Hegyi Ádám (szerk.): Összeírások és egyházlátogatások a Békési Református Egyházmegyében 1721 és 1820 (1831) között - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 26. (Debrecen, 2022)

3. Jelentések és beszámolók

* JELENTÉSEK ÉS BESZÁMOLÓK * annak fizetését rendesenn s minden [p. 9.] tsonkítás nélkül ki kelletik adni, attól pedig, amit egyszer a t[ekinte]tes vármegye helybe hagyásával eszten­dőnként prédikátoroknak köteleztek, sem ennek successorai praejudiciumára elállani, sem magoknak valamit lefogni nem szabad, mert a volt a botránkozás legnagyobb köve, hogy t[iszteletes] Gizin uram 30 pozs[onyi] mérő búzája hellyett 60 f[orin]tokba egyezett meg velek készpénzül, s bár egy p[ozsonyi] mérő búzának ára soha ezen egyezés ólta 10 f[orin]tnál kevesebb nem volt, sőt tavaly 25-30 f[orin]tra is felhágott. Mindazáltal azt a kevés pénzt sem vehette be rendesen tőlök maga nagy kárával, a lieblingieknek nem kis szégyenekre, és tsak akkor írttam osztán a főtiszteletű superintendens úr kegyes utasítása szerént t[iszteletes] Glöckner Jakab uram [na] k a lieblingi prédikátorságra meghívó levelet, midőnn egytől egyig újjólag kötelezték magokat a prédikátor kiszabott fizetésének rendesenn s minden tsonkulás nélkül való kiadására, sőt a parochialis földeknek is ez esztendőbe minden javítás nélkül való bevetésére, aminthogy az őszi nyomásba lévő 8 hód földet tiszta búzával valójába be is vetették. Választ Glöckner úrtól még eddig nem vettem. Annak oka, miért folyamodott légyen dimissorialisért főtiszteletű super­intendens úrhoz 20-k Octoberbe tfiszteletes] Gizin uram, kéttség kívül a lesz, minthogy az itt lévő t[ekinte]tes v[ice]ispán urak illyes dimissorialis nélkül pas­­sussal provideálni nem akarták, én éppen akkor idehaza nem volttam. Nagy­tiszteletű esperest Juhász István úrtól pedig, kinek az eránt mindjár írtt volt, még választ nem kapott. Én megérkezvén Gyarmathára, t[ekinte]tes v[ice]­­ispán urakat tudósítottam arról, hogy a főtiszteletű superintendens úr elmene­telét nem ellenzi, erre passualist nyertt, s innen egy hét előtt el is indult, azzal a feltétellel, hogy személyesen fogja Debreczenbe főtiszteletű superintendens úrnak udvarlását tenni. A lieblingiek tudttomra sehol sem panaszolkodttak t[iszteletes] Gizin uram ellen, hanem hihetőképpen azzal mentette a cs[ászári] k[irályi] consistorium előtt t[iszteletes] Gizin uram maga újj ekklézsiáiba való kimenetele elkésését, hogy a lieblingiek ereszteni nem akarják, mert én is fel­­akadttam volt abba, lehet-e néki elmenni, mindaddig, míg főtiszteletű super­intendens úr utasítását venni szerentsém nem volt, s hihető, hogy bétsi agens úr ezen dolog elvégzése siettetésére a bétsi cs[ászári] k[irályi] consistorium által a josephsbergi ekklézsia kérésére volt requirálva. [p. 8.] Valamint egyéberánt eddig tsak a Bánátba megtelepedett reformá­tus atyafiaknak erántam, mint Temes vármegyébe egyetlen egy közhivatalt viselő hitek sorsossa eránt való bizodalmok, és a nagytiszteletű békési vidékbeli consistorium által némelly különös esetekbe lett megbizattatásom volttak arra ösztöneim, hogy amennyibe erőm engedtte, és a reám bízott dolgok határi terjedttek, rajtok segíttsek, úgy, minekutánna főtiszteletű superintendens úr és a főtiszteletű consistorium az itt lévő reformata ekklézsiákra való vigyázást 90

Next

/
Thumbnails
Contents