Eger - hetilap, 1863
1863-09-17 / 12. szám
90 már csak azért is, hogy tudja és ismerje a nép, mit és kinek kell köszönnie. Mi ez ügyet figyelemmel kisérendjük, és nem fogjuk elmulasztani, annak idejében magára az ügy érdemére nézve is elmondani véleményünket. Hídvégi. Erdélyi ügyek. Az első törvényjavaslat, a román nemzet egyenjogúsítása iránt, hosszas és élénk vitatkozás után hét §-ban elfogadtatott. Nagyrészben a bizottmányi szerkezet maradt meg, itt-ott egy-két változtatással. Mi a vitatkozásokat a tanácskozások természetéből önként folyónak találjuk; de a centralista bécsi lapok, melyek sehogy sem szeretik, hogy a román képviselők másképen is mernek gondolkozni, mint a szászok, — felette boszankodnak, és nyíltan kikelnek az országgyűlés magatartása, de főleg a románok ellen. Es talán a vitatkozások tolytán felmerült élesebb kifejezések, vagy az ezek által megszakított békés egyetértés az, mi az említett bécsi lapokat neheztelésre indítja? Oh ily humanitási eszmék távol vannak tőlük, őket a hasznossági politika elve vezérli, s ez száműz minden más eszmét, jogot és érdeket; boszankodnak, mert mint nyiltan bevallják, ha ily ólomlábakon fog haladni a tanácskozás, úgy a birodalmi tanács ismét nem lesz teljes, s a költség- vetést ismét csak mint szőkébb birodalmi tanács lesz kénytelen tárgyalni. Tehát az üresen álló birodalmi tanácsi székek képezik a boszankodás és botrány kövét. Alkalmasint e nézet vezéreli az udvari korlátnokot is, hogy távirati utón a tárgyalás gyorsítását sürgette. Igen hihető ennek folytán, hogy a három országos nyelv iránt is csakhamar elkészül a törvényjavaslat; a bizottmány javaslata erre nézve következő: 1. §. A három országos nyelv, úgymint: a magyar, német és román nyelv, a közhivatali közlekedésben egyenjogú. (A kor- mányelöterjesztés 1. §-a szerint). 2. §. A felek, tanuk, szakértők és egyátalában mindenki szabadságában áll, minden, bárminemű beadványban, minden jegyzőkönyvi kihallgatásnál, valamint átalában minden nyilvános és hivatalos, politikai, szintúgy mint peres ügyeken kívüli tárgyalásnál saját anyanyelvével, vagy a három országos nyelv bármelyikével szabad tetszése szerint élni. (A kormányelőterjesztés 2, 3, 4 és 9 §§-ai szerint,). 3. §. Az alsóbb szintúgy mint felsőbb hatóságok és törvényszékek minden ilynemű jegyzőkönyve, minden hivatalos ellátása, kiadványozása, ítélete és határozata az indokokkal együtt azon a nyelven adandó ki, melyen a beadvány, kérelem, keresetlevél, vagy az első szóbeli kérelem szerkesztetett. (A kormányelőterjesztés 3„ 5, 6. és 8. §§-ai szerint). 4. §. Az egyházi hatóságok is, a felekkel érintkezésben, a 2. és 3. §§-ok előrebocsátott határozásaihoz alkalmazkodni kötelesek. (A kormányelöterjesztés 20-ik §-a szerint). 5. §. A szóbeli végtárgyalásnak, az ítélet kihirdetésének és kiadványozásának a három országos nyelv közül azon kell történni, mely a vádlott anyanyelve. Szabadságában áll azonban a vádlottnak, e végett a három országos nyelv közül mást is választani. (A kormányelőterjesztés 7. §-a szerint). 6. §. Minden törvényhatóság, minden városi, mezővárosi és vidéki község, szintúgy mint minden testület kebli, valamint hivatalai és törvényszékei belügykezelési és külérintkezési nyelvét az időszerinti képviselőtestülete által határoztatja meg, ez utóbbinak hivatalos működési idejére. (A kormányelöterjesztés 10, 11, 12, 14 és 16 §§-ai szerint). 7. §. Mindennemű közlések, kiadványozások, rendeletek, meghagyások s a t., melyek ezen törvényhatóságokhoz, községekhez, ezek hivatalaihoz és törvényszékeihez, egyházi vagy más testületekhez és intézetekhez intéztetnek, az elöljáró hatóságok által a három országos nyelv közül azon adandók ki, mely az illető törvényhatóság vagy község ügykezelési nyelve, vagy pedig melyet az egyházi, vagy más testület vagy intézet használ. (A kormányelöterjesztés 13. §-a szerint). 8. §. Az egyházi anyakönyvek az 1. §-ban egyenjogunak nyilvánított nyelvek valamelyikén vezetendők. Szabadságában áll különben az egyes hitfelekezeteknek, a főkormányszékkel egyetértve, erre más nyelvet is meghatározni. (A kormányelöterjesztés 19-ik §-a szerint). 9. §. A cs. kir. katonai hatóságokkal érintkezésben a községek lehetőségig, a törvényhatóságok minden esetben a német nyelvet használandják. (A kormányelöterjesztés 15. §-a szerint). 10. §. A többi hatóságok és törvényszékek belső hivatalos nyelve, nem különben ezen hatóságok és törvényszékek egymás közti és Erdély nagyfejedelemségén kívüli hatóságokkal való érintkezési nyelve rendeletileg fog meghatároztatni. (A kormány- előterjesztés 17. §. szerint). 11. §. A hatóságok és hivatalok elnöki hivatalos közlekedésében a három országos nyelv akármelyikének használata minden megszorítás nélkül megengedtetik. (A kormányelöterjesztés _16. §-a szerint). 12. §. Ezen határozásokkal ellenkező minden országos törvény megszüntetik és érvénykivülivé tétetik. Ezen törvényczikk kötelező ereje haladék nélkül érvénybe lép. (A kormányelöterjesztés 21. és 22. §§-ai szerint). Rosenfeld Lajos s. k., bizottmányi elnök, Libloy-Schuler Frigyes s. k., előadó. A szept. 12-ki gyűlés ünnepélyes volt. Ekkor- olvastatott fel a feliratra küldött legkegyelmesebb királyi válasz. Ebben kedves tudomásul vétetni mondatik a felirat azon pontja, melyben az októberi diploma és febr. patens beczikkelyezése iránti jószándék és készség fejeztetik ki. A leirat felolvasása több helyen örömkiáltásokkal szakit- tatott meg. Saguna püspök azonnal inditványozá, hogy az októberi diploma és febr. patens törvénybe leendő iktatása végett bizottmány alakíttassák: indítványa egyhangúlag el lön fogadva, és a javaslat kidolgozásával a felirati bizottmány bízatott meg. Ugyanez alkalommal a kinevezett elnök: Grois Gusztáv s alelnökök: Aldulian János és Kirchner Frigyes székeikbe beiktattattak. A királyi főkormányszék, a magyar és székely képviselők lemondása folytán, a harmadik választást elrendelte. A latin közmondás azt tartja: „omne trinum per- i fectum,“ minden hármas tökéletes! meglátjuk, vájjon fog-e ezen közmondás a jelen esetben igazoltatni ? Mig itt uj választások rendeltetnek el, addig másrészről a kinevezett királyi hivatalosok sietnek elfoglalni követi székeiket; az eskü letételekor a megjelent két magyar királyi hivatalost kiválólag megéljenezték. A heves- és külső-szolnokmegyei központi segélybi- zottmány működése. Kettős megyénk központi inségbizottmánya f. hó 7-én tartá második ülését, melynek főtárgyát a kir. helytartó ő excjától Földváry János, főispáni helytartó ő mlgához intézett leirat képezé, mely tudatja, hogy Ő Felsége atyai gondoskodása folytán, Szolnok és Török-Szent-Miklósra 70,000 p. mérő őszi vetőmag fog érkezni, mely annak idejében készpénzben visszafizetendő kölcsönképen, kettős
