Eger - hetilap, 1863
1863-09-03 / 10. szám
76 olaszok, kik a vulkánszagot legjobban ismerik, azt egyhangúlag vulkánszagunak lenni mondották. . Felette kár, hogy chemice meg nem vizsgáltatott. De nemcsak ez , hanem a régibb ködök is ily katastrofákkal esnek össze. Theo- fanes 526-ról egy nagy ködöt emlit, mely Európának nagy részét elboritá s ép ez időben dúlta fel Syriát egy borzasztó földrengés. Cotta irja: hogy a lisaboni rettenetes földinduláskor, 1755-ben, az izlandi tűzokádók is kitörtek és nagy száraz köd is mutatkozott. . . Bár a természetet e ködök alkotásánál még egészen tetten nem kaptuk, de az adatok s egybevetéseink határozottan oda mutatnak : hogy a nagyobbszerii ily ködök okai a vulkánerőkben rejlenek. A kisebb, részletesb ködöknek, mik csak néhány óra vagy napig tartanak, okait nem kell oly messze keresnünk, de ezek is mindig égési folyamból erednek. Az 1719-ki fekete ködre teljesen rábizonyult, hogy azt a nagy férjemben égett őserdők füstje okozta. Különösen oly vidékeken, hol lápok, száraz harasztok s gazok a föld tisztítása, kövéri- tése végett őszszel meggyujtatni szoktak, képződnek ezek, és a légfolyamtól tovább vitetve, néha több mérföldnyi távolban is mint száraz ködök tűnnek fel; de szaguk rendesen elárulja az anyagot, minek égése által képződtek. Birmingham közelében több mint száz, 2—300 lábnyi magas karcsú kéményeken tolakodik ki a kőszénfüst, melyek egyesülten roppant tömegekben a légfolyammal tovább úsznak, s egész vidéket fekete köddel borítanak el. „A ki ezt látta — mondja Műnké — az meggyőződhetik, hogy a kisebb, múló száraz ködöknek is ekkép kell képződniük." Ily ködök természetüknél fogva szárazak, csak csendes időben jelennek meg, mert az erős szelek s viharok hamar szétszórják ; az esőre is elmúlnak, mert az leveri ; néha hirtelen eltűnnek , ha az alsó, meleg légfolyam feltolja s magával ragadja. — Eszerűk, noha már nem oly szárazak, azon vak, sötét.ködök is, mik, bizonyos körülmények közt, a nagyobb városok, s főleg London felett képződnek, s néha az utczákra is leereszkednek. Ily ködben állott Páris 1797. nov. 12., London 1826. jan. 16-kán, s mig körülötte tiszta, derült ég volt, benn a szobákban s az utczákon a lámpák egész nap égtek és a különben ragyogó világítás nem birt annyi szürkületet adni, hogy a kocsikkal járni lehetett volna. Ha egy város fölött hideg légréteg nyugszik, a fölemelkedő melegebb párák azonnal köddé sűrűdnek, mibe a füst és finom szénrészek nagy mohósággal tapadván, azt elhomályositják s a fennebbi tünet kisebb nagyobb fokban a körülmények szerint kifejlik. Mit mondunk ezek után a szatmári ködre? kérdi a t. olvasd. Gy. ur azt irta : hogy az ecsedi láp nem égett, a „M. S.“ azt közli : „hogy a Szernye-mocsár éghető részét a rósz emberek felgyújtották és a poros füstöt az északi szél vitte le Szatmár felé." — E szerint a szatmári tünemény meg lenne fejtve. Azonban ki kell mondanunk : hogy e közlés oly tréfás és hiányos, miként a dolgot eldöntött- nek még nem tekinthetjük ; mellőzi ugyanis : mikor kezdődött s végződött a Szernye-égése ? és: vájjon a Szernye és Sz. között fekvő községek tapasztalták-e szintén e füstös ködnek átvonulását ? s főleg ez utolsó pont állapíthatta volna meg a tényt, és oldhatja meg a kérdést. — De másrészt is, a hirlapok a múzsái láva folyamról, a Szatmár mellett a földből feltolakodó forró gőzökről, oly köny- nven, mondhatnók, könnyelműen beszélnek, hogy nem tudhatván ki a valót, sem nem ismervén teljesen a körülményeket, egyelőre határozottan nem is nyilatkozhatunk .... Mi e czikkel is főleg t. olvasóink tudományos érdekeltségének kívántunk eleget tenni. p. a. Az egri ásatások ügyében. Az egri vár rommaradványai kiásatásaira vonatkozólag olvassuk a „Mátra" közelebbi számában : „A fehérvári ásatások, irja a „M. S.“, megszűntek, nem a pénzhiány, hanem a püspök tiltakozása miatt, kinek palotája e búvárkodásokat már is megsinlette, mivel azok a püspöki kertfal közelében kezdődvén, idővel — állítólag — az egész palotát felborítanák. — Ugyancsak a „Magyar Sajtó11 kérdezi ez alkalommal : hát az egri ásatások hogy mint vannak? Hát — tudomásunk szerint — sehogy. Az ásatás helyén a várban látjuk a kiásott egykori templom rommaradványait, de hogy ezen rommaradványokból mi a tanulság ? Eddig a bölcseket nem hallottuk róla szólani, pedig az — hitünk szerint — nemcsak minket, de a haza minden régiségkedvelőit igen érdekelné. Az ásatások még a múlt évben megszüntettek, s azóta felügyelet nélkül, e hely az idő gondoskodására bizatott. Fogják-e folytatni az ásatást vagy már a bölcseség kövének felfedezésére ennyi is elég ? e pillanatban erre nem tudunk felelni. De majd körülnézünk s igyekezni fogunk róla biztos tudomást szerezni." Eddig a „Mátra." Mi minderre csak azt jegyezzük meg, hogy a fenebbi sorok Írója eddig talán már körülnézett s megtalálta az Egri Posta tavalyi (36-ik) számában , hogy a „kiásott rommaradványokból mi az általa keresett tanulság.11 Ha eddig, mint mondja, a bölcseket nem hallotta volna ezen ásatások eredményéről szólani, ott szóról szóra megolvashatja, hogy, ha nem is épen a neki bölcsek, de mindenesetre a szakavatottak, t. i. a magyar akadémia archaeologiai bizottságának orgánumai elmondották már, mi a tanulság ezen rommaradványok kiásásából. Nem kell tehát többé búsulnia azon, hogy egy ily tudósítás mennyire érdekelné a hazai régiségek kedvelőit; kik közé magát aligha számithatja, miután őt úgy látszik nem igen érdekelhette e tárgy, máskép a helyi lapból tudomást szerezhetett volna magának felőle. — Ott megolvashatja egyébiránt azt is, hogy mért szüntettettek meg ideiglenesen ezen ásatások. Más az, hogy a hely azóta felügyelet nélkül az idő gondoskodására bizatott, mint roszalólag és gúnyosan megjegyzem akarja. Az idő ugyan, mondanók mi, ily faragott kövekből épült monumentális műnek nem igen okoz kárt. A monumentális faragolt kőmtivek, kezdve a pyramisektöl egész Phidias panthenoni müvéig, sa- játlag mindenütt a szabadban állanak. Mindenesetre töbty bajt okozhat már a pajk osság, mely ellenében azonban az ily emlékeket másutt is mindenütt a müveit közönség emelkedettebb közérzete védi inkább, mintsem a hatósági felügyelet. Athene Akropolisának világra szóló műremekeit egész dandár katonaság őrzi ; minden látogatót egyegy őr kisér nyomban . Mégis Lord Cowley admiral fregatja egyik pajzán gyerkőcz Lord midship- manjának azon perczben sikerült a Panthenon metopjai phidiasi hires dombormüvci egyikéről Minerva orrát minap orozva letörni — hogy, úgymond otthon etagerja ritkaságai közé helyezhesse — midőn nevezetesen maga a müconservator Pitakis személyesen vezetgette öt. A példa mutatja ott és itt, hogy a múlt legreme- kebb és legkcgyeletesebb emlékeit sem lehet eléggé a kegyeletien pajzánság és tudatlanság olyan vagy ilyen méltatlanságaitól megóvni; pedig ezek az idő s a barbárok pusztításainál is többet ártottak s ártanak folyvást im hazai emlékeinknek is. Ennyit felelhetünk az egri ásatások iránti kérdésre. A mi a fehérváriakat illeti, ezek sokkal távolabb állanak hozzánk, mintsem hogy határozott felelettel szolgálhatnánk. De úgy hiszszltk, hogy ha a „Mátra11 szava a Mátrán túlhathatna, az illetők is bizonyára megtudnának neki felelni.
