Eger - hetilap, 1863
1863-07-23 / 4. szám
— 27 port indíthatnak egymás ellen s vagy külön államokká alakulnak, vagy állam-sző vétségét hoznak létre. Hogy rajzunkat tökélyesbitsük Oroszország belálla- potát illetőleg, még a legfontosabbról, a vallás-és katonaságról szólunk. Mintegy 50 millió lelket számlál az uralkodó görög- orosz egyház ; 7 millióra megy a római és örmény ka- tholikusok száma; 4 milliót tesznek az ágostai és helvét vallásuak a hernhutterek- és mennonitákkal együtt ; x/<i millióra megy a nemegyesült örmények száma. Tehát a keresztények száma 61V2 milliót teszen. A többi nem-keresztény lakos zsidó, mahomedán, lamaita, buddhista és sámán (pogány). — Mi itt csak az uralkodó görögorosz egyházról szólunk, melyhez, a nagyoroszokon kivül, részben a georgiaiak, szerbek, bolgárok s legalább névleg,az ázsiai népségek jó része tartozik. Az oroszok a kereszténységgel a kelet-római, vagy mint közönségesen mondjuk, a görögbirodalomban ismerkedtek meg; s nagyfejedelmök Wladimir 988-ban mind magát, mind népét görög papok által kereszteltette meg. Igen természetes, bogy az uj keresztény községnek a konstantinápolyi patriarcha lön fejévé vagyis pápává; ám, minél inkább fejlett az orosz egyeduralom, annálkevésbbé tudott megszenvedni oldalánál oly hatalmat, melynek tulajdonosa Oroszországon kivül, idegen államban székelt. Már III. Wasilej Wasiljewits 1447-ben nem engedte az uj orosz metropolitát a konstantinápolyi patriarcha által választatni, hanem önmaga nevezte ki. Fia és utódja III. Iván Wasiljewits egy lépéssel tovább ment, midőn 1495-ben a metropolitát nem csak kinevezte, hanem neki a pásztori botot is sajátkezű- lég átnyujtá. Midőn a törökök uralmukat Európában és Ázsiában a görög birodalom romjain megalapiták, s a konstantinápolyi patriarcha török alattvalóvá lett, Jeremiás patriarcha segélykérés végett Moszkvába utazott. A patriarcha szegénységét fölhasználta Fedor czár, kieszközölvén, hogy Moszkvában az orosz egyház számára külön patriarchatus állíttassák föl. A keleti egyház többi patri- archái helybenhagyták e lépést, s igy lett Hiob 1559-ben az oroszok első patriarchája, ki ezóta az orosz érsekeket és püspököket maga szentelte föl. így lön az orosz egyház pápája a czár alattvalójává. És az igazhivő orosz czár lassan- lassan természetes védnöke lett a keleti egyháznak Európában és Asziában, és pedig oly tekintélylyel és hatalommal, minővel a görög császárok sohasem bírtak. — A moszkvai patriarchának, mint az oroszok egyházi fejének hatalmát a czárok még mindig nagynak s veszélyesnek hitték. I. Péter czár tehát Hadrián patriarcha halála után (1672) a patriarchai széket üresen hagyatta ; 19 évvel későbben önmagát jelenté ki az orosz egyház fejének s egy, a czártól függő legfőbb egyházi hatóságot, úgynevezett „szent z sin atotu rendelt. így egyesül az orosz czár személyében minden világi és egyházi hatalom ; ő császár és pápa egyszersmind, vagyis más szavakkal, a vallás a monarcha szolgálatában áll, támogatja, növeli uralkodói hatalmát. Hogy a papság a tróntól teljesen függővé tétessék, II. Katalin az egyházjavakat lefoglalta, s azóta a clerus az államkincstárból fizettetik. Az orosz papság száma 190,000, a róm. katholikusoké 30,000, a protestánsoké 9,000-re megy. Magában értetik, hogy a czárnak, mint orosz pápának, saját hatalmának gyarapítása végett, különös érdekében fekszik, valamennyi alattvalóit az orosz egyházba terelni. E czélra fölhasználtatik is minden eszköz : félelem, remény, fenyegetések, Ígéretek és ajándékok ! Nem egyszer seregestül hajtatnak a pogányok a folyóvizekhez, vagy tavakhoz, ott megkeresztelteinek s kereszttel nyakukon elbocsáttatnak. (Folytatjuk.) Erdélyi ügyek. * Az erdélyi országgyűlés f. hó 15-én Nagy-Szebenben megnyittatott. Reggeli 9 órakor istenitisztelet tartatott az ág. hitvallásnak templomában, 10 órakor pedig „Veni Sancteu a katolikusok piaczi egyházában, melyet H a y n a 1 d Lajos püspök ö nmga celebrált. A magyar képviselőkön kivül a románok is jelenvoltak. Ezek után az országgyűlés teremében gyűltek össze. A terem igen csinosan van berendezve, egyszerű, nemzeti vagy más szinü lobogók nem diszitik. A déli oldalon van a trón, ettől jobbra az elnöki szék, mindkettőtől ismét jobbra és balra a két alelnök, ezek mögött a hat jegyző ülései. A tagok ekkép helyezkedtek el : a szászok és némely románok a középen, a románok a baloldalon, a magyarok számára maradtak a jobboldali padok, de magyar és székely képviselő egy sem jelent meg, csak három regalista: Nemes János gr., főkormányszéki alelnök, Béldy György gr., a pénzügyi igazgatóság elnöke ésLászlófy Antal, szamos- ujvári főpolgármester,kik magyar díszruhában foglaltak ott helyet. A szász és román tagok nagyrészt fekete frakkba, részint kabátba voltak öltözve. A huszárdiszruhában megjelent fökormányzó, Crenne- ville Folliot gr. ö n. m. háromszoros „hoeh“ és „se treasca“- val fogadtatván, felolvastatta a kir. biztossá kineveztetéséröl szóló legfelsőbb kir. leiratot, még pedig először német, azután magyar és román nyelven. Ezután G r 0 i s z Gusztáv, kormányszéki tanácsost, mint az országgyűlés kinevezett ideiglenes elnökét mutatta be, mire ö nméltósága a termet odahagyta. Az elnök székét magyar, német és oláh nyelven felolvasott beszéddel foglalta el, mely után az országgyűlés legtiatalabb hat tagját a jegyzői tiszt elfogadására szólította fel; természetesen csak románok, és szászok voltak ezek, a magyarokat Lászlófy pótolta ki, hogy a jegyzői székeken ők is képviselve legyenek. Ezt követte a fogadás, melyet a tagok eskü gyanánt tettek ö cs. kir. ap. Felségéhez való hűség, engedelmesség, a jelen országgyűlési szabályok megtartása és kötelességeik lelkiismeretes teljesítése iránt, mely akkép történt, hogy a tagok felolvasott neveik után kiki utána mondotta: „fogadom.u Ekkor gr. Crenneville Folliot Lajos urat az országgyűlésnek ünnepélyesen leendő megnyitására egy küldöttség által meghívták. A visszajött küldöttség jelenté: miként ö nmlga csütörtökön, az az jul. 16-kán reg. 10 órakor fogja az országgyűlést ünnepélyesen megnyitni. Az erdélyi országgyűléshez intézett legfelsőbb kir. leiratban következő törvényjavaslatok foglaltatnak : 1. A román nemzet és annak hitvallási egyenjogúságának keresztülvitele. 2. Az országban szokásban levő három nyelvnek használata a hivatalos közlekedésben. 3. Az országgyűlés szerkezete és rendtartása. 4. Végleges szabályozása annak, mi utón és módon küld Erdély követeket a reichsratbba. 5. A rendezett közigazgatás és igazságszolgáltatás köny- nyebb elérhetése végett teendő változtatások az ország politikai felosztásában. 6. A közigazgatás, és *
