Eger - hetilap, 1864
1864-04-14 / 15. szám
115 elnöklete alatt, egy számos, minden rangú és rendű tagból álló bizottmány alakult. Minél később történt ezen alakulás, annál nehezebb volt a föladat megoldása. A bizottmány figyelme egyelőre két pontra volt irányozva: 1-ször kitudnia valóságos szü- kölködők számát, és 2-szor forrásokat keresni a szükség födözésére. Az első pontra nézve az összeirás a bizottmá- nyi tagok buzgalma folytán csakhamar megtörtént, miből kitűnt, bogy 960 főre megy azoknak száma, kiknek sem- mijök sincs és munkatehetlenek, és 1400-an vannak olyanok, kiknek házuk, szőlejük van ugyan, de ez a múlt évben mitsem teremvén, munkát pedig teljességgel nem kaphatván, szintúgy véginségnek néznek eléje. — Az élelmezési forrásokra nézve elhatároztatott a könyöradományok gyűjtése, helyben a bizottmányi tagok által, kik e végre házról házra jártak; vidéken pedig azon lelkes honfiaknak levélbeni megkeresése által, kik Gyöngyösről származván, birtokaik és főbb állásuknál fogva segélyt nyújtani képeseknek tartattak. Továbbá kérelem intéztetett a megyei központi inségsegélyző bizottmányhoz is segedelemért; végre egy, a város részére kérendő kölcsönnek is szükségét látván a bizottmány, e végetti tanácskozás tekintetéből népgyülés tarthatására kéretett engedély. A bizottmány ezen czélszerti intézkedéseinek igen üdvös eredménye lett. A városi polgárok részéről történt segély aláírások, a felhivott lelkes honfiaktól nyert pénzadományok, és a megyei segélyző bizottmánytól kapott 620 frt o. é., és 115 köböl rozs azon helyzetbe juttatta a bizottmányt, miként a már eddig is sajnosán nélkülözött segélyzést megkezdhette. Átlátván azonban azt, hogy a szükséghez képest kellő mérvben segélyt nem nyújthat, csak oly adagokat állapított meg, melyek a tökéletes élelmezésre nézve csekélyek ugyan, de az éhhaláltóli megóvásra elegendők. Ugyanis megfontolva a különböző se- gélynyujthatási eljárások nehézségeit, legczélszerübbnek látszott és meg is állapíttatott az: hogy minden vagyontalan és munkaképtelen főre adassák 4 napra 3 font kenyér, egy meszely liszt, egy meszely bab, és 5 uj kr; a 10 éven alul levő gyermekekből kettőt vevén egy fő számba; hasonló segélyben részesüljenek a munkaképes vagyontalanok is addig, mig részükre munka és igy kereset nyílik; azoknak pedig, kiknek házuk van ugyan és csekély szőlejük, de termésök nem volt, adassák csupán gyermekeik száma után félrészlet. Egyúttal az utczai koldulás is megszüntetett az élelmezés ideje alatt, így meg lévén állapítva az alapelvek, megkezdetett január 7-én az [élelmezés, a midőn is már 800-nál több részlet kivántatott, s mindennek árát fölszámítva, került a segély fejenkint minden napra 8 űj krba; de az első napi szám növekedett elannyira, hogy már január végén 1500- ra emelkedett a szükölködők száma, és február hó 24-én történt kiosztás alkalmával már 1723 részlet szükségeltetett. Ezen szaporodást tapasztalván a bizottmány, nehány hét előtt, a többi élelmiczikkek megmaradása mellett, a 3 font kenyér helyett csak két fontot osztatott ki, nehogy a pénzkészlet elfogyása, a segélyzési források kiapadása miatt az élelmezést teljesen megszüntetni kelljen; és mégis eddigelé a segélyzés összesen, mindent beszámítva, hétezer o. é. fiiba került. April elején a koldusok uj plé- hekkel ellátva és szétbocsátva lettek, hogy ismét kéregetésből keressék az élelmükre szükségeseket, és igy ezen hó elejétől kezdve a városi segélyző bizottmány még mintegy 600 háziszegényt élelmez, és pedig hetenkint egy személyre 4 font kenyeret, 1 itcze lisztet és 6 uj krt számítván; igy kerül egy részlet 5 uj krba, minek jövendőbeni fedezésére legközelebb a központi bizottmány által utalványozott 40 kila rozson, és az april hóra tett egyes ajánlatokon kivlil, semmi alappal nem bir a bizottmány, egyedül az eddig tapasztalt egyes adakozásokban továbbra is bizva, folytatja működését, remélvén, hogy a munkaidő nyiltá- val és a sűrű esőzések s havazások megszűntével kereset, akadván, a tehetetleneket élelmezni legalább még egy ideig képes leend. Jó segitség lenne e tekintetben a múlt kisorsolásból fönmaradt, és mintegy 300 frtra becsült nyereménytárgyak eladásából remélhető összeg, ha azok még jelenleg is hatóságilag lefoglalva nem volnának. Ennyiben állott s áll jelenleg Gyöngyösön az ínséggel küzdők ugye. Csak több lelkes honfi-és leány közreműködése és többek kegyes ajánlatai által volt képes a bizottmány az Ínségeseket eddig is élelmezni. Közli Alföldy. Felhívás Eger bortermelőihez. Mindennapi óhajtásunk az, vajha borkereskedésünk annyira növekednék, hogy az által a szőlőbirtokosok nyomasztó helyzetükből kisegittetnének. A borkereskedésnek reánk nézve két útja van : egyik észak kelet felé Lengyel- s Oroszországba vezet, melyen azonban egyedül a lengyel kereskedők szerepelnek. Ez utat ismerjük, sőt a szereplőket személyesen is ismerhetjük, mert meg szoktak jelenni városunkban. Ezen kereskedők, mint mindenki tudja, csak az uj borokat vásárolják, korábbi év termését csak akkor veszik, ha az utolsó évi alábbvaló, vagy épen rósz. Es mi nyomasztó helyzetünkben, örömest adjuk oda ujborainkat, miután a tapasztalás arra tanított, hogy régibb boraink rendesen — mint eladhatlanok — pinczéinkben maradnak. Fájdalom, kereskedésünk ez útja jelenben tetemesen gátolva van a galicziai ostromállapot és lengyel forradalmi harcz által. Másik útja borkereskedésünknek északnyugat felé v o 1 n a, legközelebbi ponttal Angol és Eszak-Németország- ban; — volna mondom, mert ez utoni kereskedésünk alig érdemel szót. Ezen kereskedésünk ellenkezőleg az északkeletivel csak az ó azaz készborokra szorítkozik. E körülmény igen kedvező volna reánk nézve, ha t. i. e kereskedés élénkséget nyerne, mert azon borokat, melyek északkeleten nem kellenek, északnyugaton adhatnék el. Ámde ez útoni kereskedésünknek is igen sok akadálya van, melyek annak kifejlését gátolják. Egyik főgátja e kereskedésünknek a vámszabályban rejlik; épen most folynak a tárgyalások, melyek ez akadályt lehetőleg megszüntetni czélozzák. Másik főgátja kereskedésünknek az, hogy az északnyugati kifejlett kereskedelemben a hitelezési rendszer van divatban. E téren mi bortermelők nem szerepelhetünk, mert józanul nem tehetünk oly hitelezéseket, melyeknek e téren járatlanokra bizonynyal káros következésük lehetne. Tapasztalt kereskedő pedig, ki e téren bizalmunkat bírná, egy sincs. E körülményt tekintve, már 1862-ik évben egy, az orsz. magyar gazdasági egyesület felhivása folytán általam készített emlékirat több, különösen angol nyelven is sajtó utján közzététetett. Ebben értesitém a kereskedelmi világot arról, hogy az egri borkereskedés csak akkép fejlődhetik ki, ha a kereskedő készpénzen és helyben vásárol. Efféle dolgok a kereskedői világban lassan fejlődnek, mig a viszonyokat kellően felfogják; de úgy látszik némi *
