Eger - hetilap, 1863
1863-08-05 / 6. szám
43 jesztették ki ; és ez azon időpont, melytől fogva (1703) Oroszország túlnyomó hatalmát Európával érezteti; mert a tenger összekötője a népek érdekeinek. II. Péterrel 1730-ban kihalt aRomanow-ház férfiága. Erzsébet czárnő, Nagy-Péter kisebbik leánya, idősb nővérének, Annának fiát, Károly Péter Ulrich holstein-got- torpi herczeget nevezte ki trónutódjának, ki ugyanazért a neki megajánlott svéd koronáról nagybátyja, Adolf Fridiik javára lemondott. így jutott 1762-ben Oroszország trónjára a holstein-gottorpi német fejedelmi ház. E néhány pontot Oroszország történetéből jónak láttuk előrebocsátani, mielőtt ezen birodalom külviszonyai- ról szólnánk. Minden állam külpolitikájában vannak bizonyos alaptörvények, melyek annak viszonyaiból, földrajzi fekvéséből, anyagi érdekeiből vaskövetkezetességgel folynak, s melyek sem az uralkodó, sem az uralkodó-ház, sem az alkotmány változtával nem változnak. Ezen törvényeket fölismerni, s ha fölismerte, azokat minden körülmények között szemelőtt tartani, minden állam tőszomszédainak, főleg az oly hatalmas Oroszország tőszomszédainak legfontosabb érdekeik közé tartozik. Délről a Fekete-, északnyugatról a Balti-tengertől locsoltatva, Oroszország már földrajzi fekvésénél fogva, kell, hogy ezen két tengernek kizárólagos birtokára törekedjék, épen úgy, amint Francziaország a Földközi-tenger fölötti uralomra vágyik, vagy miként Ausztriának az Adriai-tengerre kellene iparkodnia, mely politikai kötelességéről azonban, a legkedvezőbb körülmények között is, már többször megfeledkezett. Csak akkor, ha egyszer a Fekete- és Balti-tenger egészen orosz viz leend, csak akkor leszen Oroszország hatalma és minden birtoka biztosítva ; csak akkor leszen az ő terményeinek, főleg a déli tartományokéinak biztos, minden akadálytól ment kereskedelmi utjok. A Fekete-tengert bizvást magáénak mondhatja Oroszország, ha egyszer a Dardanellák szorosát birtokába veszi; ha Konstantinápolyban a félhold az orosz kétfejű sasnak helyet enged, vagy legalább, ha egy orosz herczeg Nagy-Constantin egykori fővárosában a visszaállított görög császári trónra lép. Innét a folytonos háború, melyet Oroszország Törökország ellen visel; innét a védelem, melyről Oroszország a török földön lakó összes görögkeresztényeket majd beleegyezésökkel, majd akaratuk ellenére is biztosítja. Görögök, románok és szlávok ama népségek, melyek Törökországban nem a szultánt, hanem a czárt vallják uroknak, kire minden alkalommal mind politikai, mind vallási kérdésekben a török uralom ellenében biztosan számolhatnak. Ezen befolyás következtében Oroszországnak földrajzi határai Ausztria felé, roppant félkörben, tényleg, Krakótól egész Rágásáig vagyis a Wisztulától az Adriai-tengerig terjednek ki. Ausztria, melynek 36 milliónyi lakossága közt mintegy 15 millió szláv találtatik, kiknek törzsrokonaik Oroszország- és Törökországban laknak ; Ausztria, melynek anyagi jólléte a dunai és feketetengeri szabad hajózástól föltételeztetik, kényszerítve van, az orosz befolyást Törökországban ellensúlyozni; Ausztria nem tűrheti, hogy kereskedelmi hajói elől a Duna torkolata elzárassék ; nem engedheti meg, hogy az orosz kétfejű sas a Fekete-tenger fölött egymaga uralkodjék ; meg kell minden áron akadályoznia, hogy a szlávoktól lakott török tartományokban az orosz a török elemet végkép kiszorítsa ; Ausztriának nem szabad felednie, hogy Oroszország, mint szláv hatalom, természetszerűleg az öszes szlávoknak, ha mindjárt nem egy birodalomba, de legalább egy szövetséges államba egyesitésére törekszik. Oroszország és Ausztria között tehát igazi, őszinte, tartós barátság nem létezhetik; mert érdekeik meg nem egyeztethetők. (Vége köv.) Erdélyi ügyek. A magyar és székely követek kimaradásuk okait egy nyilatkozatban az országgyűlés elnökének benyújtván, haza mentek. De mi történt e nyilatkozattal? felolvasta- tott-e az ülésben ? Nem ! Brennenberg indítványa : hogy az „felolvastassék11 — megbukott, de még b. Rosen- feldé is, ki ohajtá: „hogy a részvét és fájdalom a felett, hogy a testvérnemzetek oly jelentékeny része az ország- gyűlésen képviselve nincs, jegyzőkönyvileg kimondassák.11 Jegyzőkönyvbe tehát a többség akarata szerint jul. 25-én csak annyi ment: hogy a magyarok kimaradása egyszerű tudomásul vétetett. Kicsinylés vala-e ez? vagy tán nem akarták hallani érveiket ? mindegy, de a tény áll : hogy „egyszerű tudomásul11 vétetett. Ennél kevesebbet nem tehettek. Ugyanez ülésben megtörtént az elnöki méltóságra javaslatba hozandó 6 tagrai szavazás, és megválasztattak : Popp László, 90, Aldulianu 87, Béldi gr. 87, Schmidt Konrád 76, Groisz Gusztáv 53, Nemes gr. 52 szavazattal ; de ez utolsó helyett, hogy a szászok közöl is kettő legyen, hosszas vita s uj szavazás utján Zimmermann választatott meg. — Egyébiránt furcsán mennek itt a dolgok. A verification, e nagyfontosságu cselekményen, mi a magyar országgyűlésen annyi időbe került, itt egyetlen ülésben és rövid három óra alatt keresztülestek . . A románok, valahányszor szavazásra kerül a dolog, mindig leszavazzák a szászokat, a szászok szónokolnak s törik a fejőket, a románok csak szavaznak és tömör majoritásuk dönti el, s ugylátszik, fogja mindvégig eldönteni a dolgokat, még akkor is, midőn nemzetté fognak beczikke- lyeztetni; és ez a fődolog. Vezéröks szónokuk, Szagun a püspök, feltűnő alak, arcza erélyes, kifejezésteljes, hosszú ősz fürtéi és szakálla, férfias tartása, midőn a szószéken áll, méltóságot adnak neki. Tekintélye nagy, egy intésére 50 és nehány torok kiáltja a „se treascát.“ Egy ily szónok nagyhatalom, tőle függnek úgyszólván a hozandó törvények . . . Még csak azt említjük meg: hogy a jul. 27-iki ülésen, a jegyzőkönyv hitelesítése után, a kir. biztostól az elnökhöz következő értesítés érkezett: „Az erdélyi udv. kancellária nm. elnökségének jul. hó 23-dikán kelt értesítése folytán, dr. Haynald Lajos püspök érd. országgyűlési tagnak történt legfelsőbb megbízatása ő cs. kir. ap. Felsége legf. parancsára megszűntnek nyilvánit- tatik. Az országgyűlés elnöksége az országgyűlést erről haladék nélkül értesitse. N. Szeben jul. 26.“ — A szászok bravóval fogadták ezen értesítés felolvasását. Egy tekintélyes szász képviselő erre megjegyzé : „Ezen bravó nemcsak imparlamentaris, de tapintatlan is és legkevesbbé bé- külékeny szellemet árul el.“ Levelezések. Pest, aug. 2. Molnár színigazgató m. hó 29. tett első kísérletet szellemalakjaival. Múlt levelemben már szóltam a gépezetről, most az előadásról írok röviden. A nézőtér a szorongásig megtelt. Az előkészületek kissé hosszasb időt vettek igénybe, ugyannyira, hogy a közönség türelmetlenkedni kezdett, mig végre előtűnt egy szellemalak, hófehér lepelben, de csakhamar ismét szétfoszlott. Utána egy fegyveres zuáv jött s küzdött a feléje döfő, élő, szuro*
