Eger - hetilap, 1863

1863-11-19 / 21. szám

160

a Tigris mindkét partján datolyaligetek s sorok nyúlnak el, melyek az araboknál a buzavetéseket pótolják.

A bagdadi basaság előbb a fényes portától csaknem egészen független volt, örökös fejedelme a zultánnak csak hódolatát mutatá be, midőn uralkodni kezdett : most a basa Konstantinápolyban neveztetik ki, de máskép is állása felette nehéz ; mert a puszták törzsei folyvást nyugtalanitják. Mesopotámia e vándor népeit ő még akkor sem bírná hatalma alá hajtani, ha állandó katonaságát megkétszerezné. Négy nagy nomád törzs vallja tulajdonának a Tigris mindkét partján elterülő tartományt, a mon- tefik, Schamar, Dserbas és Abulielek, kik összefogva 20 ezer lovast bízvást kiállítanak, ha kell, a csatasikra. Az angol politika ugyancsak törekszik őket finomul szőtt hálójába keríteni, érdekeiket mindenütt legyezi és hírnevesebb scheichjaiknak évdijt osztogat. E kalmárnép érti a portéka becsét s pénzét nem veti ki hiába. Sympathiákat s embereket ily módon venni és nyerni ko- ránsem bűn, hanem politikai eszély- s erénynek tartja a mai állambölcsészet.

(Vége követk.)

Tévedésből felakasztott.

A törvényszéki gyilkosságnak egy nevezetes példáját közli Dickens Károly „All the Year round“-jában. Az érdekes történet következő: Egy férfiú Londonban meghalálozván, jelentékeny vagyont s egyetlen gyermeket, egy 18 éves lányt hagyott hátra. Végrendelete egyedüli végrehajtójául és leánya gyámjául fivérét nevezte ki, vagyonáról pedig akként rendelkezett, hogy az, ha leánya férjhez nem menne, vagy gyermek nélkül haltía meg, ö reá szálljon ; fivére érdeke tehát a leányéval ellentétben látszott lenni. A többi rokonok, kik e végrendelettel elégedetlenek valónak, figyelmeztették a gyám-nagybátyát, hogy unokahugával egy födél alatt lakni illemtelen volna. Azonban daczára e figyelmeztetéseknek, a nagybátya a leányt házába vette. Egykor a nagybátya gyámoltjával sétálni ment az erdőbe, s a nagybátya egyedül tért haza, a leány megfoghatlanul eltűnt. A nagybátya égre-földre bizonyolta, hogy mihelyt gyámoltja eltűnését észrevette, azonnal kereste mindenütt, de hasztalan, hogy hova lett, el nem tudja gondolni. Ez állításának azonban senki sem adott hitelt, s minthogy ellene még egyéb gyanús körülmények is forogtak fenn, elfogatván, törvényszék elé állíttatott, hol még más körülmények is hozottak napfényre, melyek a vádlott helyzetét szerfölött aggályossá tették. Egy ifjú a szomszédságból megszerette a leányt, s most az a hir szárnyalt, hogy ez ifjú a leány eltűnése előtt nehány napra elutazott, miután ez kinyilatkoztatta, hogy az ifjúhoz, ha az utazásából visszatér, nőül menend. A nagybátya többizben kijelentette, hogy e viszonyt határozottan roszalja, a leány pedig ezért gyakran szemrehányásokat tett neki szeretetlensége és gyámi hatalmávali visszaélése miatt. Továbbá egy asszony mint tanú lépvén föl, megesküdött, hogy a leány eltűnése napján délelőtt 11 órakor a kérdéses erdőn keresztiilmenvén, egy fiatal nő hangját hallotta, ki egy férfiúval komoly szóvitába látszott ereszkedni; sőt midőn azon helyhez közeledett, hol a szóvita folyt, állítólag tisztán kivette a következő szókat: „Ne öljön meg nagybátyám, ne öljön meg!u Az asszony elborzadva sietett tova, s csakhamar azután lövést hallott. Ezen és más tanúvallomások következtében, annál inkább, mert a nagybátyát az önhaszon súlyos gyanúja is terhelte, ez a gyilkosság bűntettében elmarasz- tatott s az akkori dracoi szigorú törvények értelmében azonnal fel is akasztatott.

Mintegy tiz nappal a kivégzés után, az eltűnt hölgy rögtön megjelent, s a mi még meglepőbb, a tanúvallomások tökéletesen valóknak bizonyultak be. A visszatért hölgy elmondd, hog}' mivel

szilárdul elhatározta, kedveséhez nőül menni, azon hirt terjesztő, hogy ez északra fog utazni, holott pedig sajátlag az srdöszélén ö reá várakozott két fölnyergeit lóval a megszökésre kitűzött órában, az eltűnés napján. A nagybátya, mialatt gyámolíjával az erdőben sétált, ezt korholta, hogy oly házasságra akar lépni, melyet ő határozottan roszal ; a leány pedig némely heres kifakadások után szenvedélyesen fölkiáltott: „Szivem örökre az övé, s ha neje nem lehetek, ez halálom leend. Ne öljön meg nagybátyám, ne öljön meg!“ Alig hogy e szókat kimondá, lövés történt, mely őt nagyon megijeszté, s egy embert látott a fák közül előlépni, kezében vadgalambbal, melyet épen akkor lőtt. Midőn a találkozásra kitűzött hely közelébe ért, ürügyet talált nagybátyjának előrekiildésére, mialatt ö gyorsan kedveséhez sietett, s mindketten lóra kapva sebesen elnyargaltak. A helyett azonban, hogy északra utaztak volna, Windsor közelében megvonták magukat, hol még azon nap mégtartották esküvőjüket, egy hét múlva pedig kéjutazásra indultak Francziaországba. Ott nehány hónapot boldogul töltöttek, s ezen idő alatt, minthogy akkoriban még a hírlapok ritkábbak, a postai összeköttetések pedig hiányosak valónak, a szerencsétlen nagybátya szomorú sorsáról mitsem hallottak, s az csak Angolországba visszatértük után esett értésökre.

Vegyes hírek.

— (Városi törvényszéki tanácsunk) f. hó 17-én újonnan s következőleg szerveztetett : Főbíró Juhász János ; tanácsnok : Reincz Ferenoz, egyszersmind főjegyző, — Kászonyi Antal, — Bodnár Ferencz, Ribósy Ignácz, — Talabér Bódog. A kinevezést főispáni helytartó ur ö méltósága személyesen adta tudomására városi közönségünknek, mely alkalommal számosán jelentek meg a városházánál.

— (Kósza h ir.) Pár nap óta városunkban azon hir terjedt el, hogy a miskoleziak óhajtása valósul, és a cs. kir. kerületi pénzügyi igazgatósági hivatal jövő évi szent Györgynapkor ismét Miskolczra tétetik által. Örülünk, hogy e hírről illetékes helyen semmi tudomással nem bírnak. E hivatal városunk közönségének évenkint több ezer forintnyi forgalmat biztosit.

— (Jász-Mihálytelkéröl) értesittetünk, hogy a Jászságban az ínséggel küzdők enyhítésére tett intézkedések között azon nézet emeltetett érvényre, hogy a munkaképtelen szegények élelmezésére közös konyha, illetőleg községi tápintézetek alakittassanak.

— (Nyíregyházáról)vett tudósításunk szerint ott műkedvelők hangversenyt rendeznek az Ínséggel küzdők javára, s f. hó 8-dikán nagy lelkesedéssel vártak Hollósy Kornéliára, de ebbeli reményük meghiúsult, mert a tisztelt honleány körülményeinél fogva Ígéretét be nem válthatta.

— (Azegrimezcirendörkapitány azon intézkedését,) mely által a szölökunyhókban levő ingóságokért a pásztorokat ez ősz és tél folytán a felelősségtől fölmenté, városunk gondos polgármestere megsemmisítette.

— (A helybeli kaszinó helyiségeit) uj bútorzattal látják el, minélfogva a két mahagonifából készült tekeasztal is eladatik a hozzátartozó tekék és dákókkal együtt.

— (B o d o n y b ó 1) írják lapunknak : „Nálunk a vereshimlő uralkodik. Volt idő, midőn 200 gyermeknél több feküdt betegen ; most pedig már a kifejlődőitek, sőt megöregedettekből is választja áldozatait. A baj már hetek óta tart, a gyermekek folyvást halnak, de a jár ás beli orvos urat mind eddig közöttünk nem tisztel hettii k.“

— (Kassai tudósítónk) értesít, hogy ott a nm. m. k helytartótanácstól nyert engedély folytán jogászsegélyezö egv’ létesült; írja tovább, hogy Morovics Márton, kassai kerület'

1