Hegyi Ádám (szerk.): Összeírások és egyházlátogatások a Békési Református Egyházmegyében 1721 és 1820 (1831) között - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 26. (Debrecen, 2022)
6. Egyházlátogatások
* EGYHÁZLÁTOGATÁSOK * levéltárba, a másik a település plébániájára került.173 A jegyzőkönyvet Makó Antal az egyházlátogatás hivatalos jegyzője készítette, és azt az egyházmegye hivatalos pecsétjével is hitelesítette, tehát az irat nem másolat. Ez a példány minden bizonnyal az a másodpéldány, amelyet a plébánia számára készítettek. Mivel a dokumentum jelenleg Hódmezővásárhely tanácsi iratai között található, elképzelhető, hogy azt nem a plébánia, hanem a mezőváros számára készítették. A jegyzőkönyv szerint Migazzi Kristóf váci püspök és Esterházy László Pál kanonok, sebastopoli püspök személyesen látogatták meg a települést. A vizitáció során írásba foglalták, hogy a település köteles a plébánosnak évente 50 dénárt fizetni, és lehetőség szerint 1 pozsonyi mérő búza, valamint 20 kéve megtisztított nádat természetben adni. Mivel Hódmezővásárhely lakossága ekkor többségében református volt, ez egyértelműen a kor tipikus egyházpolitikai döntésének a jele: a protestánsokat kötelezték a katolikus egyház anyagi terheiben való részvételre. A szövegből azt is megtudjuk, hogy a reformátusok temetőjének közelében lévő káposztaföld, amelyet a település eddig használt, a plébánost fogja illetni. Szintén a mezőváros tulajdonából a plébános tulajdonába kerültek a Szállás nevű földek és rétek, amelyek Nagy György szomszédságában az Arany-ág nevű szőlő mögött voltak. Ez a föld összességében 5 és fél jobbágytelket tett ki. A plébánost illető jövedelmeknél felhívták arra a figyelmet, hogy azok örökletesek, vagyis a következő plébánost is megilletik. A dokumentum megfogalmazásából nem derül ki, de a szakirodalomból tudjuk, hogy Békéssámson lakói ekkor reformátusok voltak.174 Az egyházlátogatás szerint viszont a sámsoniak nem alakíthattak maguknak önálló kálvinista egyházközséget, hanem kötelesek voltak a vásárhelyi plébános felügyeletét elfogadni, és a plébánia leányegyházának tekintették őket. A jegyzőkönyv többi részében csak a katolikusokkal foglalkozik. Ezek szerint a plébános által nyújtott egyházi szolgáltatások díja: keresztelésért 24 dénár, esketésért 51 dénár, temetésért 30 dénár, halotti beszédért 1 forint és 30 dénár. A katolikus kántorról: Az évente neki járó 20 rénes forinton felül járt neki egy jobbágytelek szántókkal és rétekkel, amelyek Illés János és Banga József szomszédságában helyezkedtek el. Továbbá 2 öl fa, fél pozsonyi mérő búza és 10 kéve nád. A katolikus tanító éves jövedelme: 10 rénes forint és 8 köböl búza, azonkívül az iskolába járó ifjúság után 1 forint. A fiatalok beiktatását 173 Dóka, 2009, 295-296. 174 Holl, 2004,138-139. Hegyi, 2018b, 73-84. 239
