Eger - hetilap, 1863

1863-07-02 / 1. szám

Hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési dij: Egész évre ... 5 ft - kr félévre ......................2 „ 50 „ N egyedévre . I ,, 30 ,, Egyes szám ára 12 kr. I. évi folyam. Klèiiieirsrkrt «•Honiul.- EGERBEN a szerkesztőség (újváros, rózsa-utcza 800. szám), — a - érseki t y c e u ni i n y o m d a Írod áj a , — J ent s eh Gollieb könyvkereskedése ; -■ MISKOLOZON Fraenkl li. könyvkereskedése; — GYÖNGYÖSÖN Poplan Ede könyv- kereskedése , — és minden cs. ír. postahivatal. 1. szám. Hirdetésekért fizettetik minden háromszor hasáb- zott sorhely után 4. további közzété­teleknél 3 kr; azonfelül bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr. Julius 2-án. 18011. Az „E(.iER“-i*e elfogad félévre . . . évnegyedre . . eldlizeíésekel fölvvasi «y ................2 frt 50 kr. ................I „ 30 o kiadó hivatal (őrs. lyr. könyvnyomda) Egy nyugdíj-intézet. Mint a harmat, mely csendes éjeken észrevétlenül képződik és áld, époly szerényen keletkezett csak nemrég Egerben egy joltevő intézet ; de mivel létrejöttét falraga­szok nem hirdeték, mert fény és lárma nélkül született meg : sokan vannak, kik —- nem mondom azt, mikor s ki- által létesült '( — de még azt sem tudják : létezik-e ? — Pedig minden intézeteink közt ez a legnépszerűbb, s kell, hogy ismerjék s pártolják mindazok, kik előtt a ,népnevelés4 nem egy olcsó divatszó, hanem annak fontosságát értik is, érzik is. Megyénkben, sőt a hazában is régóta minden anya-, sőt több fiók-egyház mellett is léteztek népiskolák, s kik csak a számokat tekintik, azoknak kedvező Ítéletet kelle hozniok a népnevelés állapotáról; de a számok, mik más esetekben a legbiztosabb érvek, itt csalnak; és sokkal biz­tosabb mérője egy megye vagy ország népnevelési foká­nak : „a számok mellett a jól képzett és fize- t e 11 néptanítók11... Hol e pálya lenézett és szegény, csak azok adják reá fejőket, kiket a szükség kényszerít, s ily kezek között oda a szent ügy, igy vezetett iskolák a nép- műveltségre alig hatnak: ellenben ha e nehéz pálya be­csülve és biztosítva van, úgy a jobb tehetségek is, kik ma­gukban hivatást éreznek, magukat reá szentelik. Váro­sunknak már 1828. óta van „néptanitó-képez- déje“, mely röviden újra szerveztetvén, jeles tanárok ál­tal vezettetik, és a megye részére alkalmas néptanítókat képez; a nehéz hivatal biztosítására pedig nmélt. Barta- kovics Béla érsek ur ő excja 1857-ben „kántor-ta­ni tói n y ugd ij-intézetet“ állított, fel, melyet hogy leghívebben ismertessünk, alapszabályai lényegét ide je­gyezzük : „E társulat ezélja: az egyházmegyei kántorok és nép­tanítóknak, midőn hivatalukból nyugalomra lépni kény­telenek, vagy hátramaradt özvegyeik s árváiknak pénz­beli segedelmet, vagyis nyugdijt adni. „A társulatnak tagja az, ki 1857-ik évtől hat egy­más után következő esztendőben évenkint 10, azontúl pe­dig 2 pfrtot a társulat pénztárába fizet. „Ki illetékét liât évig rendesen fizette, maga vagy öz­vegye részére évi 50 frt, — ha 15 évig: 80, — ha 30 évig : 120 ; — lia pedig 40 évig fizetett : 150 pír. nyugdíjban részesül.. Ezen nyugdijak, ha idővel az intézet pénztára engedi, fölebb emeltetnek. „Az árvák csak 18 éves korukig részesülhetnek nyug­díjban, s illetékük közöttük fejenként szétosztatik. „Az intézet pártfogója mindenben az egri érsek; pénztára pedig az ájt. alapítványokkal együtt a főkápta­lan felügyelete alatt, évenként adandó külön, nyilvános számadás mellett kezeltetik. „Ha e társulat bármily, előre nem látható ok miatt felosztanék, fenmaradandó pénzalapja csak az egyházme­gyei iskolák s tanítók javára fog fordittatni.“ Ezek szerint tehát bizonyos : hogy e pénztár tisz­tán és rendesen fog kezeltetni, a jogosultak pedig il­letékeiket mindig pontosan kikapják. Es e kettő a bi­zalomnak legszilárdabb alapját teszi. Ily intézetnek felállítása a megyében régi szükség és közohaj volt ; a czélt : a népnevelés fontos ügyének lendü­letet adni, mindnyájan szentnek vallottak ; de ez eszmé­nek életet, e közohajnak korszerű, életrevaló alakot csak az egri megye nmélt. érseke adott, ki alig tette közzé át­gondolt tervét, alig irta alá első, 2000 pfrtból álló ado­mányát, utána nyomban a káptalan s megyei papság sie­tett meghozni áldozatait, s buzgón, mint szokták vala, ka­rolták fel a közügyet. M á r i á s s y Gábor apát-kanonok 1050; Lévay Sánd. nagyprépost 420; Morvay Ján. kövesdi pléb. 420, Csathó Dániel pleb. 315 sat. sat. irtokat Írtak alá, szóval : a kegyes adományok- és a tagok illetékeiből begyült összeg már az első év végén 14727

Next

/
Thumbnails
Contents