Eger - hetilap, 1863
1863-12-17 / 25. szám
186 A heves- és külső-szolnokmegyei központi inségi bizottmány működése. Lapunk 23-ik számában emlitve volt, hogy a Török-Szent - Miklósra szállított őszi vetőmag kiosztása után még fenmaradt 7 mérő búzát és 795 m. rozsot illetőleg a központi inségi bizottmány abban állapodott meg, hogy ezen összesen 802 mérönyi fölösleg azok közt osztassék ki, a kik kölcsön-vetőmagra igényt tarthattak volna, de folyamodványaikkal későn jelentkeztek. A kiosztás már megtörtént, következőleg : 1) A Puszta-Sülyön lakó és felesföldeket művelő házas és házatlan zsellérek kaptak ..... 180 mérőt 2) Hat komiéi lakós kapott .... 64 „ 3) Gyöngyös-Pata községe az általa kimutatott 47 gazda részére kapott ........................................... 1 91 „ 4) Nagy-Rhéde községe 8 gazda részére kapott 63 „ 5) Ecséd községe 28 gazda részére kapott 172 „ 6) Nagy-Körü község 297 holdat biró házas és házatlan zsellérei kaptak ................................... 1 32 „ Összesen : 802 mérőt A pesti fiók-hitelbank által Szolnokra utólagosan szállított 1000 mérő rozsvetömag pedig akként lön kiosztva, hogy több dévaványai kisebb birtokos 900 m., 22 puszta-fogacsi gazda pedig 100 mérőt kapott. Levelezések. Török-Szent-Miklós, decz. 9. Tekintetes szerkesztő ur ! Hetilapjának 23 ik számában olvastam azon czikket, mely a török- sz.-miklósi vetőmag-átvevő és kiosztó bizottmánynak a községen- kint kiosztott vetőmag után fenmaradt 7 mérő búza, 795 mérő rozs, nemkülönben a szállító által százaléki veszteség czime alatt bevett 115 mérő búza, úgyszintén akimérési megtakarítás után mutatkozott 60 mérő búza iránt tett jelentését tárgyazza. A bizottmány, Markbot István és Marsi József bizottmányi tagok aláírásával, a 7 mérő búza, s 795 mérő rozs hova leendő fordítása iránt intézkedést tenni, a 115 mérő veszteségi százaléknak a tö- rök-szent-miklósi Ínséggel küzdők gyámolitására fordítását megengedtetni, a kimérési megtakarításból származott 60 mérő búzát pedig a hattagú bizottmánynak 6 heti fáradozása s számadási kötelezettsége jutalmazásául átengedtetni kérte. Azonban a hetilapban tévedést olvastam, mert itt az mondatik, miként Markhot István és Marsi József a megtakarított 60 mérő búzát maguk részére kérik átengedtetni. Tisztelem a közlő urat, de itt tévedett, mert az átengedési kérelem az összes hattagú, s számadást aláirt bizottmány nevében tétetett; az ily alattomosság jellemünkhöz nem fér, mert hogyan is lehetne ily ravaszságot elkövetni ? mikor a hattagú bizottmány egyenlő fáradozásban részesült, és ha érdeme van jutalomra, csak egyfor mán , nem pedig kivételesen részesülhet abban, s ha a központi megyei bizottmány a nmélt. helytartótanácshoz tett fölterjesztésében csakugyan Markhot Istvánt, és Marsi Józsefet érdemesítette volna a jutalomra, ezennel kinyilatkoztatjuk, hogy ha csakugyan jutalom adatik, az nem a nevezetteket egyedül, hanem az együttesen számoló bizottmányt illetheti. Tisztelettel fölkérni van szerencsém a tekintetes szerkesztő urat, miszerint nyilatkozatomat becses lapjába annál is inkább fölvenni méltóztassék, hogy az olvasó közönség előtt nyilvánossá legyen az ügynek tisztasága. *) Markhotlstván. *) A nyilatkozatnak kélzséggel engedtünk tért lapunkban ; azonban hogy bebizonyítsuk, miként a kérdéses czikk Írója csakugyan nem tévedett, s ha tévedés történt, az másutt keresendő, — ime közöljük a központi bizottmány nov. 19. és 20-án tartott üléséről fölvett, hitelesített jegyzőkönyvnek a kérdéses ügyre vonatkozó szavait : „8SI9/63. A török-szeut-miklósi magátvevő és kiosztó bizottmány kiZalkod, decz. 8. Nem hiában, hogy a Tisza és Bodrog folyamok által képezett sziget lakói vagyunk, s ha olykor e folyamok megharagudván, határainkra öntik ki mérgüket — haragúk fékezésére még itt a szabályozás által gát nem emeltetvén : — ekkor csak úgy csolnakszárnyakon próbálgatva, mint a Noé galambja, szállhatunk ki itt vagy amott. S szintén a bennünket látni óhajtó olyanforma fogaton köthet ki határunkra ; sokszor a levél is csak amúgy galambpostán lenne innét tova szállítható. De valóban kevés jelét is láthatjuk mi szellemi és anyagi létezésünknek a nyilvánosság terén. Azért ha a t. szerkesztő ur enge- delmet ad, s becses lapjában egy kevés tért átengedend, mint falusi gazda is felfognám a tollat, s legalább a télnek zordonabb — a külső munkáktól elzárt — napjaiban egy pár döczögös levelemben a mi életünk sorát is bejelenteném. ! A betakarítás megtörténvén, lehet látni a nyárhosszant tartott verejtékezésnek gyümölcsét. Egész átalánosságban el lehet mondani : mindenből van egy kevés. Sőt a krumplitermést bát- ! ran lehetendett a középszerűek közé is számítani; ha a tökéletes megérésig fejlődhetett volna. De minthogy csak a későbbi esőzések után indulván növésnek, be nem érhetett, sok elrothad belőle. Tengeri szűkén, széna mentül kevesebb. Agabnanemüek meglehetős termést adtak, egyes melegebb fekvésű helyek kivételével. De ha az Isten az őszi, most még szép reménynyel kecsegtető vetéseinket kedvező téli és tavaszi időjárással megoltal- mazandja, boldogabb jövendőnek nézhetünk eléje, s különösebben pedig, ha marháinkat is valahogy kiteleltethetvén, a még hozzánk— Istennek hála! —eddig meg nem érkezett keleti marhavésztől is mentek maradhatunk. A szomszéd Hegyaljának nagy részén szeptember 23-án dühöngött rendkívüli jégeső temérdek károkat okozván, a termés igen kevés kenyérre valót adott, mi a szölőmtivelök szüretelő kedvét igen lehangolta, bár mindezek s a nagy sár és esőzés daczára, az újhelyi megyeház termében megtarták nov. 3-án a szüreti bált, az akkoron ott rendezett lóverseny iinnepélyesité- sére. De hol a jég a szőlőket nem érte, sem a nyári nagy hőség miatt el nem veszett, helylyel-helylyel középtermésben igen jó minőségű, többnyire — az esőzések miatt már az aszút rendesen ki nem szedhetvén — szomorodnyi borokat kaptak. Az árak a bor minőségéhez képest mentői alpáribbak, smég a csekély árak mellett is nehéz belőle pénzt teremteni. Szűk kenyértermés mellett kevés kedvderitőt kivánnak az emberek. küldött tagjai, Markhot István és Marsi József, f. hó 14-én kelt jelentésükben a községeknek kiosztott ó'szi vetőmagról szóló kimutatást beterjesztvén, az igy még kiosztatlanul maradt 7 p. méró' tiszta búza és 795 p. mérő rozs iránt intézkedést tenni, valamint a vetőmag-szállitó által veszteségi százalék czime alatt adott 115 p. mérő búzát a[török-szent-miklósi Ínséggel küzdők részére átengedtetni, nemkülönben az esetben, ha ezen 115 százalékon fölül remény szerint még 60 p. mérő kimérési megtakarítás mutatkoznék, ezen gabonamennyiséget — tekintve 6 heti működésüket és számadási kötelezettségüket — fáradozásuk dijául részökre átengedtetni kérik. „Ezen felolvasott jelentés folytán sat. egyszersmind elnöklő főispáni helytartó ur utján a nmlgu m. kir. helytartótanács fölkéretni határoztatott, hogy a vetőmag átvételénél a szállító által veszteségi százalék fejében a í bizottmánynak átadott s a 35,000 p. mérő gabonán fölül fenmaradt 115 p. mérő búzának az e megyebeli szükölködők élelmezésére leendő fordithata- sát, nem különben a most emlitett 115 százalék mellett még várható 60 p. mérő kimérési maradéknak Markhot István és Marsi József, mint a török-szent-miklósi magátvevó' és kiosztó bizottmány által e végre kiküldött tagok részére — tekintve a most nevezettek szegénységét, de különösen számadási kötelezettségöket, hat heti folytonos fáradozásuk dija fejében leendő átengedését engedélyezni méltóztat- n é k.“ Ezt, úgy hiszszük, nem lehet félreérteni. S z e r k.
