Eger - hetilap, 1863
1863-12-03 / 23. szám
Hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési díj : Egész évre . . . 5 ft — kr félévre . . . . 2 ,, 50 „ negyedévre . . . 1 „ 30 „ Egyes szám ára 12 kr. Elölizetéseket elfogad : EGERBEN a szerkesztőség (újváros, rózsa-utcza 800. szám,), — az érseki lg c eumi nyomda Írod áj a, — J ént s eh Ootlieb könyvkereskedése ; — MISKOLCZON Fraenkl B. könyvkereskedése; — GYÖNGYÖSÖN Pop lan Ede könyv- kereskedése , — és minden es. kir. postahivatal. Hirdetésekért fizettetik minden háromszor hasábzott sorhely után 4, további közzétételeknél 3 kr; azonfelül bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr. I. évi folyam. 23. szám. Deczcmber 3-án, 1863. Felsőbb tanintézeteink. m. Lyceum. Gr. Eszterházy Károly nevét Egerben annyi érdem s oly nemes tettek emléke örökiti, hogy a családi fény, mit a gróf születésével örökölt, az egri püspök által benne megdicsőittetett. . . Galanthai gr. Eszterházy Károly, Fraknóvár, Pápa, Ugod és a devecseri uro- dalmak örökös ura, egri püspökké még 1761. okt. 10-én neveztetett, de öt Hevesmegye határán S á g h y Mihály, akkori alispán 500 lovas csapatnak élén csak 1762. jun. 28-kán üdvözölhette, s még aznap városunk szélén a tanuló ifjúság, a magyar s német polgárok külön oszlopokban és zászlók alatt, és a népnek ezrei zeneszó mellett s a mozsarak folytonos dörgései közt fogadták. Iskoláinknak szebb napjai innen kezdődnek, melyek távlatán biztatón csillogott fel a remény, melyen a nagy püspök s jobbjaink szemei függöttek : hogy intézetünk egy „katholikus egyetemmé" fog emelkedhetni. Eszterházy 1763. év őszén tette le alapkövét azon palotának, melynek országos neve ma is „egrilyceum", melynek akár szilárdságát és nagyságát*), akár szépségét és építészeti tökélyét tekintjük, mint tanépületnek, párja az országban nincs. Szemünk előtt e már százados mű, s t. olvasóinkat leírás helyett bizvást megtekintésére utalhatjuk; de rajzunk nem lenne egész, hatását vesztené, ha annak főbb részeit röviden nem érintenők. Az egri lyceum alakja rendes négyszög, kivülről három sorban 212 nagy ablakkal. Építése húsz évig (1763-— 1783) tartott, s állítólag két millió forintba került. Főbb részei következők: a 30 öl magas „csillagda", melybe 320 kényelmes kőlépcső vezet fel. Ez a hires bécsi csillagász, Hell Miksa hazánkfia terve szerint építtetett sszereltetett föl. FuchsFerencz érsek 1805-ki rendeletében azt irta róla: „miként a legjelesebb csillagászok állítása szerint, ennél jobban felszerelt csillagda az ausztriai birtokokban nem találtatik". ... Mi az időben állhatott, *) 2108 □ ölnyi (= 1, 76 hold) tért foglal el. de azóta a tudomány, s különösen az optika, óriási előha- ladást tőn és czélszerűbb, nagyobb tökélylyel készitett eszközöket követel, melyek oly nagyáruak, hogy egy csillagdát korunkban a jelen fejlettség fokán, virágzó állapotban fentartani, csak országos jövedelmek, vagy rendkívüli áldozatok bírhatnak meg; azonban csillagdánk régi csövei legújabban mind kijavíttattak, és egy 3000 f’rtos aequatori- alis csővel és meteorologiai teljes készülettel gazdagodott. Az „érsekmegyei könyvtár," mely jelenleg 48,000 kötetből áll, nagy gonddal rendezve s lajstromozva **) van. Ennek alapját a Telekessy s gr. Erdődy püspökök könyveik teszik, szaporitotta azt Kiss János nagyprépost gazdag könyvgyűjteménye, de legtöbb könyv- s kéziratot maga az alapitó gróf vétetett össze. Az emeletes főterem boltozatát Zách József és Krakker János remek fres- coi fedik ; az a gótépitészi háttért, ez a tridenti zsinat ülésező, egymástól arezra, testállásra s kifejezésre különböző 118 alakját festette, melyek jobbadán arczképek után készültek. A főteremhez jobbra, balra egy-egy kisebb szárnyszoba, s a vendégek részére olvasó-terem van csatolva. . . 1860-ban Bartakovics Béla érsek ő nmsága még egy ÍO1/^ öl hosszú teremet, mint a nagy könyvtár folytatását, szereltetett fel, melynek saját könyvtárából 6000-nél több kötetet ajándékozni kegyeskedett. A főkáptalani könyvtár is, mely először, (1730-ban) a préposti lakban, az őrkanonok felügyelete alatt volt felállítva, e könyvtárba kebeleztetett. E könyvtárnak méltó társa s nagyságra főtermével egyenlő a tudományos „vitaterem," Falait Sigrist- től a tudományok gyönyörű, még mindig uj fresco-képei ékesitik. E két terem festményeit a correct rajz, a részletek művészi összeállitása, a színek frissesége s harmóniája hazánk műkincsei közé méltán emelik. Megemlítendő még a lyceumi kápolna, melynek falait Maulpérts ecsetje diszesiti, ritkaszépségü oltár**) Négyféle lajstroma van: a) mutatja, a mint a könyvek egymás mellett elhelyezvék, b) a, b, c — és lajstrom a szerzők nevei szerint, c) a tudományok s azoknak egyes szakai szerint, végre d) a ritkább könyvek hist. erit. lajstroma.
