Eger - hetilap, 1863
1863-09-03 / 10. szám
74 ekét a szűz földnek, és kényszerítse termésre egy oly óriási munkával, a mely alatt a mostani nyomorúságos időben, a szegény földművelőnek valóban el kell pusztulnia. E kétségbeejtő munkát csak az tudja megérteni, a kit a sors ily ármentes földek megművelésére kárhoztatott. Nagy hiba tehát ennek folytán, hogy midőn a Tiszának regulátiója tervbe vétetett, egyúttal a csatornázás esz- I méjével nem kapcsoltatott össze, miáltal az alföld légkörének nedvessége biztosíttatott volna. Mindjárt a tiszai zsilipek készítésénél kellett volna mintegy izlelőül e csator- nyákat életbe léptetni, akként épitvén e zsilipeket : hogy, a benső árvizeket, az anyafolyam medrébe be, a beállott szárazság idejében pedig — az anyamederből rétöntözések végett ismét visszabocsátani lehetett volna. A jász- kiséri társulatnak Szolnokmegyében fölállitott egyik tiszai zsilipét ily szerkezetűnek tudjuk ; a melylyel kevés irri- gatiót már meg is kísérlettek mintegy próbául, ha jól hallottuk, Kőtelkénél. Itt azután könnyebb leend a csatornázási rendszert tovább fejteni. De már az alsó-szabolcsi tiszai társulat által a Selypes torkolatánál épült zsilip, csak is a belső vizek leeresztésére alkalmas szerkezete szerint; miután azon át vizet a Selypesbe ereszteni nem lehet. Mi ez eljárást nagy hibának tartjuk, főleg egy magyar hazafiakból alakult társulatnál, mely meg nem feledkezhetett gróf Széchenyinek 1845-ben Írott eme sorairól: „a csatornázás a honnak oly vidékét emelné varázs vessző leg, mely leginkább megőrzé magyar jellemét." Ha valamivel többe kerülendett is ily szerkezetű zsilip, vájjon tanácsos-e nagyobb haszon ésajö- vendőség kedvéért— nemzet rovására takarékoskodnunk? Az illető érdekeltség bizonynyal szívesen fizetendette a feles kiadásokat, a melyek a zsilipek ekkénti szerkezete miatt reájok háromlandottak volna, miután — nevezetesen a sejypesi tiszai zsilipnek csatornázásra alkalmas voltából áradandó jótékonyságot : Polgártól Dadáig, és más irányban egész Böszörményig mintegy 200,000 hold földnek birtokosai érezhették volna. Ha a 48-ki események a magyar állam csendes és örvendetes irányú kifejlődését meg nem akasztják, ma, hihetőleg a vizcsatornázást megindítva és munkába véve láttuk volna. Már 1840-ben országgyülésileg beismertetett a csatornázások sürgős s hasznos volta, a midőn az ország a Dunának a Tiszával való összeköttetésére alakulandó társaságot 1840-ben 38-ik t. ez. által oltalma alá vévé. Volt gondoskodva a kisajátítási törvényekről is, hogy e nagyszerű és hazai vállalat lehető kedvezésekben részesittessék. Fájdalom, az események végzetteljes visszahatással voltak ily természetű hazai vállalatokra. A nemzet politikai élete forgott veszélyben, alkotmányának romjait kellett mentenie ; ^ a miért — a csatornázás kérdései háttérbe szorultak. Es hol vette volna a pénzt, miután a törvényhozás termei bezárva valának ? Az idő nagyban elhaladt felettünk és a mulasztást megboszulta. Tartunk tőle, hogy ha a szárazság elmúlik, újra feledésnek fog bocsáttatni a csatornázás kérdése. Pedig mi azt, a mai kor minden industrialis és államgazdá- szati kérdései között a legfontosabbnak találjuk. Nem érnek föl ezzel a vasúti vállalatok, nem a gyárak, nem más különben hasznos vállalatok : miután a viz csatornázása által, a magyar alföld hajdani termékenységének visszaszerzése, a nép élelmének létalapja forog kérdésben. Ez egy speciális magyar ügy és annyira magyar, miszerint annak létesítéséhez aligha lehet kilátásunk külföldi tőkéket nyerhetni meg, miként az a vasúti vállalatoknál történni szokott. A csatornázás a magyar ember vállaira fog egyedül nehezedni a külföldi tőkék concurrentiája nélkül, a miért — annak az összes haza népére kiterjedő nagy hasznai miatt — magának a hazának kell munkába venni és keresztülvinni. Ha a vasúti vállalatok 5% kamatig az állam kincstára által a veszteség eseteire biztosittatni szoktak, a mely vállalatoknál csak egyes nyerészkedő tőkepénzesek érdeke forog fenn ; mennyivel inkább kötelessége, eme, az összes haza népének jóllétét előmozditó vizcsatornázás költségeinek viselésénél, nem csak a befektetett tőkék kamatainak biztosítására terjeszteni ki a kedvezést, hanem magát az összes vállalatot tetemes államsegélylyel előmozdítani ? Mert senki nem vonhatja kétségbe, miszerint a viz csatornázásából eredendő állam-oeconomiai és climaticus közvetlen hasznokat mindenkorra többre kellend becsülnünk a vasúti vállalatok hasznainál. Már gr. Széchenyi elsőséget adott a csatornázásoknak a vasutak építése felett. Az idő nagyon itt van e munka megindításához, mielőtt a tiszavölgyi magyar nép a vándorbotot kezébe venné, hogy boldogabb vidékre költözzék. Erdélyi ügyek. A felirat elkészült s azt egy küldöttség élén gr. Nemes Ján. nyújtotta be a kir. biztos urnák. Most már a királyi propositiok lépnek előtérbe, s a szebeni országgyűlés voltakép aug. 16-án kezdette meg a törvényhozási pályát. Nagy nap ez ! mert kezdeményezi, hogy a román nemzet az erdélyi testvérnemzetek frigyébe felvétessék ; és különös, mert a román nemzet — úgy szólván — magát fogja inarticulálni ; ők lévén többség a házban, döntenek és határoznak mindig, hol szavazatok döntik el az ügyet. Egyébiránt nem tekintve a formát s jelen körülményeket, ez részökre oly jog és igazság, mi a magyar nemzet szivében már előbb törvénynyé emelkedett ; oly jog és igazság, mit ha a törvény szava soha ki nem mondott volna is, az eszmék mai fejlettségében önmagát szentesítené. Ne is tartson tőle a román nemzet, hogy e joga és vívmánya valaha, bármi körülmények között is megtámadtatik Egyébiránt közöljük e törvényjavaslatot, amint azt az országgyűlési bizottmány indítványozta : 1. §. A román nemzet, a g. kath. vallás mint olyan, és a g. keleti vallás az erdélyi alkotmány értelmében az elismert többi latin nemzet és négy vallással törvénysze- rüleg elismertetnek. 2. §. Erdély nagyfejedelemsége úgy országos nemzetei : u. m. a magyar, székely, szász és román nemzet teljesleg egyenjogúak és egyforma politikai jogokat élveznek. 3. §. A g. kath. vallás mint olyan és a g. keleti vallás valamint egyházaik is ugyanazon önállással birnak, a minővel Erdély többi elismert vallásai és egyházai . . . Ezen vallások követői ehhez képest jogositvák — fentartva a korona alkotmányszerü felügyelői jogát — egyházi és iskolai ügyeiket kánonjaik értelmében és minden más egyház bármily befolyásától függetlenül rendezni, kezelni és vezetni. Az elismert hat vallás valamelyikének cziméből azonban senkit se nem szabad, se nem lehet bármily politikai jogok gyakorlatából kirekeszteni. 4. §. Az egyes országrészek különböző elnevezései az egyes nemzetek számára politikai jogokat se nem alapítanak, se nem adnak.
