Eger - hetilap, 1864
1864-04-07 / 14. szám
II. évifoljam. II. szám. Április 7-én 1804. Előfizetési díj: Egész évre .. . 5 ft — kr félévre . . . 2 „ 50 „ negyedévre . . 1 „ 30 „ Egyes szám ára 12 kr. Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, többszöri közzétételeknél 3 lír; bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: EGEKBEN a szerkesztőség (újváros, róssa-utcza 800. szám), — az érseki lyeeumi nyomda irodája, — J ént s eh Gotlieh könyvkereskedése; — MISKOLCZON Freien kl Bernd t könyvkereskedése; — GYÖNGYÖSÖN Pop lan Ede könyvkereskedése, — és minden cs. kir. postahivatal. Előfizetési felhívás bó'l állott, melyhez Eszterházy Károly püspök két tükörszobát építtetett; de az újabb kor követeló'bb, csinra, kéaz „E (í E R“ czimü vegyes tartalmú hetilapra. Az uj, april-juniusi évnegyed lapunk mai számával kezdetét vevén, bátorkodunk fölkérni évnegyedes t. előfizetőinket, hogy megrendeléseiket minélelőbb megújítani szíveskedjenek, miután fölös számú példányokat nem nyomathatunk. Előfizetési föltételek: Félévre .............................................2 frt 50 kr. N egyedévre.......................................1 „ 30 „ Az „EGER1* kiadó-hivatala. (Lyeeumi könyvnyomda.) Az egri fürdők. A tavasz mái- nyílik, s a növényvilág csak enyhébb légre és a nap kitartóbb sugaraira vár, hogy zöldbe öltözve, bájait, virágait kifejtve, ünnepelhesse a természet föltámadását... Az egriekre s a vidékre a fürdői időszak a melegebb napokkal kezdődik, azért kedveskedni akarván t. olvasóinknak, közöljük itt azon adatokat, mik az egri fürdőket közelebbről ismertetik. Egernek gazdag hőforrásai már a törökök előtt oly hirben, becsben állottak, hogy történetiróik méltónak tárták róla följegyezni: miként IV. Murád alatt Karamustafa itt fürdőket építtetett.*) . . De hol lehettek, avagy megvannak-e még ezek? — Minden oda mutat, bogy a török fürdők a vár déli kapuja közelében, a 331. számú ház udvarán állottak. Ürményi Antal ur mintegy nyolez év előtt e telket megvevén, midőn az udvarán talált melléképületet, mely négy alacsony, de csúcsos boltozati! kamarából állott, szétbontatta, ráakadt a faragott kövekkel kirakott víztartókra. Ezek közöl egyet kitisztittatván, azonnal oly bőven bugyogott fel a hőviz,hogy azt csak bajjal sikerült újra betömnie. Mily hőfokú volt ez ? — nem mérték meg... Magasabb volt-e vizszine az érseki hővizekénél? — nem tudatik. Midőn mi pár év előtt e dologról értesültünk, már akkor a régi török épületnek hült helye volt, s csak az udvar falán láthatni még a fürdőszobák s boltozatai nyomait. Azonban ez érdekes adatok végkép nem vesztek el, csak a föld alatt nyugszanak, s előbb-utóbb, ha városunkban a jóllét s vállalkozási szellem fejleni fog, napfényre hozathatnak. Egy másik török fürdő, alkalmasint a köznép számára, a mostani, érseki fürdők helyén létezett, mely egy nyolezszögtí, mintegy 16 öl kerületű, födetlen medenezényelemre sokat ad, azért Pyrker J. L. érsek e helyre szebb, tágasabb épületet emeltetett; a törökszabásu nyilt meden- ezét keresztfallal négy egyenlő részre osztván, beboltoz- tatá, és a tükörszobák számát hétre szaporította a városnak dísze- s előnyére. Ezóta Egernek csinos, üdítő, kellemes fürdői vannak, melyekben rend, tisztaság, kényelem uralkodik: előbb csak meleg forrásaink voltak, melyeket szükségből használtunk. Pár év előtt a tükrök, mint a mai divat kivánja, czélszerü zuhanyokkal is elláttattak és a vendégek kényelmére, a pontos kiszolgálatra még több gond fordittatik. E fürdők hőforrásai oly gazdagok, hogy dr. Wachtel**) szerint minden 24 óra alatt 354,240 akó vizet vetnek föl. A tükrök mélysége A.1/2 láb, s lyukacsos tölgypadlóin át a léghólyagos viz folyvást gazdagon bugyog fel; ezért igen sebesen tisztulnak. A tükörszobák mellett 6 kádas szoba van kényelemre fölszerelve; négyben ezek közöl két-két, kettőben pedig egyes kádak vannak. E források vize pohárba öntve csaknem színtelen, de nagyobb tömegben, a tükrökben kevéssé opalizál, és belőle oly szag fejlik ki, mely a könkénsavra (acid, hydrothionic.) emlékeztet; de meghűlve ezt egészen elveszíti. Hőmérséke 25° R (= 311/4rC.); fajsulya pedig az 1.001 és 1.002 között áll. A mi a viznek vegyi alkatrészét illeti, be kell vallanunk, hogy még eddig mennyileg (quantitativ) meghatározva nincs; de qualitativ már több Ízben megvizsgáltatott. Legrégibb próbát Domby S. borsodi főorvos tett, ki 23 font vízben csak 31 szemei- merő részt fedezett föl, melyek jobbadán mészföldből állottak. Pontosabban járt el a dologban Adler E. egri gyógyszerész, ki szerint van benne: szabad szénsav, könkénsav, szén- és sósavas mész- éleg; szik-, csoda-, salétrom- és konyhasó, de oly csekély mennyiségben, hogy 20 font elpárolt viz után csak 50 szemei- merő rész maradt vissza**); e szerint tehát csak3072 lat vizben lenne egy lat merő rész feloldva; a honnan kitetszik,, mikép az egri fürdők is, a gasteini s wildbádi k ö- z ö ni b ö s vizek osztályába tartoznak. E fürdők physiologiai hatásáról legilletékesebben városunk egyik jeles orvosa, dr. Frantz Alaj. szólhat, ki ekkép nyilatkozik: „tapasztalat szerint legnagyobb gyógy - erőt fejtenek ki a mirigyes szervek körül, különösen, ha ezek beszürközött dagokkint tűnnek fel. így a nyak és áll körül levő görvélyes daganatok, melyek a gyógyítással éveken át daczoltak, az egri fürdők használatára, legtöbb esetben eloszlanak; — szintén igy a máj- és lépdu*) Ungars Kurorte u. Mineralquellen. Dr. D. Wachtel, p. 164. **) Legújabban az egri hövizet John A. vette vizsgálat alá, ésAdlerrel egy eredményhez jutott, azon különbséggel, hogy benne semmi konyhasót nem talált. *) Hammer Purg. Gesch. d. osm. Reich. V. 332.
