Hegyi Ádám (szerk.): Összeírások és egyházlátogatások a Békési Református Egyházmegyében 1721 és 1820 (1831) között - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 26. (Debrecen, 2022)
1. Bevezető tanulmány: egyházlátogatások és összeírások a Békési Református Egyházmegyében
* EGYHÁZLÁTOGATÁSOK ÉS ÖSSZEÍRÁSOK A BÉKÉSI REFORMÁTUS EGYHÁZMEGYÉBEN * és a megfelelő iratkezelést is részletesen ellenőrizte (vő. 6.1.5. fejezet). Végül Szentmiklósi Sebők Sámuel alesperes 1787-ben keltezett körlevelében az egyházlátogatás rendjéről értesítette a békési egyházmegye gyülekezeteit. Levelében felhívta a lelkipásztorok figyelmét arra, hogy az egyházközségek számadásait zárják le, és az azokról készített beszámolókat mutassák be az egyházlátogatás során (vő. 6.1.6. fejezet). A békési egyházmegyében először 1786-ban készült írott egyházlátogatási jegyzőkönyv, de ez nem tartalmazta a teljes esperességet. Az egész egyházmegyére kiterjedő vizitáció 1787-ben valósult meg (vő. 6.3.2. fejezet). Elképzelhető, hogy az első írott egyházlátogatási jegyzőkönyv keletkezése nemcsak II. József egyházpolitikájával, hanem a Szőnyi Benjámin esperes körüli botránnyal is összefügg. A békési egyházmegyében nemcsak az egyházlátogatási jegyzőkönyv, hanem a közgyűlési jegyzőkönyv is 1786 és 1787 fordulóján modernizálódott.24 Van esély arra, hogy ez az egyházmegye vezetője körül kialakult botránnyal magyarázható. 1787-ben Hódmezővásárhelyen Szőnyi Benjámin lemondott lelkészi státuszáról, így olyan esperesként vezette az egyházmegyét, akinek nem volt parókiája. Ezzel párhuzamosan Szentmiklósi Sebők Sámuelt alesperessé választották, így az egyházmegye napi ügyeit már nem Szőnyi, hanem Szentmiklósi vezette. Tudjuk, hogy Szőnyi a vásárhelyi világi vezetőkkel folytatott háborúskodása során néhány iratot nem volt hajlandó a mezőváros elöljáróinak kiadni. Semmilyen bizonyítékunk nincs arra vonatkozóan, hogy ennek során az egyházmegye iratait is visszatartotta, mégis elképzelhető, hogy Szőnyi leváltása és az egyházmegyei írásbeliség átalakulása között összefüggés van. Az egyházmegye működése szempontjából a két legfontosabb ügyviteli irattípus pontosan akkor alakult át jelentős mértékben, amikor Szőnyi a jegyzőkönyvek vezetését Szentmiklósira bízta. Talán az új alesperes nem fért hozzá a korábbi iratokhoz, ezért új protokollumot nyitott? Egyértelműen nem tudjuk megválaszolni, de elképzelhető, hogy így történt.25 Az viszont tény, hogy 1787-től kezdődően minden évben készült egyházlátogatási jegyzőkönyv. A református egyház gyakorlatával ellentétben viszont ezek feltűnően rövidek. Előfordul az is, hogy egy gyülekezet látogatásáról készített jegyzőkönyv egyetlen egy mondatból áll (vő. 6.3.2.24. fejezet). Nem 24 Az egyházlátogatási jegyzőkönyv 1786-tal kezdődik, de nincs annak nyoma, hogy Szőnyi készítette volna el a jegyzőkönyv tisztázott változatát, mert a jegyzőkönyvek nincsenek aláírva. Ehhez hasonlóan az 1787-tel kezdődő közgyűlési jegyzőkönyvben sem találunk olyan bejegyzést, amely azt mutatná, hogy maga Szőnyi készítette azt. Azokon a részeken, ahol az 1780-as években megnevezik a bejegyzés készítőjét, általában Kuthi Ádám egyházmegyei jegyző nevével találkozunk. TtREL I.29.a.2. Közgyűlési jegyzőkönyv 1787-1829 és I.29.h.l. Egyházlátogatási iratok 1786-1843. 25 Hegyi, 2019,16. 13
