Eger - hetilap, 1864

1864-03-31 / 13. szám

103

Vegyes hírek.

* (A nagyhét Egerben) szokott renddel s ájtatossá- gok között folyt le. A templomi istentiszteletet virágvasárnaptól végig az egri megyének szentbuzgalmu föpásztora, B artako- vics Béla érsek ő nméltósága, a kispapoknak gyönyörű, ösz- szehangzó énekkara mellett végezte, annyi lelki s testi erő- s erélylyel, miben az ország s hivei örömére, még hosszú élet reménye s biztosítéka nyilatkozik.

A nagypénteki sz. beszédet Lengyel Miklós kanonok, hittudor ur mondotta. Befejező koronája volt ez azon becses ér- tekezeteknek, melyeket a nagy böjt hat vasárnapján a főtemplomban, Jézus istenségéről, mindig nagy hallgatóság előtt tartott. E beszédkor érvei s szelleme, igen korszerűen, azon hazugságuk s káromlások ellen irányultak, mikkel Bénán E. judás- toila „Jézus élete“ czimü művében a világot meglepte. . . Igazán mondja Pascal: „Élvezet vihartól hányt sajkán ülni, ha tudjuk, hogy az elveszni nem fog; — és nem ilyen-e annak élete, ki vészei közt teljes bizodalommal emeli tekintetét ég felé ? — Ki az Istenben nem kétkedik, azelőtt minden egyéb kétely elveszti kínzó fontosságát.“ Minek b. Eötvös utána jegyzé: „Nincs nyomorultabb teremtés a világon oly embernél, ki egy magasabb lény őrködő hatalmát elismerni nem akarja, vagy hinni nem képes.“

A feltámadási fényes körmenetet ez évben az est alkonyában tartottuk. Jelenvoltak azon az összes papság, a megye és város tisztikara, a czéhek zászlóik alatt és Egernek több mint tízezer, minden rendű, korú s nemű polgára. . . Az itt állomásozó cs. vadász-századok két külön oszlopban, a papság előtt és a szentség után lépdeltek, mig a baldachin két oldalán a cs. k. Wasa-ezred 24 termetes altisztje képezé a diszőrséget. Mindezek összehatva a szent ünnepélynek oly mennyei varázst, fenséget és nagyszerűséget kölcsönöztek, mely a kedélyt megragadta és a léleknek szárnyakat adott, közelebb emelkedhetni az Istenhez!

De mind e fény mellett egy árnyék is sötétlett, mit kell, hogy itt megrójunk: mig benn a templomban a körmenetet megelőző ájtatosság tartatott, kívül a csarnokban és lépcsőin tömérdek nép gyűlt össze, hol többen a földműves-osztályból feltett kalapokkal pipára gyújtottak. Hát nem tudják-e ezek, hogy e helyen, hová a tárt portálopon át a hívek éneke kihangzik, ezt tenni nem szabad, nem illik ? hogy tömjén- és pipafüst nem egy helyre valók? — hátnincs-e a városnak pár pihenő hajdúja, kik ily alkalmakkal a nép között a rendre és illemre felügyelnének ? — Vájjon az idegen, ha ezt látja, nem egyaránt rója-e meg azokat, kik ezt teszik, és azokat, kik a felligyeltetést elmulasztják ?

— (A Tisza vízállásáról) egy f. hó 19-röl Tokajból kelt terjedelmesb jelentés fekszik előttünk, melyből jónak láttuk a következőket kijegyezni: F. hó 18-án a viz már 21 lábnyi magasra növekedett, s mindenütt a töltések tövében volt. A Takta- köz számos mélyebb helyein, továbbá a körtöltésen és a dob- csegei vonalon tett már a viz némi kárt az uj munkálatokban, de nagyobb baj nem történt. 19-én a vízállás 1 hüvelykkel növekedett, aztán némi apadás volt észlelhető. A Naményban volt gőzösök kapitányai azt mondják, hogy ott 8 hüvelyknyi apadás mutatkozott.

— (Nemesszivü főur.) Báró Orczy László ur, mint lapunknak írják, Tarna-Eőrsön f. év l-sö napja óta kezdetben 23, de csakhamar 30—40-re szaporodott Ínségest lát el naponkint oly ízletes étkekkel, minőkben a tehetségesb földművesgazdák is aligha részesülnek; ugyanis az első két hóban mindennap, pénteket s szombatot kivéve, juhhusos, az említett napokon pedig rántott leves, főzelék s egy adag kenyér osztatik ki a nemes báró konyhájából a szegényeknek; a 3-ik vagyis e hó folytán pedig naponkint jól berántott leves és kenyér adatott a szükölködőknek, kiknek táplálását a nevezett derék emberbarát márczius utoljáig vállalta magára. Tarna-Eörs községe is részint

a helybeli lakosoktól begyült adakozásokból, részint a kormánytól nyert kölcsönből 32 szegényt táplál, de a tiizelöfát ide is a báró ur adja.

f (Ihász Gábor „Magyar n y e 1 v t a n a,“) melyet az

I. II. és Ill-ik osztályú gymnasiumi növendékek számára irt, oly nagy keletnek örvend, hogy már tizenkettedik kiadást kellett belőle rendezni, mely legközelebb az egri nyomdában látott napvilágot. Ara 70 kr. Oly munka, melyből eddig mintegy 24 ezer példány kelt el, ajánlásra nem szorul.

* (A hevesmegyei takarék-pénztár) f. hó 28-án közgyűlést tartván, kitűnt: hogy a lefolyt évben a részvényesek közt kiosztásra maradt 5325 frt 58 krnyi összeg. Ebből határozat szerint 1355 frt a tartalékpénztárba tétetik le, 542 frt pedig közczélokra osztatik szét, és pedig: 100 frt az irgalmasok kórházára, ismét 100 frt az irgalmasnők gondviselése alatt levő városi kórházra fog kamatozni mindaddig, mig mind a két összeg évenkinti öregbítés által annyira növekedhetik, hogy belölök az illető intézetekben egy-egy kórágy alapítása lehetővé válik. Ezenkívül 250 frt az Ínségesek részére adatik át, miből 150 frt Egerre, 50 frt a hevesi és 50 frt a szolnoki gazd. egyleteknek fog elküldetni, 42 frt és 58 kr pedig az egri lámpák tőkealapja szaporítására fordittatik.

f(A tiroliak gyűjtése a magyarországi szült ölködök részére). Közelebb említettük volt, miszerint a szegény tiroliak is gyűjtenek maguk között könyöradományokat. És csakugyan az Insbruckban megjelenő „Tiroler Stimmen“ szerkesztősége f. hó 11-ről kelt lapjában lelkes felhívást intézett olvasóihoz, s mint 25-én megjelent számában olvassuk, már 223 frt 30 kr o. é. gyűlt össze, mely összeget rendeltetésére leendő fordítás végett az egri érsekmegyei hatósághoz fogja küldeni.

f (Mozgalmi hírek.) A „Pressernek írják : Utóbbi napokban legnagyobb határozottsággal állíttatott, hogy Kossuth, Klapka és Türr Konstantinápolyon át Galaczba érkeztek, s ott haditanácsot tartottak. Klapkáról azt is Írták, hogy Marseilleben 150 menekülttel hajóra ült, Genuába vitorlázandó. 17-ről kelt tudósítások jelentik, hogy Kossuth ott van, s hogy Türr az napon Párisba, Klapka pedig Genfbe ment. — Ezzel ellenkezőleg a „Gen. Corr.“ arról értesül, hogy Klapka és Türr kétségen kívül a Dunafejedelemségekben vannak, s már élén állanak azon szervezett mozgalomnak , melynek összefüggése félreismerhetlen a kitöréshez közel álló, s az ottani viszonyokra nézve veszélyes válsággal. — Garibaldi f. hó 21 én 8 személy kíséretében angol hajón Londonba utazott. Utazása czéljaul azt állítják, hogy Maz- zinival akar találkozni.

f (A muszkakönyörület példája.) Egy lublini öreg asszonyt az oroszok Szibériába való számkivetésre Ítéltek. A szerencsétlennek 3 leánya elment a lublini orosz kormányzóhoz, s anyjuk részére kegyelemért esedeztek. A kormányzót sok rimánkodás után végre sikerült rábirniok, hogy anyjuknak megkegyelmezzen, de azon kikötéssel, hogy közölük egyiknek okvetlenül Szibériába kell mennie az anya helyett. A három leány nemes versenyben küzdött egymás közt a szeretet kitüntetéséért, s végre sors utján határoztatott el, hogy melyikök áldozza fel magát, a ki aztán el is küldetett Szibériába.

f (Portugalliában borzasztó vizáradások) pusztítanak. A medreikből kicsapott hullámok egész falvakat mostak s nyeltek el. A kár kiszámithatlan.

f (A magyarországi árvahatóságok rendezése és átalakítása) hallomás szerint nemsokára megkezdetik.

f (A halálbüntetés eltörlését) az angol alsóházban legközelebb javaslatba hozni szándékoznak.

f (Személyzetiek) Strasszer Alajosjhámori lelkészszé neveztetett.

t (IX. Pius ésGuérin asszony). Guerin asszony, a ca-