Eger - hetilap, 1863
1863-12-17 / 25. szám
195 Az erdélyi és horvát-szlavon udv. kanczelláriák költségvetése a birodalmitanácsban. Midőn e két udv. kanczellária költségvetése f. hó 7. és 9-én szőnyegre került, az uralkodó szélcsendet vihar váltá fel, mely kivált az utóbbi tárgyalásnál, oly erős volt, hogy elűzve a követek érzelmeit takaró ködfelleget, igen is világosan tanusitá: mily nézet- és elvkülönbség lappang közöttük? Az erdélyi követek mindkét esetben szemben állottak egymással. Negritiu (Fekete) és Popea mindketten erdélyiek, inditványozák, hogy a görög kath. és keleti (görög nem egyesült) egyház papságának és iskolatanitóinak fizetése nagyobbittassék, és hogy Balázsfalván képezde és román nemzeti jogakademia állittassék fel, vagy pedig ily nemzeti jogakademia a meglevő szebeni és kolozsvári akadémiákba kebeleztessék. Zimmermann és Groisz követtársaik ellen szólaltak fel, az első ellene volt ezen indítványoknak államtakarékossági szempontból ; de sokkal emelkedettebb nézetből indult ki Groisz, ki azt vitatá, hogy ily nemű kérdések az országgyűlés és az illető vallásfelekezet jogköréhez tartoznak. A vita eredménye lön, hogy az indítványok a bizottmányhoz utasittattak. A horvát-szlavon udv. kanczelláriák költségvetése tárgyalásakor (9-én) kifejlett éles vitára, mely az illetékességi kérdést ismét fölmelegité, Taschek azon inditványa szolgáltatott okot, hogy a horvátországi igazságszolgáltatás rovatából egy 52,508 frtra rugó tétel törültessék ki. Ez inditvány mint villám hatott a kedélyekre. Somaruga báró a kormány nevében a törlés ellen emelt szót. Ily értelemben szólották az erdélyi követek közöl Groisz és Alduleanu; de a szász eredetű Zimmermann és Binder más nézetben valának, ők ez alkalommal nyilvánított elveik által fényesen igazolák, hogy a centralista-tábor mily buzgó hiveket bir bennök. Groisz és Alduleanu az októberi diplomára hivatkozva, Horvátország autonómiája mellett küzdöttek, erős érvekkel bizonyítván, hogy a törvénykezési ügyek Horvátországban az országgyűlés elé tartoznak. Folyó hó 11-én terjesztetett a birodalmi tanács elé az erdélyi vasút iránti tervezet és kormányjavaslat. Ez, hiszszük, nevezetes vita tárgyát fogja képezni, ha ugyan még ez évben szőnyegre kerül, mert még mindig erősen tartja magát azon hir, hogy a birodalmi tanács ülésszaka f. hó 19-én, ha nem is bezáratni, de mindenesetre el fog napoltatni. Mi a nevezett vasúti tervezet ismertetését lapunk jövő számában adandjuk. h. Rögtönbirósági hirdetmény. (Statárium.) Hogy a megyékben a veszélyeztetett közbiztonság megszilárdittassék, szigoréibb törvények alkalmaztatása mulhatlan szükséggé vált; ennélfogva Magyarország királyi helytartója gróf Pál ff y Mór ő nagyméltósága, az ő es. s ap. királyi Felsége által engedélyezett jogánál fogva Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyéket, folyó évi decz. 2-án 16,072. szám alatt kelt kegyes leiratával, a rögtönbi- róság hatalmával, rablók, rabió-gyilkosok, rablás i-bün társak, bűnrészesek s orgazdákra nézve, az 1862. deczember 18-án 87,781. szám alatt kelt helytartósági intézvénynyel közlött rögtönbirósági szabályok szoros megtartása mellett felruházni méltóztatott. nőst a rhetoricára, Erdősy Mihályt aköltészettanra,Rimanóczy Fe- renczet a IV, Ludányi Józsefet a III, Danyi Ferenczet a II, Al- mássi Józsefet az I. nyelv, osztályokra. Igazgatója S tan ez el József papnöveldéi praefectus volt (Diar. Sch. Agriens. ab A. 1757). Mi azzal tétetik közhírré, hogy Heves és K.-Szolnok t. e. vármegye, a fentebbi úton nyert rögtönbiráskodási jogával 1863. decz. 9-ik napjától kezdve élni fog: 1- ör. Rablók ellen, kik mást valamely ingó-va- gyontól, vagy személy elleni tettleges erőszakkal, vagy erőszakkali fenyegetések által jogtalanul megfosztanak, habár a tettleges erőszak, vagy azzali fenyegetések nem közvetlen a kiraboltnak, hanem más jelenlévők személye ellen voltak intézve. Erőszakkali fenyegetéseknek azon fenyegetések vétetnek, melyek a fenyegetettnek életére, vagy testére nézve súlyos s azonnali veszélylyel vannak összekötve ; és mihelyt a rabló valamely ingó-vagyont a fentebb körülirt módon elvett, habár azzal valamely szándékán kivül közbejött akadály miatt el nem távozhatott is, vagy mihelyt a rabláskor valakinek személyén bármely tettleges erőszakot elkövetett, habár még semmit magáévá nem tehetett is, a gonosztett végrehajtottnak tekintetik. 2- or. Rabló-gyilkosok ellen, kik a rablásnál valamely személyt életétől megfosztanak. 3- or. A bűntársak ellen, kik a rablást tanácsadással, utasítással szándékosan elősegítik, annak elkövetésére eszközök szerzése, vagy akadályok elhárítása által önként segédkezet nyújtanak, s elkövetését biztositják. 4- er. Oly bűnrészesek ellen, kik rablókkal elő- legesen a rablás elkövetése után nyújtandó segély vagy nyereség s haszonbóli osztályrész iránt szövetkeznek. 5- ör. Orgazdák ellen, kik rablóktól oly tárgyakat, melyekről tudják, vagy alaposan gyaníthatták, hogy raboltattak, átvesznek, azokat elrejtik vagy tovább adják, vagy kik rablóknak önként oltalmat szolgáltatnak, s azokat a nyomozó hatóság elől elrejtik, vagy elszökésüket a nélkül, hogy önmagukat vagy családjukat közvetlenül fenyegető veszélynek kitennék, elősegítik. Ezen gonosztevők polgári állása semmi tekintetbe nem jő, s ide értetnek egyszersmind a katonai szökevények, katonák s hadi hatóság alá tartozó más személyek is, ha az illető területen történt kihirdetés után rögtönbi- róság elé tartozó bűntettet elkövetvén, a polgári hatóság által elfogatnak. Azok még is, kik bünbánatból magukat a hatóságnál önként följelentve, addig tudva nem volt bűntársaikat és orgazdáikat fölfedezik, a rögtönbiráskodás alól fölmentetnek. Mivel pedig a rögtönitélő hatalomnak az a következése, hogy a kik az előszámlált bűntényekben tapasztal- tatván, vagy a tett helyén, vagy onnét folytatott üldözésben megfogatnak, s gonosz tettük ellenük bebizonyittatik, bár mely rendű s sorsú emberek legyenek, az e végre kirendelt biróság által akasztófára Ítéltetnek, s a halálos Ítélet rajuk, annak kihirdetése után három óra múlva, okvetlen végreh aj tátik, nem lévén helye sem fölebbvitel- nek, sem a kegyelem útjára való folyamodásnak ; annak okáért intetnek mindazok, kik gonosz indulatjuktól ösz- tönöztetve, embertársaik veszedelmére törekedni hajlandósággal birnak, hogy az ily hajlamukat megzabolázni iparkodván, óvakodjanak alkalmat szolgáltatni arra : hogy gonosz cselekedeteik miatt halálra kerestessenek és üldöz- tessenek. Kelt 1863-ik évi deczemberhó 9-ik napján, Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyéknek Egerben tartott tiszti kis- gy ülésükből. Simáczius Gusztáv, Földváry János, megyei első aljegyző. főispáni helytartó.
