Eger - hetilap, 1863
1863-08-20 / 8. szám
60 fogva, Erdély alkotmánya mindaddig fennáll, mig törvényhozási rendes utón, az az, a király és országgyűlés egyetértő közreműködésével médositva, vagy megváltoztatva nincs. Az oct. diploma több oly ügyet, mely eddig az erdélyi törvényhozás körébe tartozott, egyenesen a birodalmi tanácsnak ad át, ez csak Erdély beleegyeztével, a törvény- hozás utján történhetik. Elismerem, hogy az ausztriai monarchia hatalmának és egységének megalapítására, Erdély érdekében is szükséges, a közös ügyeknek a birodalmi tanács körébe leendő áttétele : csak azt kívánom : hogy ez alkotmányos utón, az érd. országgyűlés hozzájárultával történjék.11 Az országgyűlési elnök és két másodelnök kinevezése, hir szerint, már leérkezett. Azok alkalmasint már a legközelebbi ülések egyikében a kir. biztos ur által közzé fognak tétetni, ügy vélik : hogy Grois Gusztáv lesz az elnök, s Zimmermann és A1 du 1 ián urak az alel- nökök. Az uj követválasztások is azóta megtörténtek, mi eredménynyel? még nem tudjuk. A Kolozsvárról Szebenbe áttett kormányszéki hivatalok részére a berendezett helyiségek csak hónapról hónapra bérelteinek ki, ez azt jelentené, hogy az ország- gyűlés után azok ismét előbbi székhelyökre fognak visszaköltözni ; azonban nem hiányzanak nagyszebeni hangok, melyek a kir. kormányszéknek cs. k. helytartósági minőségben Szebenben végleges áttételét jósolják. Es akkor? Erdélyország fővárosa Nagyszeben. — „Omnia jam fient, fieri quae posse negabam.“ A sajtolt széna. Minden gazdasági termény közt a széna bir súlyához képest a legnagyobb térfogattal. Ez okból szállítása természetes állapotban mindig aránytalan költségekkel jár, s a termesztő kénytelen, szénáját ott, a hol terem, vagy legalább azon helytől nem jelentékeny távolságban, saját barmaival fogyasztaná el. Innen következik, hogy a szénaárak mostoha években, minő a mostani is, tetemesen fölszöknek, s az ország különböző részeiben egyensúlyba nem jöhetnek, mert a mondott okból, az egyik vidék fölöslege a másikban, mely szükséget szenved, nem igen hasznosítható. Bár mennyire javuljanak és szaporodjanak is a közlekedési eszközök, bármennyire kiterjesztessék a vasúthálózat : a széna, térfogatáhozi viszonyában, oly csekély értékű, hogy ez utakon haszonnal alig szállítható, mihelyt számosabb mérföldnyi távolságról van szó. Eddigelé legkönnyebben és legjutányosabbau szállítható vizen, névszerint folyókon, de ezeken is csak folyammentében, mert viz ellen, még a legméltányosabb hajóbér mellett is, a költség még mindig tetemes. De a mily nehezen szállítható nagyobb távolságra a széna természetes állapotában, ép oly könnyen és jutányosán eszközölhető a sajtolt széna szállítása. Franczia- és Angolország kormányai már rég feltalálták a módot és eszközt, mikép lehet háború idéjén a lovasságot, messze országokban is, takarmánynyal eléggé jutányosán ellátni. A moreai, algíri és krimi hadjáratok alkalmával, nagymennyiségű sajtolt széna szállíttatott hajókon a hadsereg után a harcz színhelyére, hova az a legjobb állapotban érkezett meg. Miért nem alkalmazzák e szállítási módot a mezőgazdaságban is, hogy szükség idején az ország egyik részéből a fölösleges takarmány a másik résznek, hol hiányában vannak, kisegítésére jutányosán juttathatnék ? Ez mind a két résznek kétségtelenül előnyére fogna válni, mert a ki a takarmánynak bővében van, fölöslegét könnyebben eladhatná ; a ki pedig abban hiányt szenved, olcsóbban és könnyebben juthatna hozzá. A széna sajtolása gép által történik, mely azt annyira összenyomja, hogy keménységére nézve a fához hasonlít. Eredeti térfogata a sajtolás által annyira megkisebbedik, hogy 20 font széna körülbelül csak egy köblábnyi tért foglal el. Ily módon a takarmányt oly áruczikké lehet tenni, mely a vasúti szállítás költségeit még nagy távolságokra is behozza. A sajtolás költségei, a gép elhasználása és vételárának kamatai, két mázsa sajtolt széna után körülbelől csak 50 ujkrra rúgnak. Azonban a szállítás könnyűsége mellett még más előnyei is vannak a sajtolt szénának, melyek szintén figyelemre méltók. Ily előnyök névszerint : hogy a por és nedvesség csak a felületén férhet hozzá; hogy igen nehezen gyulád; hogy magvait megtartja s eredeti ize meg nem változik. Mint halljuk, a magas kormány tetemes mennyiségű sajtolt szénát szállíttatott mezőhegyesi ménese számára. Vajha a gazdasági egyletek, községek és tehetösb birtokosaink közül is minél számosabban s hovahamarább szereznének ily sajtoló-gépeket, hogy az ideihez hasonló takarmányszük időben az e nemit szükségen minél könnyebben lehetne segíteni ! Levelezések. Somogy, Drávamente, aug. 7. Nem kétlem, hogy sajátszerü időjárásunk miatt jelenleg mindenkit érdekel annak tudása, hogy minő volt, illetőleg lesz a termés hazánk különböző vidékein. Hogy én is némi adattal szolgáljak e tekintetben, megemlítem, miszerint aratásunk az ősziekből átalában jónak mondható, jónak olyannyira, hogy jobbat kívánnunk alig lehetne. De annál kevesebb reményre jogositnak a tavasziak. Burgonya az esöhiány miatt kevés, és tengeri? bár csalatkoznám, midőn azt mondonq hogy az meg épen nem lesz. Szénánk is szűkén termett, sarjura pedig semmi kilátás. A jó őszi termés azonban még mindig képessé teszi vidékünk gazdáit s polgárait, hogy a szárazság által Ínségre juttatott testvéreink nyomorát könyör-adományaikkal némileg enyhíthessék. A felszólítás az adakozásra már megtörtént, s hiszem, hogy kedvező eredménye leend. Gr. Széch enyi Dénes és Imre ő mlgaik 3,000 irtot adományoztak e czélra. Vajha hazánk nagyjai mind ily nemeslelküleg gondolkoznának, s tehetségük szerint sietnének, az éhezők nyomorát enyhíteni ! Vidékünk rémeitől, Patkó, Bergán, Sugár és érdemes társaiktól valahára megszabadultunk. Az efféle úriemberek szeretik e tájt, hol ugylátszik, a nép itt-ott rejtegeti őket, s a sok járatlan rengeteg biztos tanyát nyújt nekik. A napokkan V. helységből Z. polgár K. kereskedőhöz, ki őt jól ismerte, elmenvén, tőle repczeszállitásért járó fuvardíjakat szedett föl. Z. haza érkezvén, nagy rémülve csendőrökért fut, azt állitván, hogy tőle a pénzt Cs. helységbeli polgárok elrabolták. Ezek befogatván, kisül, hogy a dologból egy szó sem igaz, s hogy a gazember maga Z., kit most a csendőrök vasra verve el akartak hajtani ; azonban Z. kérte őket, hadd fogná be legalább lovait, hogy a zsandár urak ne legyenek kénytelenek vele gyalogolni. A csendőrök hajoltak az okos indítványra, mit Z. azzal hálált meg, hogy egészen fölmenté őket a bekisértetésével járó fáradságtól, mert szabadon érezvén magát, körije hátulján elillant. A furfangos szökevényt erősen keresik, de még eddig eredmény nélkül. A. Apróságok. /\ (Miből lett a nap?) Dél-Ausztrália bennszülöttei azt hiszik, hogy a nap szalagáz- (kazuár-) tojásból lett, mely egykor a világűrben más testtel összeütközött. ^ (B a b on a Aus z t r á li á b an.) Dél-Ausztrália bennszülöttei szárazság idején emberi hajat égetnek, azon hiszemben, hogy ezáltal esőt varázsolhatnak le az égből.
