Eger - hetilap, 1863
1863-11-19 / 21. szám
164 V. — Bekeblezési engedélyek kieszközlése s kiállítása harmadik személyek részéről, kik az intézet részére lekötött jelzáloghoz közös tulajdonosi joggal bírnak, vagy a kiknek igénye a jelzálogra bekeblezve van : a) 2000 írtig az intézet által engedélyezett kölcsön összege után . . . . . . .1 — b) azon túl, 5000 írtig az intézet által engedélyezett kölcsön összege után ............................................1 50 c ) 5000 írton túl az intézet által engedélyezett kölcsön összege után . . . . . . .2 — IV. — Kikeblezési kérvényekért akár az intézet, akár más hitelezők követelésére vonatkozzanak : a) 1000 írtig a kikeblezendö összeghez képest . 1 50 b) azon túl minden további 100 írt után a kikeblezendö összeghez képest ................................... — 5 c ) a dij maximuma....................................................5 — V II. — Nyugták, elismervények, vevények aláíratása : a) 500 írtig az okiratban foglalt összeg vagy névszerinti érték után . . . . . . — 20 b) azon túl 2000 írtig az okiratban foglalt összeg vagy névszerinti érték után . . . . — 50 c) 2000 írton felül 5000 írtig az okiratban foglalt összeg vagy névszerinti érték után . . . — 80 d) 5000 írton túl . . . . . . .1 — Jegyzet. 1. Fia az okiratra több mint egy aláírás szükségeltetik: akkor a dij, felével szaporodik. 2. Ha azonban ez okiratok tartalma a kikeblezési engedélybe belefoglalható : úgy e dij elmarad, s helyette a IV ik pont alatti dijak számítandók. (Vége köveik.) Levelezések. Palóez levelek. III. Isten áldásával, ha nem utálják, megest itt vagyok. Egybést megemlítem, hogy itt-ott nálunk is megakad egy! szőlőhegy, mint a ponyvairodalom mezején is terem egy-két jó eszme, de biz annak a munkáját szintúgy nem adják meg, mint később az árát. Az ebek és rókák természetes joguknál fogok előre megszedik a dézsmát, s azután jő még a földesurat illető, mikor magunkra kerül a sor, még nem nagyon fogyott meg a termés, mert van olyan szőlősgazda, hogy csak egy évben félakót, néha egész akót is haza visz, másnak meg 3—4 hordó bora is terem. Mikor a termést, mint a capitoliumba a győzelmes gladiátort, haza vitték a szomszédok, komák és sógorok — hej mert nagyon jószivüek,— nem sajnálják tapodásukat, egyre járnak, szerencsét kívánni az uj borhoz, inig csak utolsó csöppig ki nem gratulálták; de meg a család tagjai is egy-egy kortytyal csillapítják égő szomjukat. Az önmegtagadás s takarékosság legnagyobb tokát éri el azon gazda, s a község bámulatát vonja magára azon lakos, ki pár hó múlva még képes saját borából valamit felmutatni, főleg búcsúkor, mikor a legszegényebb is kivágja az ingújját (kitesz magáért). Nem is jó volna a szegénynek, ha sok bora volna, mert akkor kevés esze lenne, valóját mindig oda húzná valami, hol a kis tonna szerény elvonultságban ül, de erjedési pörfolya- mában haragos, s haragjában szőlömagvakat szór ki. Különben az elfogyott bor hiányát pótolhatjuk a zsidó korcsmákból is, hol uj fölfedezés s a minden áron gazdagodás találékonysága szerint ugyanegy üvegben bort s eczetet kaphatunk. Némely korcsmái borral mint eczettel pompás savanyún meg lehet enni a babot, azután ugyanezen folyadékból iszunk rá egy pohár bort. Szüret után kényelmesen vetkezik a természet. Mikor a tél közéig, mint mostla, a szegény palóez úgy szokta kifejezni : „maholnap azt kérdik tőlünk, kit szolgáltunk a nyáron ?“ — Ez má.i a testi gúnyára vonatkozik, melynek egész kiállítását a katonaviselt emberek vagy szabadságos katonák agyisztériumnak hívják. Most ugyan még a fekete sárból gyönyörűség a hogy kihujt a zöld vetés, mint gyász után a remény színe, mely jövő évre jobb, áldásosabb aratással biztat. Csak adjon is a jó ég sok ivóst a szomjas földnek, mert az anyaföld keblén csak úgy nevekedhe- tik a kisded magszem, a kiszáradt elepedt anya satnya gyermeket növel. — Mennyiben a buja vetés stirü zöld bársonya miatt sokan a búza megfulésétöl tartanak, sokfelé a lakosok ökreiket és lovaikat a búzaföldekre terelik, mint közös legelőkre, s úgy ritkítják a búzát. De miután nem tudjuk, mi van a jövő kárpitja mögött, s ott hirtelen beállható száraz s tartós hideg is lehet, mely a gyökeréig leétetett, s megtaposott búzát nagyon is mcgritkitja, s hideggel megveszi ; félhető, hogy nem czélszerüen gazdálkodunk. Minden eshetőségre biztosabb számítás a lekaszálás vagy sarlózás, mert ezzel a gyökeret nem rongálva, s a hideg ellen jó fütakarót hagyva, kárt nem vallhatunk. Nem is említek egyes haszonbérlőket s eszélyesebb gazdákat, kik tulajdon birtokjogukat a törvény ótalmazó paizsa alatt biztosítva hiszik, kik közül soknak marhája nincs, vagy ha van is, de nem kijáró s igy kölcsönösségből, viszonyosságból nem etethetik a másét, mikor az övéket egész falué legeli. Ezek, ha czélszerünek látják a ritkítást sarló által, a levett takarmányt vagy saját jószáguknak adják e takarmányszükében, vagy másnak eladhatják, mely nyereségtől az átalános felszabadításnál igazságtalanul végkép elesnek. E napokban Leleszen kitűnő vallásos ünnepet tartottak, t. i. a régi sz. egyház falai kibővítve s megújítva fölszenteltettek. Ghéczy József, eddigi sz.-erzsébeti helyettes lelkész, most zal- kodi pleb. erélyének sikerült az e czélra szükségelt 3 ezer frt. összeget kölcsön s adakozás utján e nehéz időben megteremteni. Hát az élésmód milyen ? a minő kamrája, bizony szegényes. Külföldön némely uralkodók összehíják a kamarákat; no híhatja most a mienket akármelyik potentát, sohse látott annyi üres élésládát, oly szalonnátlan állapotot. Szegénységünk jellemzésére im egy pár vonás. Van község, melyben 14 cseléd egyszerre jelenti magát, hogy már hetek óta nincs falat kenyerük, — gyermekeiket nem eresztik a tanodába, mert — úgy mondanak •— mit bámulják más gyermek szájában a kenyeret? — íme a szelíd múzsák is megérzik a szűk időt ! Egy palóez pár hetes malaczkát leölt hízónak, s a tárgyaláshoz fogván, miután az ügy fele condescendait, a másik felét a faluban hordta, kenyérért kicserélendő és — nem köthetett cserét Czigány akadt volna, de csak olyan cserére, hogy : étvágyat ma- laczért. Némely község még nem kapott vetőmagot, de mások meg kicsiben múlt, hogy nem kaptak. Pénzkölcsönre is sokakat össze- irtak s holdjától csak 3 frt is nagy jótétemény lesz rajok nézve. Vannak községek, melyeknek nem kell a pénz, ha utánuk haji- gálják is, félelemből, hogy még vissza is kell fizetniük; a pénzben hóhért látnak, s nyugalom elrablóit, mint Írják Zsigmond császárról, mikor szegény egyszerre 40 ezer drb aranyat kapott. Igaz, Ilerodotust is sokan olvasták téli estéken, ki a perzsákat ismertetve, véleményökröl mondja : „Két rut bűn van az emberek között : adósság és hazugság ; e kettőt összekapcsolják, mert ritkán van egyik a másik nélkül, az ígéret s fizetési határidő meg nem tartása miatt.“ — Miután pedig a kölcsönt az adóba besorozzák, itt ott szórványosan exequáló katonákat is tisztelhetünk. Deiszen mikor igy hajtogat a szükség, mondhatja Virgil poéta : „Invitat genialis hyems, curasque resolvit/1 legjobb gondüző resolutio lenne, ha a szegénység mielőbb munkát kaphatna!
