Eger - hetilap, 1864
1864-04-28 / 17. szám
132 52,303 font kenyér; vagyoni állapota pedig f. hó 14-én volt: 857 frt 14 kr. o. é. készpénz és 16 mázsa liszt. Az egri nagygymnasium lelkes ifjúsága által összeszedett segélypénzt illetőleg utólagosan tudomásomra esett, hogy e gyűjtés egyik tanuló ifjúnak Írásba foglalt, kővetkező tartalmú indítványára történt: „Szeretett tanulótársak! A csapás, mely, mint tudjuk, a múlt évben hazánk nagy részét sújtotta, számtalan ember- s honfitársunkat nyomorba döntött. Jó, résztvevő keblek tehát versengve hordják filléreiket a szeretet oltárára, hogy azok által a szenvedők halvány arczairól egyegy könycseppet letöröljenek. Ne feledkezzünk meg mi se, szeretett társak, szűkölködő feleinkről, s a mennyire csekély tehetségünk engedi, járuljunk a szenvedők vigasztalásához, vegyünk részt azok segélyzésében, álljunk a jótevők sorába. Ha mindenikünk csak tiz krajczárnyi csekély összeggel áldozik is, mintegy négyszázan már negyven forintot gyüjthetendettünk össze, mi talán néhány éhezőt fogna megmenteni a végnyomortól. Bizva szeretett társaim minden jóért lelkesülő szivében, bátor vagyok önöket alázatosan fölszólítani, hogy e szent czél kivitelében, eme keresztény felebaráti kötelesség teljesítésében közremunkálni szíveskedjenek : ki tehetösbnek érzi magát — többel, a szegényebb sorsú kevesebbel. Én kész leszek a begyült összeget az ínségeseket segélyző bizottmány kezébe juttatni, mit bizonyító nyugtatványnyal fogok igazolni. A boldogító öntudat és számosak bálája jutalmazandja, szeretett társak, jótettüket. U. L. 7. osztálybeli tanuló.“ E felszólítás becsületére válik a lelkes ifjúnak, kinek kebléből származott, és becsületére válik azon tanintézetnek s az ott működő tanár uraknak is, kik az oktatásukra, vezetésükre bízott ifjak leikébe a munkás szeretet mennyei élve iránti fogékonyságát csöpögtetni, egyik édes kötelességükül tekintik. Dr. Albert Ferencz, úgy is mint az egri városi inségsegéiyzö- bizottmány jegyzője. Levelezések. Heves, april 22. — Ámbár a folytonos hideg, mely a még most sok helyen hóval fedett hegyek következménye, vidékünkön is bezárva tartja a természetet, s alig van a tavasznak némi előjele, — mégis hogy a levelezők életjeleiket adják, tavasz kezdetével itt-ott mutatkoznak. — Igaz ugyan, hogy semmi újdonsággal nem szolgálhatunk, a régi bajt pedig már úgy megszoktuk, hogy maholnap csak a tréfa és enyelgés tárgya leend, s a tragoediából, mint e becses lap hasábjain is egy pár eset olvasható volt, comicum lett. Mint minden rosznak van jó oldala, úgy viszont nincs jó és szent, melylyel visszaélés ne történnék. — így a jelenben is tartó nyomasztó idő a szemteleneknek oly mérvben nyitott tért, hogy a munkaképes néposztály henyélni szerető része mintegy kötelességéül tartja az Ínséges bizottmányoknak, hogy őket kénytelenek tartani, s inkább házában akar tengődni a csekély, kiosztott segélyből, mint 24—30 kr napi díjért dolgozni. — Saját tapasztalatom után mondhatom, hogy a koldus a krajezár alamizsnára azt válaszolta: „mire való annyi, talán bizony masinára?“ A kéregetésre kapott engedélylevelet pedig visszaadta, hogy erősebbet adjanak, melynek előmutatására mindenki köteles legyen lisztet, zsírt, sót adni — igy vagyunk itt Hevesen. — A könyörületes hazánkfiai által eddig nyújtott segély mellett nem épen minden gond, hanem minden nagyobb veszély és inségszülte esemény nélkül, munkaképes szegényeink túlélték a legborzasztóbb időt, egyedül a napi alamizsnás és házi beteg szegények igényelik a segélyt. Dicsérettel kell megemlitenünk ama részvétet, melyet a helybeli izraelita közönség a szegények irányában tanúsított; ugyanis felsőbb engedély folytán husvét másodnapján és utána következő vasárnap műkedvelői színi előadást tartottak. Sem a darab tartalmáról, sem az előadás kiviteléről tüzetes tudósítást nem adhatok, s csak azt jegyzem meg, hogy az a gyermekek által előadva, igyekezetre s elég ügyességre mutatott. A tiszta jövedelem, 24 frt o. ért., a bizottmány kezébe adatott. Folyó hó 18-án tartott országos vásárunk pénzszűke miatt elég ritka volt — kevés adás s vevés történt. — Heti vásárunk pedig nagyobb mennyiségű terméket hoz forgalomba, mint az egri piacz. Tavaszi vetőmagunk épen ma hozatott haza. — Időjárásunk még eddig kedvező volna, de a nagy hideg a tiszta búzákon sok kárt tett. — A repeze legnagyobb része kifagyott, s a mi megmaradott, azt a fekete bogár pusztítja. — Gyümölcshöz semmi remény — mert a fagy mind megrontotta még a fákat is. T o m a j. Cserhát, Krasznikvajda. april. 20. A hosszú időket élt egyének a ritkaságok közé tartoznak; ilyet mutathat fel vidékünk is. Pamlény szomszéd helységünkben april 6-án Panyik András, mint erényes életű, egyszerű honpolgár, közsajnálkozásunkra,életének 102-ik évében hunyt el. Szellemi s testi erejét egész február végéig bámulatosan megtartá, a midőn öt abidegláz ágyba fektette. A jó öreg igen egészséges gondolkozása volt. A télen szóváltás közben, midőn mondanám : minő vidám és vidor kedélyű ? azt viszonozta: Már nem vagyok. Miért? kérdém. Feleié: Ki lehetne vig, midőn szomorú emberbarátok környezik? egyik része sir, mert gyermeke a schleswigi rut háborúban tán el is veszett; másik része jajveszékel, mert gyermekei besorozandók; harmadik része könyez, mert a dögvész elragadta marháját; negyedik része, azok közt fiaim is, sopánkodnak, hogy maholnap meghúzza ajtajuk madzagját a katonai executio, s az adót nincs miből fizetniük. Ugyan miért is háborognak egymás közt a földiek ? holott csak ezt az egyet kellene szigorúan megtartaniok: a mit nem akarsz, hogy neked cselekedjenek mások, te se cselekedd azt másoknak. Testi ereje szilárdságáról tanúskodik az erdőkerülői szolgálat, —• melyet ifjúságától fogva mindig viselt, s bár másfél úrbéri telekkel rendelkezett is, ezen szolgálatot csak három év előtt mondta fel. Kitűnő példánya volt a józan életnek, 30 éves korától szeszes italt nem ivott. Nyugodjék az Urban! Mély részvéttel s őszinte sajnálkozással olvasom majd egyik, majd másik újság hasábjain a rendkívüli hideg tél káros hatását az őszi buzavetésekre. E borzasztó fagy vidékünkön is, majdnem egész télen sanyargatta vetéseinket, látható nyomokat hagyván maga után. Tavaszi veteményezéseink szakadatlan folytatásában is, a csaknem mindennapi havas zivatar, kemény, hideg északi szelek, több napokig tartós fagy, károsan hátráltattak. Az időjárás ily mostohasága mellett, igavonó marháink és juhaink között e tavasz nyiltával a dögvész dühöngött, különösen a lovaknál annyira, hogy a mely gazdának 12 lova volt, csak alig ötöt kiméit meg a mirigy; a juhokból is száztól 35—45-ig vette ki martalékát. E vészt sokaknál a száraz szecskávali gondatlan etetés okozta. Oh bár lenne elég a szenvedés, melyet eddig fájdalmasan éreztünk! Apróságok. ^(Az emberi körömről.) A köröm a gyermekeknél gyorsabban nő, mint a felnőtteknél, s nyáron gyorsabban, mint télen. Úgyszintén a jobb kézen sebesebb a körömfejlödés, mint a balon. Az ujjak hosszasága szerint is különböző a körömnövés gyorsasága: leggyorsabban nő a középujj körme, lassabban, de csaknem egyenlő sebességgel a mutató- és gyűrűsujjé, még lassabban pedig a hüvelyké.
