Eger - hetilap, 1863
1863-07-30 / 5. szám
36 Mi őszintén óhajtjuk, hogy a hazánkban levő minden nemzetiség, és ezek közt a románoknak is nemzeti, vallásos és egyéni egyenjogúsága kimondassék és biztosittassék. Hogy ez a haza egységének és fensöbbségének lelkiismeretes fentartásával és törvényes utón megtörténjék, ezt mi annálinkább akarjuk, mert legfőbb óhajtásunk, hogy a haza kebelében oly hosszasan nélkülözött egyetértés helyreálljon, hogy e haza mindenajku és felekezetű polgárai akarata és ereje a közboldogság előmozditására megnyeressék. Mi a fennebb említett nagyszerű megoldásokat hazánk alkotmányos szabadsága föláldozása nélkül nemcsak lehetségesnek gondoljuk, de sőt alkotmányos szabadságunk fönmaradását tartjuk azon egyedüli sikeres módnak, melynek alkalmazása mellett a már említett nemzetiségi és más nagyfontosságu kérdéseknek úgy megoldása, mint biztosítása történhetik. Alkotmányunk ezredéves alapjával együtt, több oly intézmények, jogok és törvények szállottak át az újabb időkre, melyeknek törvényes utón való változtatása, másokkal való fölcserélése vagy teljesen eltörlése szükséges ; ezt senki inkább nem hiszi és tudja, mint mi; de ép oly erősen meg vagyunk győződve, hogy a változtatást igénylő intézmények, jogok és törvényekkel együtt alkotmányunk alapjait renditni meg, vagy épen forgatni föl, a legveszélyesebb eljárás volna. Ez alapok bármely szabad állam nélkülözhetlen biztosítékát alkotják, ez alapok és csakis ezek képesek arra, hogy reájok az alkotmányos szabadság, a nemzeti, vallásos és egyéni jogegyenlőség épitményét föltehes- sük. Mi csupán a fennebbi megoldást tartjuk jogosnak, ildomosnak és üdvösnek, ellenkező megoldás meggyőződésünk szerint sem nekünk, sem másoknak nem áll jogában. Hazánk alkotmánya és törvényei ellen vétenénk, ha egy oly országgyűlésben foglalnánk helyet, mely alkotmányunk tetemes sérelmével jött létre, melyről hazánk képviselettel fölruházott legtöbb testületé ily értelemben nyilatkozott ; alkotmányos szabadságunk megsértését tetéznek, ha a szőnyegen álló nagyfontosságu kérdések olyszerü megoldásában, mely fennebb indokolt meggyőződésünkkel homlokegyenest ellenkezik, vennénk részt. Teljes tisztelettel kérjük mtsgodat, méltóztassék fönnebbi nyilatkozatunkat, mint az országgyűlésről való elmaradásunk indokait, maga valóságában az országgyűlésnek tudtul adni. Kik változatlanul maradunk julius hó 22. 1863, lekötelezett szolgái.” (Következnek az aláírások). Haynald püspök, s a magyar és székely képviselők legnagyobb része jul. 23-án már elhagyták Szebent. Levelezések. Pest, juh 20. Wagner Richard f. hó 23 dikán tartá első hangversenyét, kitűnő sikerrel. A „jövő zenésze" a müértő közönségnek, mely a színházat egészen megtölté, lelkes tapsaival találkozott. Sokkal laicusabb vagyok, hogysem birálatot Írhatnék e nagy zeneszerző s művészről, tehát csak átalánosságban irok róla. Az erősbitett zenekar a színpadon játszott s a hangverseny első darabja, a „Tantihauser" nyitánya után, Erkel Ferencz a ze- neköltöhöz lépett, kezében nemzeti szin szalagos babérkoszorúval, s e szavakat mondá: „A n. színház zenekarának hódolatát nyújtom át e koszorúban." Ez első hangverseny lefolyása meg- mutatá, hogy a pesti közönség miiértöleg tud bírálni. Három darab ismételtetett. Stéger, Kőszegi s llabatinszki Mari k. a. közreműködése szintén szép sikerrel történt. A második hangverseny 28-dikán leend ! A jövő hó elsején végbemenendő Károlyi- Orczy-féle esküvő nagyszerű előkészületeiről sokat beszélnek a fővárosban. A vőlegény világos lilaszin nehéz selyemattilát viselend, hasonló szinti zsinórzattal és vert arany rákóczy-gombokkal. Bankbán szabású palástja sötét lilaszin selyembársonyból készült, arany- fonásu skofiummal, és rákóczy-csatokkal. Kalpagja világoskék bársony, bogiáros forgóval és vitézkötéssel. Az egyik vöfél, (gr. Károlyi Gyula) égszínkék selyemattilát fog viselni, fekete bársony, antik készítésű palásttal. A vőlegény apródja világos, a menyasszonyé sötét buzavirágszinü attilát viselend, amaz veressel átvert ezüst, a menyasszonyé aranyzsinórzattal, s ezüst és aranyrojtos topánynyal. E nászmenet valóságos fejedelmi pompában fog ragyogni. És e szép öltözékek sem Pánsban, sem Bécsben nem készültek, hanem hazánk fővárosában Pesten, Bodnár Jánosnál, ki a londoni világtárlaton érem és oklevéllel tiszteltetett meg. Mindenki feszült figyelemmel várakozik e valóban magyar mágnási esküvőre. Sz. István napján a körmenetet, mint halljuk, ez idén is her- czeg-primás ő eminentiája személyesen szándékozik vezetni. Börzéje is lesz Pestnek, ha igaz. Legalább úgy beszélik, hogy az engedély már megadatott rá. Tehát a főváros templomai egygyel szaporodnak t. i. a Mammonéval. A jelenlegi szárazság égető kérdéssé teszi a vízvezeték élet- beléptetését, melyre már egy angol társaság ajánlkozott is. Bizony csak hamar intézkedjenek, mert ha (az Isten ne adja!) jövőre is ily esőhiányban szenvednénk, akkor tán Pest kutai mind kiszáradnának! A Ferenczváros már is vizszükében szenved. Itt az Annabál! Tudja-e szerkesztő, hogy legalább huszonhat helyen tartanak ma Annabált ? Lesz mulatság — betegség.. A császárfürdö is rendez egyet, hol 3 zenekar fog játszani. A Dunán tűzijáték lesz, továbbá szabad fürdés és táncz — mindez csak 50 kros belépti jegyért! Budán nem rég bizottmány alakult, melynek czélja a budavári Boldogasszony temploma megújítását eszközölni. E bizottmány legközelebb összeolvadt a pest-lipótvárosi bazilika fölépítését előmozdító egylettel, s közös czimök most: „Buda-Pesti templomépitési bizottmány", melynek elnökei Buda részéről : Da- nielik János ez. püspök, s báró Augusz; Pest részéről Sujánszky plébános s Medecz József. Aláírásokat fognak nyitni s a fővárosi és vidéki közönséget felhívandják, hogy e czélra templomi s classical hangversenyeket rendezzenek. Molnár szellemalakjai a vasúton fennakadtak s csak kedden vagy legfölebb szerdán fognak színre kerülni. A gép 3,265 írtba került. Ezen szellemalakok nem egyebek, mint a színház siilyesz- tőjében elrejtett beszélő, mozgó színészek képei, miket egy tü- körüveg-tábla sugároz vissza, az üveg előtt vagy mögött a játszó' színészek láthatók. Ezen üvegfal pedig részint átlátszósága, részint a színház homályos világa miatt, a nézők által észre nem vétethetik. A színész azonban nem láthatja a szellemet, csak tudja a helyet, melyen állnia kell, s innét magyarázható a színészek bizonytalan játéka. A játszócsoportot villanyfolyam világítja meg, mely a képeket pompásan kiemeli. Az előadásról jövőreYerédy Károly. Apróságok. A (V a d szokások.) Dél-Ausztrália bennszülött lakosai közt szokásban van, hogy a fin, szülői tanácsára (!) más fiút megöl s aztán megeszi, azon babonás hitben, hogy ezáltal annak erejét és ügyességét elsajátítja. — Guineában a Kru-parton az a szokás divatozik, hogy a rósz gyermekek szemeit paprikával megdörzsölik. Ez az országszerte divatozó büntetés. A meglettkoru vétkeseket a kunyhó tetejére felakasztják, s alája tüzet rakván, borssal befüstölik. Ez a tüdőt erősen ingerli, miért is a bünhődő- nek szünet nélkül köhögni és prüsszögnie kell. — A kafferek és hottentottáknál az özvegynő, valahányszor újra férjhez megy, mindig egy-egy ujját tartozik levágatni. Ha e szokás nálunk is divatoznék, igen sok szép kéz fogna elrútulni.
