Eger - hetilap, 1863
1863-09-24 / 13. szám
99 szükséget, mely főleg konyhai terményekben felmerül még a nem mezei gazdák, hanem iparosok, vagy bármi állapotúak, sőt járda- taposók előtt is. Mindemellett úgy látszik, sokan nem fogják fel kellően a jelen állapotot, és nem néznek azon aggálylyal a közel jövő elé, mint ezt valóban tenni kellene. Úgy látszik, nem hisznek teljesen a valóságban. E körülménynél fogva úgy vélem, nem lesz érdektelen e lapok t. olvasói előtt, ha egy kissé nagyobb terjii s itt közelünkben lévő gazdaság jelen évi eredményét, mely némi tekintetben tudomásom szerint a jobbak közé sorolható, megismertetem. Ebből majdan tájékozhatják magukat a kétkedők és az aggály nélküliek figyelmesek lehetnek. Az érdeklett gazdaság a szomszéd ostorosi, melyben minden lehető megtétetett, mi a kedvező eredményt előidézheti. Vegyük sorra a terményeket. A tiszta búza két osztályba veendő ; az egész vetésnek 3/j része mintegy 4 magot adott, 4/7 rész a vetett magnak csak f e- 1 é t termette. Egyremásra az elvetett mag 2 és ‘/2 szemet adott ; ebből levonva az elvetendő magot, házi szükségre s cselédek illetőségére 1/2 magot ; marad eladásra egy szem, azaz körülbelül annyi, mint elvettetett. A r o z s vetésben nem igen volt különbözés, kivéve egy pár holdas táblácskát, mely kitűnő volt. Atalán véve az elvetett mag mintegy 2 és % szemet adott. Levonva az egy magot vetésre, a maradék házi szükségre és cselédek illetőségére nem elegendő; a hiány utolsó rátában csak a jövő évi termésből adható ki, vagy pénzért vásárlandó. Eladó tehát semmi sincs. Az árpa után az elvetett magnak 2/3-da került meg. Ebből házi szükségre semmi sem fordítható, a hiányzó mag pedig pénzért vásárlandó, ha t. i. lesz eladó a tavaszszal. A z a b-vetés után 1 és */2 szemet arattunk, levonva a magot, marad házi szükségre */2 szem, mi nem elegendő. Eladó tehát szintén semmi. Köles kevés gyeptörésbe volt vetve, adott 3 szemet, máskor 40-et. Tehát a köles sem fizetett. A kukoricza szót sem érdemel; az olvasó tájékozhatja magát abból, hogy kisebb részletekben felesre kiosztott 60 hold- nyi, jól munkált földről felében került 5 kocsiderékkal nagyrészben még zöld és magnélküli csövecske, s ezt tekintve tehát a máskori termésnek mintegy 20-ad része. így a kukoricza ezúttal csak szárával fizetett a földbérbe. A burgonya még földben lévén, erről csak annyiban szólhatni, hogy az ásatások után Ítélve, a termény igen silány, ha pedig tartós esőzés áll be, úgy a meglévő is elpusztul az uj hajtások miatt, mert ezekre nézve már késő az idő, hogy megnőhessenek. Egyebek mint lencse, borsó, bab (ez utóbbi még a szőlők közt sem sikerülvén) legfelebb a gazdának házi szükségét pótolandják. Konyhára való kerti zöldséget, csak rendkívüli ker- tészi szorgalommal termeszthetett az, ki kútvizben is bővelkedett. Ostoroson a legjobb kutak már este alig adtak elegendő ivóvizet a marhának és embereknek, a kertekre nem igen jutott. Zöldség tehát semmi. A magyar embernek főétele a káposzta, pedig nemcsak e vidéken nincsen, de — mint épen értesültem, fel egész Kassáig hiányzik, pedig egyébkor e vidék szokott rajtunk segíteni; ez idén talán a Szepességtöl kell ezt várnunk. Igen nagy bajunk nekünk egrieknek az, hogy azon kevés zöldségfélét is, mit szorgalmas egri kertészeink előállítanak, effélékkel üzérkedő kofák a piaczon taligákra összevásárolják és falukra, meg leginkább Gyöngyösre elszállítják. Valóban csodálatos, hogy midőn nekünk városiaknak kellene az efféléket falukról kapni, ezek azt tőlünk várják. Hát mit henyél az a falusi fehérnép tavaszszal egész aratásig, hogy egy kis burgonyánál egyebet termeszteni nem tud? és hogy van az, hogy Gyöngyös, melynek fekvése kedvezőbb Egerénél, innen vesz zöldséget? miért termesztenek ők bort ott is, hol káposztát kellene termeszteni ? — Kertészkedjünk ! A takarmányt tekintve, a luezernátez évben csak egyszer lehetett kaszálni, a második hajtás arasznyira sem nőtt meg, magba ment és elszáradt ; levágtuk ugyan és lesz magunk. Széna és sarju a rendes termésnek mintegy harmadát teszi. Szalmát csak a 3/7~ed rész búza és rozs adott ; a 4/7-ed rész búza, a rosznak egy része, valamint az árpa és zab, csak kevés töreket adtak, szalmát semmit. Köles szintén csak töre- ket adott, még a másodízben takarmánynak vetett sem sikerült ; igy a bükköny is. A magnak vetett bükköny csak néhány itezé- vel jutalmazott, pedig a tavaszszal köblönkint árultuk. Burgun- d i a rósz, tarló répából mi sem lett. Marhát, birkát csak a kaszáló-rét egy részének feláldozásával s utóbb a tarlólegeléssel és esténkinti takarmányozással lehetett kitartani. A legelőbeni szükség még az állatoknál is érezhető nyomokat hagyott. Már a tavaszi gyapjú a szokottnál kevesebbre rúgott, úgy a báránygyapju is. A nyári gyapjút nem lehet ész- szerüleg lenyirni, mert minek az oly gyapjú, melynek hasznát venni nem lehet. A fej és vaj és túróban szintén csekély eredményű. A halandóság a birkában a rendesnél sokkal nagyobb volt. Sertés is több veszett. És most miután kukoricza, árpa, burgonya, sőt makk és legelő sincsen, mivel fognak élni a sertések ? a pálinkának kifőzött törköly kedves eledelük, de ez nem lehet annyi, hogy egész télen eltartsa. Tök szintén kevés termett. Hát a hizlalás mivel történik ? pedig a nélkül nincs zsir, zsir nélkül pedig a magyar konyha fen nem állhat. A szőlő némely helyeken és egyes csatornákban igen szépen áll, a nagyobb rész azonban kevés, sőt semmi termést nem ad. Átalán véve tehát a középszerű termésnél kevesebbet várhatunk. Több szomszédhelységben, a szüret már megtörtént , az eredmény felette kevés. Hogy minő lesz borunk, az még kétes. Ha az idő esős és hűvös lesz, mint a hogy megindult, úgy még rósz is lehet, bár e tekintetben a legjobbra volt kilátásunk. A Gyümölcsnek csaknem minden fajából láthattunk keveset fáinkon, a gazda azonban nem sokat Ízlelhetett belőle ; egy részét elpusztította a számtalan bogár és madársereg, nagyobb részét azonban az emberek hordták el. Valóban ráférne igen sokakra, hogy az enyim és tied tiszteletben tartásáról hetenkint oktatást nyernének. Mi évenkint százával is ültetjük a drága gyümölesoltványokat, és gyümölcsét csak ritkán Ízlelhetjük. Az elősoroltakban elég részletesen kifejtém gazdaságunk jelen évi eredményét, melyet fennebb némi tekintetben a jobbak közé sorolhatónak mondottam. Úgy hiszem, nem lesz érdektelen gazdaközönségünk előtt, ha folytatólag egy kis szemlét tartok a felett : minő okok idézték elő e sikert, és azon feltűnő eltéréseket a terményekben ? A heves- és külső-szolnokmegyei központi segélybizottmány működése. Megyei központi segélybizottmányunk f. hó 15-iki tanács- kozmányának tárgyát a nm. m. k. helytartótanácsnak a Hevesmegye területén teljesítendő inségi közmunkákra vonatkozó intéz- vénye képezé, melynek fölolvasása után megyei főmérnök, Lej- tényi Ferencz ur előadta a Maklártól P.-Szikszóig készítendő uj útra, a füzes-abonyi Ind körüli vizmeder-szabályozásra, s FehérAklyától Poroszlón át a Tisza jobb pártjáig kiépítendő útra vo*
