Eger - hetilap, 1863

1863-08-20 / 8. szám

Hetilap, megjelenik mináen csütörtökön. Az „EGER“-re előfizetéseket folyvást elfogad félévre .............................2 Irt 50 kr. év negyedre.........................I „ 30 „ a kiadó-hivatal (őrs. ly<>. könyvnyomda) Társadalmi és korkérdések. VII. Az ipar-bankok, segélyezési intézetek. Miként a productiv associatiók Francziaországban, úgy a gazdászatiak, nevezetesen az ipar-bankok, a segé­lyezési intézetek Németországban terjedtek el főképen. Itt a kisebb ipar-üzlet a nagy iparosok által még elnyomva, a kenyérkeresettől a gyárak túl versen ve által a térről le­szorítva nem lévén, — a distributiv és productiv irányú associatiók nem lettek még absolut kényszerítő szüksé­gességgé. Hiányzott azonban egy eszköz itt is az iparos­nál, a mely nélkül nem állithatta ki kézmüveit, mely esz­köz, mozgató kereke szokott lenni minden, bármely terje­delmű üzletnek. És ez — a p é n z. A szükséges tőke, fő­leg a kisebb ipar-üzletnél, puszta hitellel sohasem pótol- tathatik. Mellékesen jegyezzük meg: hogy a forgalmi pénz­tőke a kis iparüzők kezei közül mint egy varázsütésre itt és másutt, mondhatnék, egész Európában 1848-ban egy­szerre tűnt el, az ez évben lezajlott és majdnem minden társadalmi viszonyt felforgató forradalmak folytán. És azóta nem akar visszatérni, nem tud megszaporodni a pénz, értéke folyvást szenved az agio hullámzásai alatt, a kis iparos megfeszitett igyekvése mellett sem tehet elő- haladást: mert, egyrészről az üzletéhez szükséges nyers anyag pénz hiánya miatt szokatlanul megdrágult, másrész­ről — az ezelőtt kisebb iparüzletekben forgalmazott pénz­tőkék csekély és szerény haszon- kamatokkal többé nem elégedvén be, a vasutakba, gyárak felállításába és a nagy industrialismus egyéb vállalataiba fektettetnek, és ez utón újra az egyes tőkepénzesek kezeiben halmozód­nak össze. A pénznek tehát, mint az üzletvilág forgalmi eszkö­zének ily aránytalan lefolyása következtében, szükségkép két esetnek kellett bekövetkezni. Az egyik, hogy a tőke­pénzesek kevés idő alatt nagy összegeket nyerve roppant vállalataik után, — az ekként összehalmozott pénzerőt el- helvezni jóformán nem tudták, — és ez az oka, hogy a külföldi bankárok a világ minden részében, igy hazánk­ban is, — nagy industriativ vállalatokra, a vasutak épit- hetésére sat. valódi vadászatot tartanak, elhelyezetlen tő­kéiket újra hasznositani törekedvén. Csak kevés nap előtt is olvashattuk a lapokban, hogy magában a kis Belgium­ban , roppant összegű tőkepénzek elhelyezésre várnak, melyeket tulajdonosaik, most még, az európai állapotok bizonytalan volta miatt, a forgalomból visszatartanak. A másik eset, hogy e pénz, mely a kisebb iparosoktól a nagy industrialismus pénztárczájába folyik be, épen ezen mértékben a kézművesnek hiányzik, szerény- körű üzlete, kevés haszna, a napi megélhetést elégségesen nem fedező munkabér-bevételei — nem birván el a nagy kamatokat, az üzletéhez mulhatlanul szükséges forgalmi tő­ke őt elkerüli, nem keres nála elhelyezést, és forgalmi pénz nélkül hagyja szűkköríi vállalataiban kinlódni. Az egyik oldalon tehát tálbősége a pénznek, mely visszatartatik a nagy industrialismus javára, s ha a kisebb iparosoknak abból cseppenkint valami adatik is, azt el nem viselhető uzsora mellett nyeri; a másik részen a teljes pénztelenség tanta- lusi kinjai, melynek még az a szerencsétlen végzete: mi­szerint. a pénztőzsérek szolgálatába kell végre beállania — ha családjával megélni akar. Mi volt természetesebb a dolgok ez állásában, mint az ipar-bankok, a segélyezési intézetek eszméjére jőni, — hogy a kisebb iparüzlethez szükséges tőke a szegény kéz­műves számára megszereztessék ? A takarékpénztárak nem elégségesek, sem nem képesek, az iparüzők ezen bajain segíteni, miután kezdetleges philantropicus irányuk min­denfelé hanyatlásnak indult. Ugyanis 5% kamatot ad a megtakarított pénzét betevő szegény munkásnak, mely kamat a jelenkorbeli pénzhiány- és értékének hullámzása Egész évre . . . 5 ft kr félévre . . . . 2 „ SO „ Negyedévre ... 1 „ HO „ Egyes szám ára 12 kr. Előfizetési dij: KIAiizetéaekel. elfogad •• EGEKBEN a szerkesztőség (újváros, rózsa-utrza HOO. szám), ■— az érseki tyceumi nyomda irodája, — J ént s eh Gotlieb könyvkereskedése ; ... MI SKOLCION Fraenkl II. könyvkereskedése; — GYÖNGYÖSÖN Paplan Kde könyv kereskedése , — és minden es. Icir. postahivatal. fizettetik minden háromszor hasáb­zott sorhely után 4, további közzété­teleknél 3 kr; azonfelül bélyegadó tejében minden hirdetéstől 30 kr. Hirdetésekért I. évi folyam. 8. szám. Augnstns 20-án, 1803.

Next

/
Thumbnails
Contents