Eger - hetilap, 1864
1864-01-14 / 2. szám
II. évi folyam. 2. szám. Január 14-én, 1804. Előfizetési díj: Egész évre .. . 5 ft — kr félévre . . . 2 ,, 50 ,, negyedévre . 1 „ 30 ,, Egyes szám ára 12 kr. ■ Hetilap, megjelenik minden csütörtökén. Hirdetésekért minden has&bzottsorheiy után 4, többszöri közzétételeknél 3 kr: bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Előfizetéseket elfogad : KG KHB ES a szerkesztőség (újváros, rvzsa-uteza 800. szám), — az er se ki lg reá mi nyomda irodája, Jentseh Gotlieb könyvkereskedése; — MISKOLCZON Fraenkl Be mát könyvkereskedése; GYÖNGYÖSÖN Foplan Ede könyvkereskedése, — és minden es. kir. postahivatal. Előfizetési felhívás az „E <; E R“ czimü vegyes tartalmú hetilapra. Előfizetési föltételek: .................................5 frt — .................................2 „ 50 kr. ..................................... 1 » 30 „ Az „EGER- kiadó-hivatala. (Lyceumi könyvnyomda.) A kőszén elterjedése Heves és Borsod megyékben, és annak fontossága nemzetgazdászati szempontból. II. Miután előbbi czikkünkben, a kőszéntelepek képződését illetőleg, a legszükségesebbeket érintettük volna, helyén látjuk már a heves- és borsodmegyei kőszéntelepek elterjedéséről, s azok nemzetgazdászati becséről szólani. A szóban forgó barnakőszén-képződés, a Mátra hegységtől kezdve, a Bükkhegyen tál Nádasd, Arló, Csépány, Ózd, Várkony, Czenter, Királyd, Mérésé, Kaza, Edelény, Kazincz és Lászlófalu határain, a Bükkhegyen innen pedig, Siroktól indulva az egerszalóki, baktai, bátori, szarvaskői, cserépfalvi, bogácsi, tardi és tapolezai határokon Miskolcz mellett vonul el, tehát több mint 6 mérföldnyire terjed ki. E mellett megjegyzendő még, hogy nyugatról a nógrádi barnakőszénképződéssel függ össze, mely egész Esztergomig terjed. Várkonyban, Czentereu és Királydon már húsz év előtt termelték a kőszenet, s egy gömörmegyei vasgyárban a vas tisztítására használták; itt azonban, talán a nagyon magas szállítási ár miatt, az ásatással csakhamar fölhagytak. Meggyőződéssé érlelődött azon nézet, hogy legelőnyösebb a köszönet termelési helyén értékesíteni. Ezen tapasztalat alapján létesité a rima-murányi vasgyáregylet a most annyira virágzó ózdi vastisztitó-gyárat, mely jelenleg évenkint 500,000 m. kőszenet emészt föl a szomszéd kőszénbányákból, s körülbelől ugyanannyi tisztított vasat termel. Ózdon és vidékén ezelőtt bizonyos unalmas, fárasztó egyformaság, s kiáltó népszegénység uralgott, s alig épült föl az ózdi vastisztitó-gyár, azonnal megváltozott az egész vidék. Eltűnt a szegénység, mert itt a munkaszerető nép soha nincs most kereset nélkül. A csendes egyhangúságot a legélénkebb közlekedés váltá föl; jó utak keletkeztek, melyeken egymást érik a nyers- vagy tisztított vassal, faszénnel rakodott szekerek. Ugyanis, minthogy a gömöri kohókban termelt nyersvasat, tüzelőanyag hiánya miatt, ugyanott tisztítani nem lehet, s az ottani erdőségek még a vaskövek olvasztására szükséges faszenet sem képesek előállítani ; azért a gömöri nyersvasszállitók visszafelé faszénnel rakodnak meg, mi a nyersvasszállitás költségeit mérsékli. Hogy a kőszénnel tisztított vas minősége iránt itt-ott támadt előitéletek csakhamar diadalmasan legyőzettek. tanúsítja az ózdi vas nagy kelendősége, úgy hogy jelenleg Nádasdon egy második hasonló vastisztitó-gyár épül, mely teljes berendezéséhez már igen közel áll; Gömörben pedig egy uj társulat keletkezett, mely a putnoki kőszénbányát megvevén, nagyszerű vastisztitó-gyárat fog épiteni, minthogy a gömöri és szepességi nyers vasgyárak, mert tüzelőszer hiányában a nyersvasat maguk meg nem tisztíthatják, azt jelenleg igen csekély áron Sziléziába és Morvaországba. szállítják. Nagy örömmel tapasztaljuk, hogy a kőszén használata Borsodban is mindinkább terjedni kezd, s azt hisz- szük, nincs igen messze azon idő, midőn a vasutaknál is alkalmaztatni fog az, mihelyt t. i. a tiszai vaspályatársulat által Marmarosban összevásárlott erdők ki lesznek pusztítva. Borsodban jelenleg a kőszenet különösen vasgyártásra (Ózdon és Nádasdon), pálinkafőzésre, (Csabán és Tardon), téglaégetésre (Lászlófaluban) s a miskolezi gőzmalomban, és az edelényi ezukorgyárban használják. Megyénkben, kegyelmes érsek urunk s a mélt. egri főkáptalan ösztönzésére 1860-ban, Eger mellett, E.-Szálúkon, Bátorban. Baktán és Szarvaskőn kezdtek kőszéntelepeket kutatni. Minthogy a kőszénképződés az egri keleti szőlők hosszában vonul el, s a város legvégső szélén fekvő káptalani téglaégető mellett kövületeket tartalmazó agyag találtaik: ott kísérlettek meg, 36 ölnyi mélységig fúrva, a kőszéntelepet fölkutatni; mivel azonban Egerben a tüzelőszer nem oly drága, hogy a fúrást nagyobb mélységbe folytatni érdemes lett volna, sőt még a kőszén fölfedezése esetére is, ily mélység mellett, legalább jelenleg, annak termelése magát ki nem fizetné: azért minden további kísérlet kedvezőbb időkre halasztatott. Hogy létezik itt kőszéntelep, tagadhatlan, de mélységét nehéz volna megmondani. A baktai, szarvaskői és bátori határokban, megelőző fúrások után, melyek azonban a 10 ölnyi mélységet soha meg nem haladták, eddig három kőszéntelepet fedeztek föl, melyek elseje 1 öl, a két utóbbi pedig 4—4 öl vastag, s az elsőt a másodiktól 8 ölnyi, a másodikat a harmadiktól pedig csak három lábnyi vastag agyagréteg választja el. Leginkább előrehaladtak a bányamunkák Bátorban, úgy hogy egy év óta a budai magyar kir. bányakapitányEgész évre Félévre Negyedévre
