéghetlen földnemü test, a víz pedig azért, mivel a fában vagy kőszénben tartalmazott víznek elpárolgása által a melegségnek egy része veszendőbe megy. A mondottakból tehát látható, miként a tüzelőszer, legyen az bár fa vagy kőszén, annál jobb, minél kevesebb benne a víz és hamu. (Folytatása követk.) Az egri érsekmegyei könyvtár. (Folytatás.) C. A könyvtár története. Minthogy a mondottak szerint a könyvtár kincse inkább fogyott, mint szaporodott, s annyi hézagnak csak zavar lett a vége, b. Fischer István, második egri érsek, annak szaporodása és helyreállitásáról komolyan gondolkozván, ezt olyformán intézte el, hogy uj pénzerőről, s )
