Eger - hetilap, 1863

1863-09-03 / 10. szám

78 ges, hogy azonegy hullócsillag legalább is két — egymástóli tá­volságra nézve ismeretes — helyről lett legyen észlelve. De hogy az olvasót mégis a hullócsillagok távolsá­gával addig is megismertessem, migezidei észleleteimet fölvet­hetem, az 1858. augustusi észleletek eredményét iktatom ide. Akkor 32 hullócsillag távolsága határoztatott meg felelke- zö észleletekböl (observationes correspondentes) melyek közül itt 16-ot közlök. — És volt távolsága német mérföldekben : feltűnésekor eltűnésekor 1-sőnek n% 7% 2-nak 29 Va 15% 3. „ 16% 7% 4-nek 46 Va 27 5- » 54 10 6-nak 5% 4 % 7-nek ? 10% 8-nakl 12 10 Va 9-nek 17 Va 16 10. „ 27 19% 11. „ 16'/a 11% 12. „ 15 12 13-nak 11% 8 14-nek 25 19% 15. „ 20% 11% 16-nak 16 16. Meg kell azonban itt jegyeznem, hogy csak a 13. 14. 15. és 16-diknak távolsága meghatározásánál használhattam saját ész­leletemet alapul, mivel az akkoron nálunk beborult ég csak igen kevés hullócsillagnak észleletét engedte meg, s felelkező vizsgá­latot négynél többet nem találhattam fel. A többi 12-nek, melye­ket közlöttem, s más 20-nak, melyeket helykimélés miatt elhagy­tam, távolságát H e i s tanár határozta meg Münsterben saját és Németországnak oly vidékeiről származott észleletekböl, hol az időjárás kedvező volt. De menjünk most át a minden esetre érdekes kérdésre : mik hát azok a hullócsillagok? Jó ideig sokkal kisebb figyelemre méltattak e tünemények, hogysem valami biztost tud­hattak volna eredetükről. Hajdan alig kételkedett valaki azon, hogy a hullócsillagok eredete azonos, vagy legalább hasonló a lidérczekéhez. Meggyűlt zsiros, olajos anyagoknak tartattak, metyek a légből a földre hullanak ; de azzal, hogy honnan jöhet j a sok zsiros anyag s hogyan gyűl az meg — senki nem bibelő- dött. Azt azonban, hogy hová lesznek a hullócsillagok, úgy vélte az akkori világ, hogy bizonyosan tudja, leesnek t. i. a földre, hol itt-ott barnás vagy sárgás, kocsonyás anyag alakjában fel is lel­hetők. Az igaz, kaszálókon, legelőkön, utakon és egyebütt ily ko­csonyás anyagok csakugyan találtatnak, melyeknek honnan szár­mazását sok ideig nem ismervén, leesett hullócsillagok kialudt testeiknek tartattak. — Hiszen, — e volt az okoskodás menete — a hullócsillagok láthatólag esnek le a földre, tehát mi sem természetesb annál, hogy az idegenszerü említett kocsonyás göm- böcskék a kiégett hullócsillagok testei. — De kissé nagyobb fi­gyelmet fordítván ama kocsonyás anyagokra, csak hamar kide­rült, miként ezek valóságos gombák, melyek száraz időben fo- nyadtak, nedves időben pedig megduzzadván, láthatókká lesznek. Vannak ezenkívül más kocsonyás anyagok is, melyek az állat- országból származnak, s bizonyos nemű nyálból állanak, melyet avizimadarak kiköpnek, ha tápjukat egészen fel nem emésztették. Beccaria a hullócsillagokat villanyos jelenségeknek tar­totta, C hl adni pedig első volt, ki azokat a világtérből származtatván, valódi világtesteknek tartotta, s e véleménye az újabb észleletek által mindig erősebb bizonyságot nyert, elannyira, hogy Arago, a hires franczia csillagász és természetbúvár már 1836-ban ki merte mondani: miként „egy millió és millió apró világtes­tekből álló övnek fönléte mindinkább bebizo­nyul, mely öv egyes testeinek pályái a föld pá­lya síkját úgy metszik, hogy a föld ez átszegés vonalát évenkint nov. 11. és 13 dika közt érinti. Új bolygó világ az, mely itt nyílni kezd előttiink.u Azóta még a második átszegési pont is kitudatott, t. i. az, melyet a föld aug. 8. és 12-dike közt érint, s ez talán oda fog ve­zetni, hogy egykor majd e milliónyi apró világtesteknek, vagy a mint Zimmermann azokat nevezi, világforgácsoknak pá­lyáikkal közelebbről megismerkedhetünk s azokat pontosan meg­határozhatjuk. Humboldt vélé, miként szorgalmatos észleletek által még más ily hullócsillagrajokkal is fogunk megismerkedni, me­lyek mindnyájan a bolygócskáknak azonegy nagy rendszeréhez tartoznak, melynek állása a csillagászok által már annyira ki van nyomozva, hogy a híres Olbers az 1833-ban Északame- kában és általam Budán észlelt záporesöhöz hasonló siirü hulló­csillagraj visszatérését az 1864-ik évi november havára előre jö­vendölhetni gondolta. Valaki azt kérdhetné: Honnan és hogy van az, hogy au- gustusban és novemberben a hullócsillagokat nem mindig egyenlő sűrűségben látjuk, ha ezek csakugyan apró világtestek, melyek millió számra, a nap körül keringenek? — E kérdésre épen nem nehéz felelni. A bolygócskák öve nem mindenütt egyenlő sünien van e testecskékkel megtelve, lehet, hogy némely részében mil- liónkint szorulnak össze, holott más részeiben ritkábban vannak elszórva, némely helyek pedig aránylag üreseknek mondhatók. Ha most a föld keringése ideje az említett bolygócskák övétől kü­lönbözik, azaz, mint alkalmasint, sőt bizonyosan gyanítható, an­nál vagy rövidebb vagy hosszabb; akkor a földpálya és az em­lített öv síkjának átmetszési pontja közel ugyanegy fog ugyan maradni, de midőn a föld a bolygócskagyürtit átszegi, akkor a gyűrűnek nem mindig ugyanazon helyével fog talál­kozni, hanem majd olyannal, hol a bolygócskák sűrűbben, majd pedig olyannal, a hol ezek gyérebben állnak ; s innen magyaráz­ható meg, hogy augustusban és novemberben a hullócsillagok nagyobb száma mindig felismerhető ugyan, e szám azonban nem mindig egyenlő mennyiségű, hanem néha igen szerény határok közé szorul, mig máskor az észlelőt túlnyomó nagysága által el­ragadja. Dr. Albert Ferenc z. Vegyes hírek. f (Kisdedóvodai ünnepély és próbáiét.) Óvo­dánk azon ünnepélyt, melyet múlt számunkban előre jelenténk, érsek ő nagyméltósága, a fökáptalan több tagja és nagyszámú közönség előtt f. hó 2-án fényes eredménynyel megtartotta. Az elismerés kiérdemelt érzelmeivel keblünkben sietünk arról jelen­tésünket megtenni. Érsek ő nagyméltósága kegyes megérkeztével t. Fíilöp József ur, a sziilői-bizottmány tisztelt elnöke, ékes sza­vakkal rajzolta a kisdedóvodák fontosságát, és az ünnepély in­dokát, mely is a Bucher József óvónevelő ur által készíttetett, Üd­vözítőnknek gyermekszeretetét ábrázoló, igen díszes és nagy olajfestvény leleplezése vala. Következett a kis gyermekeknek az apró versek betanulásában, az állatokat ábrázoló képek ma­gyarázatában, az éneklésben, sőt némelyeknek a betüzésben is tanúsított ügyessége. Ki kell itt emelnünk azon szeretetteljes bá­násmódot és ritka türelmet, melynek az intézet tanítója Bucher József ur, és az ott működő Zupkó Karolina kisasszony oly fényes sikerrel koronázott bizonyítékait adták. A probatét végeztével ö exceilentiaja atyai jó szivének, s az ügy iránti szeretetének bi­zonyítványáéi, a gyermekek között csinos érmeket kegyeskedett

Next

/
Thumbnails
Contents