Eger - hetilap, 1863
1863-12-03 / 23. szám
179 c) a házatlan zsellérek ; d) a haszonbérlők, ha saját, művelés alatti földjük nincs. Mivel pedig a kimutatások átvizsgálásakor azon szabálytalanságok tapasztaltattak, hogy némely albizottmányok a biztosíték és számitás alapjául szolgáló földbirtokok holdját 1600 □ öl helyett a különböző községekben szokásban levő 1000, 1100 és 1200 □ öllel számították ; továbbá nemcsak a házas de még a házatlan zselléreket, a haszonbérlőket mint ilyeneket és a 100 holdnál többel biró s ekkép nagyobb birtokosokat is, a kölcsönt igénylők kimutatásába fölvették : — ezen szabálytalanság miatt a központi bizottmány az egyénenkint kért kölcsönösszegek megbirálását nem eszközölhetvén, a hibás kimutatásokat az illető községi inségi bizottmányoknak hovahamarább leendő kijavitás végett visszaküldeni határozta. Örömmel fogadtatott az országos gazdasági egyesület igazgató választmányának felolvasott értesítése, mely tudatja, hogy az ungmegyei gazdasági egylet által saját körében az Ínségesek részére gyűjtött, s az orsz. inségi bizottmánynál nyert tájékozás folytán, Heves-Szolriokme- gye alsó részére kijelölt mintegy 1000 mérőre tehető gabona, a Tiszán le T.-Füredre fog szállíttatni ; minek folytán Szombathelyi János, tiszt, főszolgabíró utasittatni határoztatok, hogy a megérkezendő gabona átvételéről és biztos elhelyezéséről gondoskodjék. A török-sz.-miklósi magátvevő és kiosztó bizottmány kiküldött tagjai, Markhot István és Marsi József, a községeknek kiosztott vetőmagról szóló kimutatást beterjesztvén, az igy még kiosztatlanul maradt 7 mérő búza és 795 mérő rozs iránt intézkedést tenni, valamint a szállító által veszteségi százalék czime alatt adott 115 mérő búzát a török-sz.-miklósi Ínségesek részére átengedtetni, végül azon esetben, ha ezen 115 m. százalékon felül remény szerint még 60 mérő kimérési megtakaritás mutatkoznék, ezen gabnamennyiséget — tekintve 6 heti fáradságukat és számadási kötelezettségüket — fáradtságuk dijául részökre átengedtetni kérik. — E jelentés folytán elhatároztatott, hogy a kiosztatlanul maradt 7 mérő búza és 795 m. rozs azon egyének közt osztassék ki, a kik vetőmagra jogot tarthattak volna, de folyamodványaikkal későn, a kiosztásnak bizottmányilag történt megállapitása után jelentkeztek. A kimórési veszteség fejében a szállitó által átadott s fenmaradt 115 mérő búzát illetőleg pedig a helytartótanács fölkéretni határoztatok, hogy annak az e megyebeli szükölködők élelmezésére leendő fordítását, nemkülönben a még remélhető 60 mérő kimérési maradéknak Markhot István és Marsi József részére fáradozásuk dija fejében leendő átengedését engedélyezni méltóztassék. A kassai székesegyház. Kassa, nov. 29. 1857-ben tehát 7 évvel ezelőtt, megyéspüspökünk, Fábry Ignácz ő nmlgnak minden jó s nemesért lángoló lelkében, egy magasztos eszme fogamzott meg, az t. i. hogy az idő vasfoga által megrongált kassai gótizlésii székesegyházat eredeti állapotába visszaállitandja. E nagy horderejű eszméjének a nemes városi tanácsosai, mint kegyurral s több ügy szerető egy énekkeli közléséből egy társulat nőtte ki magát „Sz. Erzsébet“ czim alatt, mely czéljául s működése köréül a sz. kir. Kassa városában levő, özvegy sz. Erzsébetről nevezett székes- egyházat eredeti gót alakjába visszahelyezni, hiányait kiegészíteni tüzé ki. . Miután az elnök (ki mindig a megyés-püspök, üresedés esetében pedig a káptalani helyettes) alelnök, jegyző, pénztárnok és 24 igazgató tagból rendszeresített társulat 26 pontból álló alapszabálya felsőbb helyen megerősítést nyert volna, a következő 1858. évben, fáradhatlan mun- kásságu s kifogyhatatlan áldozatkészségű elnöke, nmlgu Fábry Ignácz püspök ur vezérlete mellett, kitűzött nagyszerű feladatához fogott. Legelőször is a nmlgu elnök ur, hogy a megkezdendő javítás az eredeti gót ízléssel mindenben összevágó legyen, a régi építkezési okmányokat kutatta fel, majd az ó-épitészeti emlékek fentartására Bécsben levő cs. kir. bizottmánynyal, majd dr. Henszlmann Imre jeles régiség- buvárunkkal tette magát közlekedésbe, sőt őt nagyobb biztonság tekintetéből a helyszínére is meghivá, ki szülővárosa s a régészet iránti kegyeleténél fogva megjelent, utasításokat s terveket hagyva hátra a társulatnak, mely azokat ott, hol pénzereje engedte, életbe léptetni nem is késett. Mindennek már 6 éve. Úgy hiszem, e lap tisztelt olvasóinak nem lesz érdektelen tudniok, mit tett ezen idő alatt a fennevezett társulat. Isten ments meg attól, mintha én a kassai Szent-Er- zsébet-társulat 6 évi működésének bírálója akarnék lenni, sokkal csekélyebb vagyok, mintsem ezt tehetném ; különben is ott, hol tettek beszélnek, a szavak elnémulnak. A mi velem ez ügyben tollat fogatott, az inkább hála s elismerés, melylyel tartozik minden igaz keresztény s magyar e társulatnak, főleg pedig nmlgu elnökének, hogy Magyarország épületeinek egyik legremekebbjét, a kassai székesegyházat, melynek minden darab köve egy-egy lap édes hazánk múltjából, a végenyészettől megmentette. Mielőtt az emlitett társulat által tett nagyszerű javításokat előtüntetném, előlegesen meg kell jegyeznem, hogy a javítás alá vett székesegyházon 500 *) viharos évnek pusztító nyoma ült. Ki 7—8 évvel ezelőtt látta a kassai székesegyházat, az most a meglepetés érzelmével állna meg előtte és benne. Az 1775-iki tűzvész után, avatlan kezek által minden építészeti arány nélkül összeütött fedélzet helyett, hirne- ves régészünk, Henszlmann terve szerint készült, színes cserépzsindelylyel tarkázott karcsú fedélzet áll, melynek délszaki lapján hazánk s az igazságos Mátyás, az északin pedig az Anjou-ház és a város, mint kegyur czimere színes cseréppel rakvák ki. Az egész fedélzet a szemlélőnek úgy tűnik fel, mint egy tarka szőnyeg. A fedélzetet járható kőkarzat futja körül , melyet csúcsos toronykán oszloptámok keresztrózsában végződve diszitnek. A remek gótfaragványu déli , nyugati s északi csucsivü kapuk eddigi üres oszlopüregeiben kőmennyezet alatt Marsalkő János pesti szobrász művészi vésője alól kikerült szent szobrok állanak, ugyanis : A délin kívülről sz. István vértanú, sz.Lipót, Nepomuki sz. János, sz. György ; belül minthogy e kapunak gyönyörű előcsarnoka is van, sz. András apostol (egyházmegyénk védszentje) sz. Adalbert, sz. Bernárd, sz. Kálmán. E szobrokon kivül a csarnok két oldalfalát N. Konstantin s a magyarok megtérését jelző, 1861-ben Geyling bécsi művész által festett freskó ékíti. A nyugatin, mely egyszersmind főbejárat, sz. János, és sz. József. Az északin : sz. *) Építeni kezdték 1324. Róbert Károly idejében. Befejeztetett 1368. N. Lajos alatt. *
