Eger - hetilap, 1863
1863-11-26 / 22. szám
174 Peterman irja : Hillától pálmaligetek között vezet az ut egy két órányira fekvő ponthoz, mely a legnagyobb figyelmet igényli. Ez azon halomtömeg, mely „Burdsch Nemród“ (Nimród tornya)név alatt ismeretes. A halomnak, melyen áll, magassága 60 meter (= 31.5 öl), széle 150 m., hossza pedig 194 m. (= 104.25 öl), és derékszöget képez. A magaslat csaknem közepén emelkedik egy 30 lábnyi magas tömörfal, melyen egész hosszában sym- metricus távolokban nyilások vannak. Igen valószinü, hogy ez a világhirü toronynak maradványa. „Azonnal szemünkbe tűnt — mondja Peterman — mihelyt Hilla kapuin kiértünk, a kiálló tömeg, melyet égetett téglákból egykor emberi kezek épitettek. Eredetileg nyolcz tagozatból, vagy terrasse-ból állott, melyek egymás fölött 60 — 80 lábnyi távolokban kígyóztak mindig szűkebb gyűrűkben a tető felé, mely 600 lábnyi magas lehetett.; a csavarmenetet, bár nagyrészt homok, föld s fő borítja, itt-ott mégis kivehetni. Mi lóháton mentünk fel az első magaslatra, de a másodikra már csak négykézláb kapaszkodhattunk fel. Itt állottunk a világnak leghíresebb, és ha az egyiptomi pyrámisokat kiveszszük, legrégibb műemlékén, közöttünk nagy kőtuskók s vastag, mázos téglák hevertek, melyeknek félig elmállott ékiratai a Nebukodnezar nevét, ki e tornyot kiujittatá, tünteté szemünkbe. Ily ékiratos téglák, ugyanazon névvel, Hillában is több házfalon láthatók. “ Az arabok itt mutatják az idegennek Abrahám sirját, úgyszintén Ezechielét az innen nem mesze eső Kefel faluban. A kevély Babylon hatalmát Cyrus törte meg, elfoglalván a fővárost 538. körűi Kr. e. Nagy-Sándor azt később újra akarta épittetni. Babylon az Indiai-, Középtenger- és a perzsiai öböltől nem nagy távolságra, nagy folyamok partjai s termékeny síkságán a legalkalmasb fekvéssel birt arra, hogy egy ázsiai nagy birodalom fővárosává váljék. De ember tervez, Isten végez! Még Babylon a maga dicsőségében ragyogott, midőn az Ur Izsaiás próféta ajkai által dörgé : „íme az Ur napja jő, kegyetlen, teljes haraggal, hogy elpusztítsa az országot és abból kiirtsa a bűnösöket. „És megbüntetem e földnek gonoszságát és az istenteleneknek gonosz tetteit; megszüntetem a felfuvalkodot- tak dölyfét és a zsarnokok kevélységét lealázom. „ És Babylon, a királyságok ékessége és kaldeusok kevélysége, Sodomához és Gomorrához leszen hasonló, melyeket az Ur forgata fel. „Ember nem lakik ott soha többé, és elhagyatva leszen az nemzetségről nemzetségre ; arab nem von fel ott sátort, és nem legeltetnek ott baromőrök soha. „Vadmacskák tanyáznak ott s orditással betöltik házaikat, baglyok laknak ott, és vad bakok szökdösnek ottan. “ Es a jövendölés beteljesedett! Nagy-Sándor meghalt, mielőtt tervét végrehajtható, és Babylon, több mint 2000 éve rom s vadállatok tanyája lett. De hagyjuk el a mesopotamiai alföldet és tekintsük meg a régi Assyria fővárosának műemlékeit. N i n i v e-b ő 1, a felső Tigrisnél hatalmas királyok uralkodtak egykor Előázsia nagy részén, kiknek hatalmát s fényét leírták a görögök s ismerjük a zsidók könyveiből. A biblia által fentar- tott rajzát s adatokat korunkban az archaeologia s történeti tudomány teljesen igazolja. Ninive úgy, mint Babylon, eltűntek a földszinéről, de a romjai alól napfényre hozott műkincsek bámulatra ragadják a világot, és azon ékiratok, miket téglái fentartottak, nagybecsű adatokkal gazdagítják a történelmet. Mióta a hannoverai Grotefend az ékiratok megfejtésének kulcsát kitalálta, azóta e tekintetben hatalmas előlépések történtek, és a háromféle, assyriai, médiai s babyloniai ékiratoknak csak egyes különösségeire térnek el még a vélemények. Assyria romjai sokáig ismeretlenül hevertek, mig Rich, az angol keletindiai társulat residense Bagdadban a hillai halmokat megvizsgálta és a régi Babylonia térrajzát kiadván, közérdekeltséget támasztott. Ő 1820-ban Mo- sulba rándult és megtekinté a város melletti halmokat, itt hallotta a bennlakóktól, hogy ott nemrég egy kődarabot ástak ki, melyen emberek és állatok voltak kifaragva, melyet midőn papjuk akkép fejte meg, hogy azok a régi pogányok bálványképeit ábrázolják, a mohamedának összetörték. Itt mutatták neki a lakosok Jónás próféta sirját is. Egy nagy halomcsoport, melyet az arabok „Armu- schiha“-nak hínak, vonta magára figyelmét, ezalatt ő csak ékiratos téglákat s agyagedényeket talált és elhagyta Mosult, nem is sejtvén, hogy lábai alatt Assyria királyainak egykori fénylakai rejlenek. 1842-ik nyáron Layard Henrik utazott Mosulba, ott Botta, franczia konzullal találkozott, ki épen ásatásokkal, de csak kis mérvben foglalkozott az Armu- schiha-halomnál. Layard bejárván a környéket, Bottât azon magaslatokra figyelmezteté, melyeket Nimrud-nak hínak ; de a legbecsesebb fölfedezésre véletlenül jutott. Botta emberei, épen ásással foglalkoztak, midőn a közel faluból egy paraszt vetődvén oda, kérdezte : miért szedegetik fel az iratos téglákat és gypsdarabokat ? — Megtudván, hogy ép ezeket keresik, elmondá, hogy az ő falujok egy halmon fekszik, mely egészen ily téglák s faragvá- nyokból áll. Botta azonnal nehány napszámost Kórsába d faluba küldött, kik a halomba tárnát nyitván, csakhamar egy falra akadtak, mely egészen gypslemezekkel s faragványokkal volt borítva, midőn Botta a helyszínére ért, már egy szobát nagyrészt kiástak volt, mely többekkel állott összeköttetésben, a falakat gypslemezek fedték, miken csaták, ostromok s hadi események voltak kimetszve, közbe-közbe sok ékirattal. Történeti műemlékek hozattak itt napfényre, melyek az óvilág levéltárául tekinthetők. E fölfedezés hire Európában nagy zajt ütött, a franczia kormány nemcsak elegendő pénzt rendelt a további ásatásokhoz, hanem a jeles archaeologot, F1 a n d i n t is Mosulba küldötte Bottának segélyére, ki ott 1844. májusban kezdette meg a munkát. Ki Mosulban, mely a Tigris jobb partján fekszik, a hidon át a bal partra megy, azonnal kisebb nagyobb halmok és dombok lánczolata tűnik szemébe, melyeket a nép K u j u n d s c h i k-nak (ürü-halmok) nevez. Ezek fű s bozóttal sűrűén benővék, de egymással összefüggnek. E halmok alatt fekvő arab falu ma is N e i n i v e h, vagy Nebi unus-nak (= Jónás sírja) hivatik, mely név egy iratos kőtől veszi eredetét, melyet az arabok a falusi kisded mecsetben őriznek, de ebbe kereszténynek lépni nem szabad. Ernái Neiniveh egészen az ős Niniveh téglái s romjaiból épült, de nem itt, hanem Korsabad alatt van az aranybánya, honnan az élénk képzeletű archaeologia ma műkincseit meriti. E kis falut, mely a karavánutnak oldalt esik, a régészek eddig nem ismerték. Mindössze egy negyven lábnyi magas dombon épült mintegy ötven viskóból állott, melyeket kurd s arab vegyes vérből származott pásztorok laktak. Mint említők, Botta ásatásait siker koronázta. Legelői 1
