Hegyi Ádám (szerk.): Összeírások és egyházlátogatások a Békési Református Egyházmegyében 1721 és 1820 (1831) között - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 26. (Debrecen, 2022)
6. Egyházlátogatások
* EGYHÁZLÁTOGATÁSOK * 6.3.2. Az első egyházlátogatás a békési egyházmegyében, 1786-1789181 A Békési Református Egyházmegye legrégebbi egyházlátogatási jegyzőkönyvét a Tiszántúli Református Egyházkerület levéltára őrzi. A kézirat egybe van kötve az egyházmegye többi vizitációs protokollumával, de ívmérete és írásképe alapján egyértelműen elkülöníthető a többitől. Tudjuk, hogy az egyházlátogató bizottság minden helyszínen készített egy hevenyészett jegyzőkönyvet, amelyet aztán később letisztáztak. Ez a példány a tisztázott változat, az eredeti feljegyzések nem maradtak fenn. Sajnos a kézirat nem teljes, mert több egyházközség is kimaradt belőle. Elképzelhető, hogy a letisztázás során ezek az iratok elkallódtak, de az tény, hogy a két legnagyobb gyülekezet Hódmezővásárhely és Szentes iratai semmisültek meg. Az egyházi kánonok szerint minden évben kellett egyházlátogatást tartani, ennek ellenére 1786-ban csak néhány eklézsiát látogattak meg. A legteljesebb iratmennyiség 1787-ből maradt fenn, ekkor tavasszal és ősszel is tartottak vizitációt. 1788-ból viszont semmilyen jegyzőkönyv nem került elő, és 1789-ből is csak egy. A kézirat több duplumot is tartalmaz, ezek közlésétől eltekintünk, kivéve amikor a duplum újabb információt is felsorol. 6.3.2.1. Öcsöd A Békés vármegyében található, Öcsöd nevű egyházhoz tartozik a kungyalui szórvány egy családdal és 9 lélekkel, az istvánházi négy családdal és 17 lélekkel. Öcsödön a családok száma 465, pásztoruk neve Kuthi Ádám, aki nincs ordinálva, és a formatát sem szerezte még be. A lelkipásztornak megfelelő könyvei, törvénykönyvei, liturgikus könyve, és a vallás ügyében kibocsátott királyi rendeletéi vannak, de nem mindegyik királyi rendelet ismeri, mert a vármegye nem küldte meg neki. Az erkölcsöt illetően a lelkész kifogástalan. Ami az imádságot és az egyházi parancsolatot illeti, hivatalát ellátja. Az anyakönyvet 1749-től kezdték el vezetni, amit megfelelően kezelnek. A lelkészi fizetés megegyezik azzal, amit az egyházmegyei jegyzőkönyvben rögzítettek. Az istentiszteletekre meglehetősen sokan járnak. Az egyházfegyelem ellenőrzését a tolvajoknál és a gyalázkodóknál elhanyagolják, 181 TtREL I.29.h.l. Egyházlátogatási iratok 1786-1843. Vö. BEKREF http://bekref.bibl.u-szeged.hu/145/ 252
