Eger - hetilap, 1863
1863-09-17 / 12. szám
92 adni, s nem is vette észre, hogy városunkat egy ritka műemlékkel gazdagította. Midőn érsek ő nagyméltósága Borsodmegye határát átlépte, a járásbeli szolgabiró egy küldöttség élén várakozott üdvözletére; Mezö-Kövesden a megyei tisztviselőikar egy része fogadta és kíséretéhez csatlakozva Miskolczig követte. Az idő is kiválólag látszott kedvezni; az előbbi napokban uralkodó szokatlan hőséget, szombaton szép csendes eső és kellemes őszi nap váltotta fel. Ebéd után derülni kezdett, s öt óra felé, midőn ö nagyméltósága Görömböly alá érkezett, hol városunk küldöttségétől üdvözölte- tett, az ég már teljesen tiszta vala, híven jelképezendő érzelmeinket. A kálvária alatt, mely városunk alsó végén, átellenben a vasúttal, igen szép helyen fekszik, a kath. közönség roppant számú nép kíséretében fogadta és üdvözölte szeretett főpásztorát. A jeles üdvözlő beszédet Répászky Alajos ügyvéd mondotta. Ezután a kálváriát néztük meg ; mi is a kísérethez csatlakozánk, s bár többször és részletenkint is körülnéztük már : mindamellett mindig érdekkel szemléljük és gyönyörködünk benne. Az egész igen csinos és izlésteljes mü gothikus stylben. Minden részlet, de főleg a kápolna igen sikerült. Ebben az oltártól kezdve minden részlet művészi; a padozat márványnyal van kirakva, az ablakok felső részei színesen üvegezve, stb. Emeli ezen kálváriának nagyszerűségét ama pompás kilátás, mely innen szemeink elé tárul. Láthatni e helyről Borsodmegye legszebb síkját — a Sajó-völ- gyet, s Zemplénmegye emelkedő dombjait és hegyeit. Mintegy 20—30 falu tűnik fel egyszerre előttünk gyönyörű panorámában. A körültekintés után érsek ő nagyméltósága a plébánián szállott meg ; azonnal siettek üdvözletére a testületek és minden vallásfelekezet, elöljáróik vezetése mellett. Este a szinházban a kálvária fölszentelési ünnepély alkalmára, s érsek ő nagyméltósága tiszteletére díszelőadás volt, a „Kunok“ nagy opera adatott- Számosán voltak jelen. Előadás után fáklyás tisztelgésnek kellett volna lenni, de ez közbejött akadály miatt elmaradt ; azonban mi nem maradtunk el, s bár fáklya nélkül, de a mély tisztelet annál lángolóbb érzelmével szivünkben, megjelentünk nagy vendégünk üdvözletére. Másnap f. hó 13-án az egyházi szertartás teljes segédlet mellett fényes és épületes itnnepélylyel ment végbe. Először is az alsó plébániai templom tornyának kiépítéséhez teendő kőlap szenteltetett meg. Megható látvány volt, midőn a körmenet, a templomból megindulva, s a vidékről egybegyült ájtatos hivek ezreitől kisérve a kálváriára vonult. Itt az állomások és az Üdvözítő keresztje megszentelése után a kápolna áldatott meg. Ekkor a jeles szónoklatairól átalánosan ismert főtiszt P e r g e r János prépost és kanonok ur ő nsga lépett a szabadban felállított szószékre. Eszmegazdag, korszerű és vallásihlette remek beszédje nagy hatást és átalános megindulást ébresztett. Bárha nyomtatásban is birhatnók ! A beszéd végeztével ő nagyméltósága ünnepélyes szent misét mondott az újonnan felszentelt kápolnában. Ezalatt, valamint a fölszentelési szertartás alatt is, az egri főegyház jeles énekkara szakavatott énekeivel nem kevéssé emelte az ünnep fényét és a hívők buzgalmát. Mise után ö nagyméltósága a kápolna előtti emelvényre állva, a jelenvolt s mintegy 12—14 ezerre menő ájta- toskodókat megáldotta ; ez a mily nagyszerű, ép oly szivemelő volt. Visszatérve a körmenet, a kálvária alján Jekelfalusy Lajos ügyvéd és a miskolczi kath. község főgondnoka nem ke- vesbbé megható, mint ékes szavakban köszönte meg, mind ő nagy- méltóságának szives fáradozásait, mind a kálvária nagylelkű alapítójának buzgó áldozatkészségét. A körmenettel mi is lejöttünk a kálváriáról ; de ott hagytuk annyi ezerekkel buzgó óhajtásunkat, hogy azon tér, melyet az alapitó a kápolna sírboltjában magának utolsó nyughelyül készíttetett, sokáig, igen sokáig üresen maradjon! Két órakor több mint száz terítékre a plébánián diszebéd volt. Képviselve vala itt minden rang, rend és vallásfelekezet. A vidéki úri vendégek igen nagy számmal. Hallottunk szebbnél szebb toasztokat; különösen megragadott mindnyájunkat ama történelmi becscsel biró felköszöntés, melyet Ipolyi Arnold, egri kanonok ur, a monumentális építkezés dicsőítésére és kálváriánk alapítójáért ivott. E tudományos felköszöntéssel ellentétben szintén kiváló figyelmet ébresztett ama talpraesett, egyszerű de megható felköszöntés, melyet Bársony János lakatosmester polgártársunk az alapitóra mondott, érzékenyen köszönvén meg neki saját és a kálvária építkezésénél működő többi iparostár - saínak nevében, hogy nekik ezen építkezés által maguk és családjaik fentartására módot és alkalmat nyújtani szíveskedett. — — Ebéd után ő nagyméltósága a kath. leánynöveldét, és felkéretve az uj, — mintegy 160 ezer forintba került — izraelita imaházat látogatta meg. Ma búcsú és szerencsekivánataink között tért vissza székvárosába ő nagyméltósága és kálváriánk alapitója. Áldás kisérje lépteiket ! Mig szemeinkkel a távozókat kisértük, addig gondolatainkban azzal foglalkozónk : mily különös ! Miskolczon a kath. alsó plébánia diszes templomát épen 120 évvel ezelőtt Mariássy Sándor, egri kanonok és egervári prépost építtette ; s most — az egykor bőkezű alapitónak név- és vérrokona s az egri káptalanban utódja, több mint harminczezer forint áldozattal ismét Miskolczon emelt ily szép emléket nevének ! Tudósításunkat alig fejezhetjük be alkalmasabb óhajtással, mint azzal, melyet T árkán y i, a jelen ünnepély alkalmára kiadott, „Szent Kalauz" czimű könyvecske előszavában oly szépen kifejezett, hogy „az áldozatos szent szándék, melynek azáltal lett legnagyobbbecsü értéke, hogy a végtelen becsű váltságáldozatot dicsőítette meg e szép emlékkel, találja jutalmát Annak áldásában, kinek szent keresztje minden áldás kútfeje lett.“ r. 1. Kis-Várda, szept. 7. 1863. Jó és rósz újságnak bővében vagyunk. Vidékünkön a berencsi és dombrádi lápok már féléve, hogy a földgyomrában égnek ; nálunk ama szatmárihoz hasonló égi tünemények nem ritkák, gyakran a láthatár tüzszintt köddel elborul, s olykor mint mindannyi tábor-tüzek tünedeznek fel ; látványnak szép ; de rombolása rémitő. A kiégett térek mint hamutenger tűnnek elő, melynek ölében mélységek tátongnak, melybe az egyes fűszál után kapkodó marha belevész ; sőt egyes szénaboglyák is az alig látszó belső tűz által megemésztetvén, nyom nélkül tűnnek el. A tüztől ment rétek azonban szépen zöldéinek ; sok helyt a marhák tökéletesen kihiztak. E héten a szomszéd Dögé helységben bizonyos kalmárkodó, különben a legjobb magaviseletü ember, egykori ipar-társát, kivel már pár évig haragban élt, fényes nappal az utczán fejszével agyonsujtotta, és boszuállását végezve, egész higgadtsággal a kis-várdai börtönbe bejövén, magát bezáratta. Piaczi állásunk a szabolcsi vasút léte óta egészen megváltozott. Azelőtt mindig drágább volt itt az élet, mint Nyíregyházán, innét szállították a felvidékre, és , Lengyelországba : most ellenkezőleg Nyíregyházáról szállítják a kész lisztet hozzánk, és olcsóbban adják, mint a helybeliek; az életet pedig mind délnek és a vasútra szállítják. Az élet ára f. hó elején következő volt : a tiszta búzának köble 6—7 frt o. ért., rozsnak 4—5 frt, kuko- ricza a búzával egy áru ; árpának 3—4 frt, zabnak 2—3 frt, kásának 10—12 frt. *) Gy—i. *) Becses tudósításait, adott ígéretéhez képest, szívesen elvárjuk. S z e r k.
