Eger - hetilap, 1863
1863-10-22 / 17. szám
135 dúlt négert semmibe veszi, megtagadja tőle az emberi bánást, sőt | őt házába hini vagy vele egy asztalhoz ülni, ép oly borzasztó előtte, mint maga a halál. Mig ezek a társadalomban nem változnak, addig az aboliti- onalisták minden szava, minden tette egy-egy képmutatás. Ha ők meg.vannak győződve, hogy a négerek is emberek, akkor bánjanak úgy velők, mint emberekkel, szüntessenek meg minden politikai s társadalmi korlátot, mi a négert a polgárjogból kizárja. Mig ez nem történik, addig a vak lárma, az irtózatos háború, mely szinre a rabszolgaság és a déli lázadók ellen foly- tattatik, nem egyéb világcsalásnál. Ki menthetné a déli államokat? De a dolgok jelen állásánál az emancipatio úgy tűnhetik fel, mint egy kegyetlen tett, mely a rabszolgának szemeit felnyitá, hogy nyomorát annál tisztábban láthassa s lealáztatását annál inkább érezze. Minél inkább fognak szaporodni a szabad színesek az Unió államaiban, annál inkább nő a veszély, hogy e méltatlan bánásmód által keltett s táplált szenvedély egyszer a boszu tetteiben tör ki. A szabad néger társadalmi állása Északon, nem kevésbbé mint arabszolga néger helyzete Délen, két mérges seb azon Unió testén ; a kettő együtt, vagy külön nehéz crisiseket idézhet elő. A franczia trónörökös vizsgája. III. Napoleon 7 éves kis fia minapában szülei s nehány választott vendég jelenlétében első vizsgáját tette le Biarritzban : vizsgát, mely annál fontosabb volt, miután ennek sikerétől függött, hogy a kis herczeg érdemes lesz-e a testőri hadnagyságra? Nagy kerekasztal körül, mely zöld posztóval volt beterítve, a császár, császárné s a miniszterek, jobbról a tanítók ültek s az asztal előtt a kis Napoleon, zuáv egyenruhában. Az első kérdéseket a bittanár intézte a herczeghez. A császár fia igen járatosnak bizonyult a vallástanban, a szentségeket egy szuszra elősorolta, alaposan ismeri Jézus kínszenvedésének történetét s különös tiszteletet mutatott a pápa, mint Krisztus helytartója s az egyház látható feje iránt. A hittan után a történelem következett ; Hannibal, Julius Caesar, Nagy-Károly stb. a fanczia trón örököse előtt jól ismert személyek s I. Napoleon történetét „ a kisujjában" bírja. Midőn Szt.-Ilonáról volt szó, a kis zuáv haragosan ütött az asztalra; „ezt azok az átk — angolok tették!" kiálta föl s a császár lesüté szemét s elgondolkozott. — 1812! — midőn a herczeg ez évszámot emlité, szemében köny ragyogott. A lengyelek iránt a kis napoleonida nem csekélyebb rajongást tanúsított, mint a pápa iránt. A fiatal herczeg beszél francziául, angolul, németül, olaszul és spanyolul s a római remekírókat eredetiben olvassa (!) ; a mennyiségtanban is otthonos. A taktikában Montebello tábornok tanitja. A marathoni csatát a kis herczeg igen világosan demonstrálta; Marathon után következett Austerlitz, hol az oroszokat hatalmasan „megpaskolták." A földrajzban a fiatal trónörökös nagyon járatos. A herczeg minden kuczkóját ismeri Cochinchiná- nak és Mexikónak, minden gyalogutját Németországnak, s neki a Rajna szintén természetes határa Francziaországnak. Köln előtte „franczia város." Most a természettudományokra került a sor. A császárné nehány füvészeti kérdést intézett fiához, melyekre igen szabatosan felelt, a császár pedig a csillagászatból vizsgálá. Minden pompásan folyt. Erre Montebello tábornok beszédben üdvözlé a herczeget s méltónak nyilatkoztatá öt a kardbojt viselésére. így teremtenek Francziaországban zuávhadna- gyokat, s mindannyiszor, ha a császári herczeg ezredében a katalógus föl fog olvastatni, a legfiatalabb hadnagy nevének említésénél, egy másik hadnagy lép elő és jelenti : „Kiskorúsága miatt nincs jelen." Vegyes hirek. — (Tanintézeteink népessége.) A helybeli érseki joglyceumnál az 1863/4 tanévre beírattak összesen 53-an. Ezek közül harmadévesek : 14 rendes, 1 rendkívüli s 2 magántanuló — összesen 17-en ; másodévesek: 17 rendes, 1 rendkívüli és 1 magántanuló — összesen 19-en ; első évesek: 16 rendes és 1 rendkívüli hallgató — összesen 17-en. A harmadévesek közül 2 a pozsonyi akadémiából, a másodévesek közül 2 a pesti egyetemből s 1 a kassai akadémiából jött át. Az első évesek közül 11 az egri nagygymnasiumból, 2 Pestről, 1 N.-Váradról, 1 Selmeczről, 1 Rozsnyóról és 1 Esztergomból jött. — A cistercita rend egri nagygymnasiumában összesen 494 tanuló jegyeztetett be. Ezek közt nyilvános tanuló 487, magántanuló 7. Vallásra nézve: rom. kath. 445, gör. kath. 6, n. e. görög 1, ágost. vall. 1, héber 34. Nemzetiségre nézve: magyar 443, német 20, szláv 24. Születéshelyre: egri szülöttek 148, vidékiek 339. A magántanulók, mind rom. katholikusok, magyarok és vidékiek. — Az érs. képezde 1-ső osztályába 28, a 2-ikba 26 — tehát összesen 54 tanuló van bejegyezve. © (Mérgezés gyufával.) A napokban egy fiatal szobaleány, ki nem régen érkezett Egerbe, a fölötti bujában, hogy — mint állítja — útjában négyszáz o. é. forintnyi vagyonát lá- dástól elorozták, tetemes mennyiségű gyufának kénezett végét elvagdalva, üvegbe áztatta s öngyilkossági szándékból kiitta, előbb már halottias díszbe öltözködvén ; szerencséjére azonban a kellemetlen ital már magától hányást idézett elő, s a bevett méregnek egy részét maga a természeti gyógyerö kiküszöbölte. Tette észrevétetvén, azonnal az irgalmasnénék kórházába vitetett, hol már teljesen fellábadt. Mint mondja, már ö két leányt látott, kik gyufával mérgezték meg magukat s meghaltak. — (Üdvös intézkedés.) Az egri papnöveldében , a többi szükséges tantárgyakon kívül, a 3-ad és 4-ed évi hittanhallgatóknak a gazdászat is elöadatik, minek, - - tekintve azt, hogy majdan mint lelkészek, állásuknál fogva gazdálkodással is foglalkozandnak , kétségkívül igen jó hasznát veendik, s egykor leendő híveiknek a gazdászatban is példát adhatnak. f (Az egri kath. legényegylet második munka k i á 11 it á s a) jövő vasárnap (okt. 25-én) fog ünnepélyesen megnyittatni az egylet házában (mecsettér 662. sz.). Délelőtt 10 órakor az irgalmas-szerzet templomában sz. mise és alkalmi beszéd tartatik, a kiállítás megnyitása pedig d. u. 4 órakor megy véghez. A kiállítás okt. 31-ig naponkint d. u. 3—5 óráig marad nyitva. Megtekintésére a rendezőség tisztelettel meghívja az egylet jóltevőit és a magyar ipar haladásának barátait. — (Eladó olajfestmény.) Kovács Mihály, hires történetfestönktöl egy jeles olajfestmény van városunkban, melyet jelenleg igen jutányos áron megszerezhetni. E kép sz. Józsefet, Krisztus urunk nevelőatyját liliomszállal kezében ábrázolja. A correct rajz, a vallásos ihlettség, mely rajta elömlik, a jeles színezet e képet legjobb sz. képeink közé emelik, és nemcsak termek díszítésére alkalmas, hanem méltó arra is, hogy kisebb templomaink oltárait ékítse. . . Értesülhetni róla Egerben, az érseki palotában 41-ik sz. alatt Cseika Károly festésznél. — (Rablás.) Visontáról Somogyból okt. 13-ról írják lapunknak: Hogy a személy- és vagyonbátorság, daczára az e tekintetben tett szigorú intézkedéseknek, még mindig mily szomorú lábon áll vidékünkön, tanúsítja a következő rablási tény is, mely közelebb a mernyei, illetőleg Gombkötő-pusztán követtetett el Herman, ottani haszonbérlőn. Éjszaka, midőn a család már lenyugodott, egyszercsak kopogtatnak a kert felöli ablakon. H. fölkel s rémülve látja, hogy 8 fegyveres rabló van künn, kik bebo- csáttatást követelnek. H. 10 frtot ajánl nekik, de a rablók azzal nem elégedtek meg, hanem az ajtót kezdték feszegetni, mire H.,
